Ködmönös
Ködmönös (Cormeniș) | |
Közigazgatás | |
Ország | |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szilágy |
Község | Nagylózna |
Községközpont | Nagylózna |
Irányítószám | 457226 |
SIRUTA-kód | 141900 |
Népesség | |
Népesség | 200 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 215 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |

Ködmönös település Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése
Zsibótól északkeletre, a Szamos balparti úton, Konkolyfalva és Nagylózna közt fekvő település.
Nevének eredete
Nevét valószínű a valamikor itt nagyban gyártott ködmönök után kapta.
Története
Ködmönös és környéke már ősidőktől lakott hely volt. Itt a Gyálu szakaturi hegytetőn Torma Károly régész egy rómaiak által épített őrhelyre bukkant. A település kezdetektől fogva Almásvárához tartozott. Nevét 1554-ben említették először az oklevelek Keodmenes néven, amikor Kecskeméti Patócsi Boldizsárné Somi Anna itteni birtokrésze negyedét lekötötte férjének. 1595-ben Báthory Zsigmond a hűtlenné vált Kendy Gábor itteni részét Bocskay Istvánnak adományozta. 1600-ban Mihály vajda Bocskay István itteni birtokrészét annak hűtlensége miatt Csáky Istvánnak adta. 1627-ben Rákóczi Zsigmond fejedelem Haller Györgyöt, Zsigmondot és Bánffy Lászlót erősítette meg itteni birtokrészeiben. 1642-ben Csáky birtok volt, 1652-ben Csáky István fiai a birtok itteni részét Kemény Jánosnak zálogosították el. 1694-ben Csáky László birtoka volt. 1696-ban a hódoltsági falvak közt jegyezték nevét. 1698-ban a Hosszú, Miháli, Varga, gróf Lázár családok birtoka volt. A 20. század elején Szolnok-Doboka vármegye Nagyilondai járásához tartozott. 1910-ben 365 lakosa volt, ebből 4 magyar, 358 román volt, melyből 357 görögkatolikus volt.
Nevezetességek
- Görögkatolikus fatemplomát 1834-ben az őrangyalok tiszteletére szentelték fel.
Anyakönyvet 1822-től vezetnek.
Források
- Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája I–VII. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900–1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.