Glavica (Bosanska Krupa)
| Glavica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
| Kanton | Una-Szanai |
| Község | Bosanska Krupa |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 7 fő[1] |
| Népsűrűség | 1,3 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 5,4 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 45° 01′ 14″, k. h. 16° 13′ 08″45.020556°N 16.218889°EKoordináták: é. sz. 45° 01′ 14″, k. h. 16° 13′ 08″45.020556°N 16.218889°E | |
Glavica kihalófélben levő szerb falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Bosanska Krupa községben.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Bihácstól légvonalban 34, közúton 57 km-re északkeletre, Bosanska Krupa központjától légvonalban 15, közúton 21 km-re északra levő dombos, erdős területen, a Glodina-patak völgyében fekszik. Itt találkoznak Velika Dabrina és Mala Dabrina patakok, melyek a Glodinába áramlanak. Kicsit lejjebb fogadja be a Glodina a Halilovac-patakot. E patakok között emelkedik az a domb, ahol a falu fekszik. A vizet a Litica, a Krstošica és a Drenovac-forrásokból nyerik. A település három fő részből áll: Glavica, Velika Dabrina és Halilovac.[3]
Népessége
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 118 | 7 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 1 | 0 |
| Összesen | 119 | 7 |
Története
A mára szinte kihalt településen a középkorban még élénk élet folyt. A falu temploma a Mala- és Velika Dabrina patakok összefolyásánál állt, ahol alapfalai és egykori temetőjének maradványai ma is megtalálhatók.[5] A középkori település valószínűleg a török hódítás során, 1575 és 1578 között pusztult el. Ekkor sokan vándoroltak ki az északi horvát vidékekre. A törökök a lepusztult településre Limből és Ibarból telepítettek be szerb családokat, míg a mai nép többsége a közeli szerb falvakhoz hasonlóan a 19. században érkezett Likából és Dalmáciából. A 20. század közepén még népes falu lakossága a század második felében rohamos csökkenésnek indult. 1971-ben még 224, 1981-ben 157, 1991-ben 119 lakosa volt. Sorsát a boszniai háború pecsételte meg, amikor környékén súlyos harcok folytak és a győztes bosnyák csapatok elől a szerb lakosság többsége elmenekült. 2013-ban már csak 7 lakos élt a településen.
Gazdaság
A helyiek főként mezőgazdasággal és szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkoznak.[3]
Nevezetességei
Középkori templomának maradványai a Mala- és Velika Dabrina patakok összefolyásánál. A templom kelet-nyugati tájolású volt, hosszabbik oldala 10 méter, a rövidebbik 8 méter volt. Mára csak alapfalai látszanak. A maradványokat a bosnyák régész, Branka Raunig azonosította.[5]
Jegyzetek
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11428
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11428
- ↑ 3,0 3,1 Poreklo prezimena, selo Glavica (Bosanska Krupa). poreklo.rs . (Hozzáférés: 2025. január 31.)
- ↑ 4,0 4,1 Popis 2013 u BiH – Bosanska Krupa (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. január 30.)
- ↑ 5,0 5,1 Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. február 2.)
További információk
- Bosanska Krupa község hivatalos oldala Archiválva 2022. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A község turisztikai portálja
