Drenova Glavica
| Drenova Glavica | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
| Kanton | Una-Szanai |
| Község | Bosanska Krupa |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 253 fő[1] |
| Népsűrűség | 43,3 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 5,85 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 44° 55′, k. h. 16° 09′44.916667°N 16.150000°EKoordináták: é. sz. 44° 55′, k. h. 16° 09′44.916667°N 16.150000°E | |
Drenova Glavica falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Bosanska Krupa községben.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Bihácstól légvonalban 25, közúton 40 km-re északkeletre, Bosanska Krupa központjától légvonalban 4, közúton 5 km-re északra, az Una völgyében, a folyó két partján fekszik. Az Una feletti karsztsíkságról meredek oldalú patakvölgy választja el. A település ebben a meredek oldalú völgyben található. Főbb vízforrásai: a Puhačino Vrelo, a Plandište, a Točak és a Džajića Potok. A település a lejtők mentén két részre oszlik: Brdo és Drenova Glavica falvakra.[3]
Népessége
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 153 | 2 |
| Bosnyák | 220 | 225 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 2 | 0 |
| Egyéb | 1 | 26 |
| Összesen | 376 | 253 |
Története
A falu nevét a somfáról kapta, amelyből sok van a környéken. A név második tagja a falu feletti 274 méter magas Glavica nevű magaslatról származik. Drenova Glavica és Veliko Badić határán fekszik Gradina, ahol egy régi település maradványai láthatók.[3] A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Bosanska Krupa község részeként a Bosznia-Hercegovinai Föderáció területéhez került.
Nevezetességei
- Vasúti híd az Unán
- A településen a šabići muszlim gyülekezetnek imaháza és muszlim iskolája áll, melyet Rešid Šabić özvegye, Senija adományozott.[5]
Jegyzetek
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11428
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11428
- ↑ 3,0 3,1 Poreklo prezimena, selo Drenova Glavica (Bosanska krupa). poreklo.rs . (Hozzáférés: 2025. február 1.)
- ↑ 4,0 4,1 Popis 2013 u BiH – Bosanska Krupa (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. január 30.)
- ↑ Vakufi u Bosni i Hercegovini - Zbornik radova – Vakufi na području Bihačkog muftijstva - Vakuf džemata Šabići. vakuf.ba . (Hozzáférés: 2024. február 7.)
További információk
- Bosanska Krupa község hivatalos oldala Archiválva 2022. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A község turisztikai portálja
|
Ez a bosznia-hercegovinai településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
