Krasznatótfalu
| Krasznatótfalu (Sârbi) | |
 | |
| Krasznatótfalu görögkatolikus fatemploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Felsőszék |
| Rang | falu |
| Községközpont | Felsőszék |
| Irányítószám | 457303 |
| SIRUTA-kód | 142658 |
| Népesség | |
| Népesség | 250 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 397 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 47° 03′ 50″, k. h. 22° 48′ 03″47.063889°N 22.800833°EKoordináták: é. sz. 47° 03′ 50″, k. h. 22° 48′ 03″47.063889°N 22.800833°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Krasznatótfalu témájú médiaállományokat. | |
Krasznatótfalu település Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése
Szilágy megyében, Krasznától délre, Ballaháza és Tuszatelke között fekvő település.
Története
Krasznatótfalu nevét az oklevelek 1481-ben, majd 1497-ben említették először Tothfalu néven, mint a Losonczi Bánffy család birtokát. 1481-ben Losonczi Bánffy András, bácsi nagyprépost itteni birtokát elzálogosította Losonczi Bánffy Mihálynak. 1564-1565 között a krasznavármegyei Meszesalja kerülethez tartozott, s Nagyfalusi Losonczi Bánffy Farkas kapta adományul a falut II. János királytól. A falu előtte Paksi Jób és neje Bánffy Dorottya birtoka volt, aki azt felségsértés vádja miatt vesztette el. 1590-ben a birtok Valkó várának tartozéka volt, s Bánffy Pál birtoka, kinek halála után az a család férfi tagjaira szállt. A Bánffyak után Rákóczi birtok, majd a kincstáré lett. 1733-ban Kraszna-Tótfaluban (Szirbj) 14 oláh családot számoltak össze. 1795-ben a Kincstár a birtokot Cserei Farkas udvari tanácsosnak adta. 1808-ban végzett összeíráskor Tótfalu nagyobb birtokosai: gróf Bánffy, gróf Teleki és Boros nemes családok. 1847-ben 246 görögkatolikus lakosa volt. 1890-ben 381 lakosa volt, melyből 7 magyar, 374 oláh. Ebből 371 görögkatolikus, 3 görögkeleti, 7 izraelita. A házak száma 76 volt. Krasznatótfalu s trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Krasznai járásához tartozott.
Nevezetességek
- Görögkatolikus fatemplom
Hivatkozások
Források
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 683–685. o. Online elérés
Szilágy megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
