Kraszna (folyó)
| Kraszna | |
 | |
| A Kraszna Mátészalkánál | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Románia Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 193 km |
| Forrásszint | 565 m |
| Vízhozam | 3 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 3142 km² |
| Forrás | Meszes-hegység |
 é. sz. 47° 03′ 26″, k. h. 22° 52′ 09″47.057361°N 22.869278°E | |
| Torkolat | Tisza Vásárosnaménynél |
| é. sz. 48° 08′ 16″, k. h. 22° 19′ 08″48.137800°N 22.318900°E | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kraszna témájú médiaállományokat. | |
A Kraszna (románul Crasna) a Tisza bal oldali mellékfolyója Románia északnyugati és Magyarország északkeleti részén.
Nevének eredete
Neve a szláv krasna melléknévből való, és „szép” vagy „vörös” (valószínűleg az áradáskor vörösesbarnára váltó színére utalva) vizet jelent.[1][2]
Elhelyezkedése
A folyó Romániában, az Erdélyi-középhegységben, a Meszes-hegység nyugati szélén, 565 méter magasságban ered Kraszna mezőváros közelében és Magyarországon, Vásárosnaménynál ömlik a Tiszába. Hossza 193 km (147 km Romániában, 46 km Magyarországon), vízgyűjtő területe 3142 km2 (2255 Romániában, 887 Magyarországon). Románia területén a Krasznába ömlő patakok a Meszes- és a Szilágysági-Bükk-hegységben eredő Balkány, Homoród, Tálna és Terep patak. Legnagyobb mellékvize a jobbról érkező Homoród, amelynek egyik ága magyar területen az egykori lápot megkerülő Keleti övcsatornában folytatódik. Magyarországon több kisebb csatorna mellett az Ecsedi-láp vizét fogadja magába a Lápi főcsatornán keresztül. A Kraszna az 1890-es évekig a Szamosba torkollott. Alsó szakaszát ekkor helyezték át oly módon, hogy napjainkban a Szamos torkolat alatt mintegy 3,5 km-nyire közvetlenül a Tiszába ömlik. (é. sz. 48° 08′ 16″, k. h. 22° 19′ 08″48.137769°N 22.318856°E)
Települések a folyó mentén
Forrásvidéke
Csizér, Perje, Palicka, Bagolyfalu, Bogdánháza, Krasznahorvát, Krasznatótfalu, Felsőszék, Ballaháza, Krasznafüzes, Felsőbán, Alsóbán, Pecsely, Krasznahosszúaszó, Ráton, Kraszna, Oláhkecel, Magyarkecel.
A krasznai víztározó után Szilágy megye határáig
Krasznarécse, Varsolc, Szilágyperecsen, Szilágysomlyó, Somlyócsehi, Somlyóújlak, Somlyógyőrtelek, Krasznahídvég, Szilágylompért, Mojád, Sarmaság, Nagyderzsida, Kisderzsida.
Szatmár megyében
Girókuta, Felsőszopor, Alsószopor, Ákos, Krasznamihályfalva, Gyöngy, Krasznacégény, Királydaróc, Kőröstelep, Nagymajtény, Gilvács, Kismajtény, Domahida, Kaplony, Kálmánd, Börvely.
Magyarországon (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Ágerdőmajor, Vállaj, Mérk, Tiborszállás, Előtelek, Nagyecsed, Nyírcsaholy, Kocsord, Ököritófülpös, Győrtelek, Mátészalka, Ópályi, Szamosszeg, Nagydobos, Olcsva, Vitka, Vásárosnamény, Kisvarsány.
.JPG)
Története, jelene
A forrásvidék után, Kraszna és Varsolc között mesterségesen duzzasztva létrehozták a Kraszna-víztározót, amely a környék településeinek – köztük a megyeszékhelynek, Zilahnak – ivóvízellátását biztosítja. A víztározót a szilágyiak maguk közt Barázs néven (a román baraj = duzzasztógát szóból) emlegetik. A Kraszna eredetileg az ecsedi lápon átfolyva a Szamossal egyesült, de az 1800-as évek végén, a láp lecsapolásakor, Kismajténytól kezdve a torkolatig új mederbe terelték. A folyó mentén összefüggő töltés csak a jobb oldalon van. Több csatornának a vizét is felveszi, így beleömlik a Kocsordi-főcsatorna, a Meggyes-Csaholyi főfolyás is. Vízállása erősen ingadozó. Magyarországi szakasza nagyrészt szabályozott.
Jegyzetek
- ↑ Minden szláv területen gyakori folyó- és helységnév – Kniezsa: MNépny. 4:213-5, FNESZ.
- ↑ Erdély története 186. o.
Források
- Kálnási Árpád:A Mátészalkai járás földrajzi nevei
- Petri Mór. Szilágy vármegye monográfiája
- Erdélyi gyopár: A Kraszna folyó forrásvidéke és a Kraszna völgy -[1]
- ↑ Erdély története: Köpeczi Béla (főszerk) – Makkai László (szerk) – Mócsy András (szerk): Erdély története (három kötetben). Szász Zoltán (szerk). Budapest: Akadémiai Kiadó. 1986. ISBN 963 05 4203 X
További információk
- Panorámio [2]
Kapcsolódó szócikkek
 | |
|---|---|
 | |
.svg){kind=small}
