Srednji Dubovik (Bosanska Krupa)
| Srednji Dubrovik | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
| Kanton | Una-Szanai |
| Község | Bosanska Krupa |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 17 fő[1] |
| Népsűrűség | 9,9 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 1,72 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 44° 51′ 58″, k. h. 16° 17′ 21″44.866117°N 16.289065°EKoordináták: é. sz. 44° 51′ 58″, k. h. 16° 17′ 21″44.866117°N 16.289065°E | |
Srednji Dubrovik falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Bosanska Krupa községben.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Bihácstól légvonalban 35, közúton 55 km-re keletre, Bosanska Krupa központjától légvonalban 12, közúton 20 km-re keletre fekvő dombos, erdős területen fekszik. A Vojskova és a Majkić Potok völgye közötti karsztfennsíkon található település. A falu a fennsík szélén és a patakvölgyek mentén elszórtan terül el. Három településrésze Drobnjaci Turski, Zbjeg (a Lisac-hegy alatt), és Majkića Potok. Fő vízforrásai a Korita, a Točak, a Bijeli Potok és a Jezero.[3]
Népessége
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 423 | 17 |
| Bosnyák | 291 | 0 |
| Horvát | 1 | 0 |
| Jugoszláv | 1 | 0 |
| Egyéb | 3 | 0 |
| Összesen | 719 | 17 |
Története
A település már a középkorban is létezett. A Klisina-dombon láthatók a török hódítás előtti templom alapjai. Alatta áll a mai templom. Malićbég ezt a részt Dubovik felosztásakor vagy hozományként kapta, de nem tudni, hogy az Alajbegović vagy a Krunić nemzetségbeli Malićbég volt-e. Az eltűnt településekre emlékeztetnek a Lalića Brdo, a Vulina Glavica és a Grandin Brijeg helynevek. A falu az 1788 és 1792 között dúló osztrák-orosz-török háborúban elnéptelenedett, de a háború után újratelepült. A Crkvina nevű helyen a 19. században ortodox fatemplom állt, mely az 1875-ös törökellenes felkelés során égett le.[3] A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Bosanska Krupa község részeként a Bosznia-Hercegovinai Föderáció területéhez került. A boszniai háború után területmegosztáskor a települést kettévágta a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a Szerb Köztársaság között húzott határvonal, így annak egy része Krupa na Uni községhez került.
Jegyzetek
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11428
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11428
- ↑ 3,0 3,1 Poreklo prezimena, selo Sredji Dubovik (Bosanska Krupa). poreklo.rs . (Hozzáférés: 2025. február 3.)
- ↑ 4,0 4,1 Popis 2013 u BiH – Bosanska Krupa (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. január 30.)
További információk
- Bosanska Krupa község hivatalos oldala Archiválva 2022. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A község turisztikai portálja
