Felsőbán
| Felsőbán (Ban) | |
 | |
| Ortodox templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Alsóbán |
| Rang | falu |
| Községközpont | Alsóbán |
| Irányítószám | 457031 |
| SIRUTA-kód | 140226 |
| Népesség | |
| Népesség | 431 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 327 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 47° 05′ 34″, k. h. 22° 48′ 15″47.092716°N 22.804082°EKoordináták: é. sz. 47° 05′ 34″, k. h. 22° 48′ 15″47.092716°N 22.804082°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőbán témájú médiaállományokat. | |
Felsőbán település Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése
Szilágy megyében, Krasznától délnyugatra, Alsóbán, Felsőszék és Ballaháza között fekvő település.
Nevének eredete
Nevét telepítőjétől, a losonci Bánffy család ősétől vette: Bán, Bán telke. Nevének előtagja megkülönböztetésül szolgál a két egymás mellett fekvő Bán településnél: Felsőbán, Alsóbán.
Története
Nevét 1205–1235 között a Váradi regestrum említette először Bani, Ban néven egy tűzpróbával végződő per kapcsán. 1341-ben Bantheluke, 1481-ben Alsoban, Felsewban, 1580-ban Bánháza néven volt említve. 1341-ben Bánteleke Valkó várához tartozó település, és a Bánffy család birtoka volt. 1481-ben losonci Bánffy András bácsi nagyprépost, krasznamegyei Alsó- és Felső-Bán birtokát losonci Bánffy Mihálynak zálogosította el. 1491-ben losonci Bánffy András Felsewban birtokát elosztották losonci Bánffy Dénes, Ferenc, László és Mihály között. 1523-ban Lajos király meghagyja a leleszi konventnek, hogy Bán és Felsőbán birtokba iktassa be Somlyói Szaniszlófi Istvánt. 1547-ben mindkét Bán birtokot egyenlően osztották meg Sarmasági András, Báthory Szaniszlófi András, Kristóf meg István között. 1570-ben Bánfi Farkast és Kristófot, István fiait beiktatták a két Bán település birtokába. 1638-ban Felső-Bán birtokon Bánffy Mihály és első neje, Károlyi Eufrozina gyermekei meg Bánffy Mihály özvegye, Kapi Judit meg gyermekei osztozkodtak. 1759-ben Felső-Bán birtokot két egyenlő részre osztotta Bánffy Ferenc és Boldizsár. 1847-ben Felső-Bánnak 234 lakosa volt, valamennyi görögkatolikus. Felsőbán trianon előtt Szilágy vármegye Krasznai járásához tartozott.
Nevezetességek
- Görögkatolikus fatemploma.
Források
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 101–110. o. Online elérés
Jegyzetek
Szilágy megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}