Gornji Petrovići
Gornji Petrovići | |
Közigazgatás | |
Ország | |
Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
Kanton | Una-Szanai |
Község | Bosanska Krupa |
Jogállás | falu |
Körzethívószám | (+387) 37 |
Népesség | |
Teljes népesség | 47 fő[1] |
Népsűrűség | 3,7 fő/km²[2] |
Földrajzi adatok | |
Terület | 12,62 km² |
Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
Elhelyezkedése | |
Gornji Petrovići szerb falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Bosanska Krupa községben.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Bihácstól légvonalban 30, közúton 44 km-re kelet-északkeletre, Bosanska Krupa központjától légvonalban 7, közúton 10 km-re keletre fekvő dombos, erdős területen fekszik. Petrovići falu egy karsztsíkságon található, az Arapuška-völgy Gornji és Donji Petrovići részekre választja el, melyek csak egy-egy keskeny földdarabból állnak Arapuša és Mali Badić között. A települést a Vrelce, a Točak, a Zmijanjčevac és Stuboi Vodice források látják el vízzel. A falu házcsoportokra oszlik, melyek szeres jelleggel, szétszórtan helyezkednek el a területén. A házak 20-50 m-re, a házcsoportok 100-300 m-re vannak egymástól.[3]
Népessége
Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
---|---|---|
Szerb | 459 | 47 |
Bosnyák | 0 | 0 |
Horvát | 0 | 0 |
Jugoszláv | 4 | 0 |
Egyéb | 1 | 0 |
Összesen | 464 | 47 |
Története
A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a történelem előtti időkben is lakott volt. A határában dominánsan emelkedő domb ovális platóján a Kekica Glavica nevű lelőhelyen őskori erődített település maradványai találhatók.[5] A falu nevét az első betelepülő Petrović családról kapta, akik ezután nem tudni, mikor és hová költöztek. Valószínű, hogy a török uralmának első éveiben ott tartózkodott néhány család az alpesi vidékek felé vette az irányt. Az eltűnt településeken élt családokra emlékeztet a Radnović Brdo helynév is.[3] A helyi hagyomány szerint „régen” állt a faluban egy ortodox templom, amelyet, miután az összes ott tartózkodó embert lemészárolták felgyújtottak. A romokat és a csontokat 1933 júniusában tárták fel, majd a helyére új templomot építettek.[5] Kekić Glavica alatt 421 m magasságban valóban állt egy templom, melynek máig felismerhetőek az alapjai, körülötte az alig észrevehető sírokkal.[3] Az 1788-1792-es osztrák-orosz-török háború során a település elpusztult és csak a 19. század első felében települt újra.[3] A boszniai háború során lakosságának többsége elmenekült a falut elfoglaló bosnyák csapatok elől, az elesettek emléktábláját a templomban avatták fel.
Nevezetességei
- Antiokheiai Szent Margit vértanú tiszteletére szentelt ortodox temploma 1934-ben épült a középkori templom helyén.
- Őskori erődített település maradványai a Kekica Glavica lelőhelyen. A lelőhelyet Franjo Fiala régész tárta fel, majd Branko Gavela végzett itt egy szondázó ásatást 1959-ben. Borivoj Čović és Branka Raunig állapították meg, hogy a kőfalakkal körülvett lelőhely területe eléri a 11 000 négyzetmétert, azaz több mint egy hektárra terjed ki. A kultúrrétegek a déli és a nyugati részen maradtak fenn, melyek mélysége a falak mentén eléri a 3,7 métert. A gazdag régészeti leletek többségét cseréptöredékek alkották. A rétegek a késő bronzkortól a római korig terjedő időszakról adtak információkat. Ennek a magaslatnak a lejtőin a vaskorból származó hamvasztásos sírokat is találtak.[5]
Jegyzetek
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11428
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11428
- ↑ 3,0 3,1 3,2 3,3 Poreklo prezimena, selo Gornji Petrovići (Bosanska Krupa). poreklo.rs . (Hozzáférés: 2025. február 1.)
- ↑ 4,0 4,1 Popis 2013 u BiH – Bosanska Krupa (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. január 30.)
- ↑ 5,0 5,1 5,2 Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. február 8.)
További információk
- Bosanska Krupa község hivatalos oldala Archiválva 2022. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A község turisztikai portálja