Almásgalgó
| Almásgalgó (Gâlgău Almașului) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Almásbalázsháza |
| Rang | falu |
| Községközpont | Almásbalázsháza |
| Irányítószám | 457029 |
| Körzethívószám | +40 x60[1] |
| SIRUTA-kód | 140191 |
| Népesség | |
| Népesség | 1006 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 4 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 210 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 47° 11′ 52″, k. h. 23° 19′ 38″47.197644°N 23.327141°EKoordináták: é. sz. 47° 11′ 52″, k. h. 23° 19′ 38″47.197644°N 23.327141°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Almásgalgó témájú médiaállományokat. | |
Almásgalgó (románul: Gâlgău Almașului) falu Romániában, Erdélyben, Szilágy megyében.
Fekvése
Az Almás patak két partján, Zsibótól 8,5 km-re délkeletre, Tihó és Kettősmező között fekvő település.
Nevének eredete
Almásgalgó (Galgó) neve a szláv glog (glogov) (=galagonya) szóból ered.
Története
A falu nevét az oklevelekben 1560-ban említették először Chalgo alakban. Galgó Almás várának tartozéka volt, s mint ekkor Doboka vármegyéhez tartozó helység a Páncélcsehi járáshoz tartozott. 1560 előtt Bebek Ferenc birtoka volt. 1560-ban Somlyói Báthory Kristófot és nejét iktatták be a hűtlenségbe esett Bebek Ferenc birtokába. 1603-ban Csáky István mint Nagy-Almáshoz tartozó birtokot vette zálogba Rátóti Gyulafi Lászlónak. 1630-ban Zakariás Istvánné Básti Anna és gyermekei voltak birtokosai. 1837-ben Józsika bárót írták a település birtokosának. Az 1837 évi összeíráskor Almásgalgónak 566 lakosa volt, a házak száma 95. 1890-ben 966 lakosából 904 fő oláh, 21 magyar, 41 egyéb nyelvű volt. A népességből 922 fő görögkatolikus, 6 római katolikus, 2 evangélikus, 36 izraelita volt. A házak száma 211 volt. A trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zsibói járásához tartozott. A 2002-es népszámláláskor 1082 lakosa közül 1055 fő (97,5%) román, 20 (1,8%) cigány, 4 (0,4%) magyar és 3 (0,3%) német volt.
Nevezetességek
- Görögkatolikus templomát 1805-ben Haller Rozália építtette.
- Sárkányok kertje: az Almás patak völgyének különleges látványossága a sárkányokra emlékeztető formájú erózió és földcsuszamlások, suvadás által kialakult alakzatok a homokkő és aprószemcsézettségű konglomerátumok rétegeiben.
Jegyzetek
Források
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 422–424. o. Online elérés
Szilágy megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}