Kisdoboka

Kisdoboka (Dăbiceni)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Község	Nagyilonda
Rang	falu
Községközpont	Nagyilonda
Irányítószám	457193
SIRUTA-kód	141624
Népesség
Népesség	186 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	1
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	236 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 18′ 11″, k. h. 23° 36′ 04″47.302951, 23.601106
Sablon Wikidata Segítség

Kisdoboka település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

Csákigorbótól északkeletre, a Szamos jobb partján, Nagyilonda és Szamossósmező közt fekvő település.

Története

1571-ben említette először oklevél, mint Csicsóvár tartozékát, és fejedelmi birtokot, melynek ekkor vajdája Maxim János, kenéze Ignat volt. 1590-ben Kisdoboka Bocskai István birtoka volt. 1607-ben Rákóczi Zsigmond Bocskai István fejedelem e birtokát Haller Gábornak Bocskay Ilonától való fiainak Györgynek, Zsigmondnak és néhai Bánffy Kristóf és Bocskay Judit fiának Lászlónak adományozta. Kisdoboka a Haller család birtoka volt még 1863-ban is. 1898-ban Rotschild Lázár birtoka volt, aki gróf Eszterházy Mihálytól vásárolta meg. 1891-ben 257 lakosa volt, ebből 6 római katolikus magyar, 239 görögkatolikus román, 1 református és 11 izraelita volt. A házak száma ekkor 50. Határa 901 kataszteri hold volt. A 20. század elején Szolnok-Doboka vármegye Nagyilondai járásához tartozott. Az 1910-es népszámláláskor 263 lakosából 11 magyar, 252 román volt, ebből 252 görögkatolikus, 11 izraelita volt.

Nevezetességek

• Görögkatolikus kőtemplomát 1817-ben szentelték fel Mihály és Gábor őrangyalok tiszteletére. Anyakönyvet 1821-től vezetnek.

Források

• Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája I–VII. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900–1901.