Alsóhagymás

Alsóhagymás (Hașmaș (Sălaj))
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Község	Semesnye
Rang	falu
Községközpont	Semesnye
Irányítószám	457293
SIRUTA-kód	142532
Népesség
Népesség	193 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	-
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 11′ 30″, k. h. 23° 36′ 26″47.191549, 23.607218
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóhagymás témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Alsóhagymás település Romániában, Szilágy megyében. Román neve Hășmaș (Sălaj).

Fekvése

Csákigorbótól északkeletre, Nagymező, Aláscsáka, Semesnye és Almáscsobánka között fekvő település.

Története

Hagymás Árpád-kori település. Első lakói magyarok voltak, ők adtak nevet is a falunak. Valószínűleg Zsigmond király korában a környéken dúló parasztlázadás áldozataivá váltak. A Hagymás név már 1015-ben előfordult az oklevelekben, mint kert-név, amiből arra következtethetünk, hogy Hagymás elnevezését a község az itt nagyban termelt hagyma után kaphatta. A település birtokosai a kezdetektől fogva a lápos vidék urainak, a Losonczi Bánffyaknak birtoka volt. Nevét az oklevelek 1325-ben említették először Hagmas néven, mikor a Bánffyak osztozkodásakor Bánffy Tamásnak jutott. 1378-ban már királyi birtok volt. Nagy Lajos király adományozta a Bebek család tagjai közül Bebek Györgynek és Imrének. 1509-ben a Bebekeké, Bebek Jánosé volt, aki e birtokát Somi Józsának zálogosította el. 1554-ben Somi Anna özvegy Balassa Imréné a Kolozsmegyei almási várhoz tartozó Hagymás nevű birtoka negyedrészét férjére Patócsy Boldizsárra hagyta. 1560-ban II. János király a birtok felét elkobozta, és azt Báthory Kristófnak adományozta. A másik fele pedig Balassa Zsófiáé volt. 1589-ben Báthory Kristóf fiáé Zsigmondé, aki Hagymáson levő birtokrészét a kolozsvári polgároknak adományozta. 1600-ban Mihály vajda itteni részükben a kolozsvári polgárokat megerősítette. Itteni birtokrészét Csáky István is a kolozsvári polgároknak adta cserébe. 1616-ban Bethlen Gábor fejedelemé volt, aki itteni birtokrészét Haller Zsigmondnak és nejének Kendy Krisztinának adta. 1618-ban Haller György birtoka volt. 1659-ben Barcsay Ákos a birtokot vargyasi Dániel Ferencnek és nejének Béldy Juditnak adományozta, majd 1688-ban I. Apafi Mihály birtoka volt, aki Teleki Mihálynak adományozta. 1696-ban török hódoltsági falu. 1768-ban gróf Wass Miklós (Dániel fia) és neje Teleki Ilona, majd második neje Bánffy Krisztina és gyermekeik birtoka volt.1866-ban Telegdi Károly és Béla birtoka volt. 1886-ban végzett összeíráskor 594 lakosából 4 római katolikus, 572 görögkatolikus, 2 helvét, 16 zsidó volt. 1891-ben 768 lakosa volt, melyből 2 római katolikus, 746 görögkatolikus, 2 görögkeleti, 18 izmaelita volt. Alsóhagymás (Hagymás) a trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Csákigorbói járásához tartozott.

Nevezetességek

• Görögk. fatemploma -1675-ben épült, 1676-ban Szent Paraszkéva tiszteletére szentelték fel.

Források

• Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája I–VII. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900–1901.