Étienne Louis Malus
Étienne Louis Malus | |
![]() | |
Született | Étienne-Louis Malus de Mitry[1] Az adatok szerializációja sikertelen Párizs |
Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Párizs[2] |
Állampolgársága | francia |
Házastársa | Wilhelmine Louise Koch (1801–)[3] |
Foglalkozása | |
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
Halál oka | gümőkór[6] |
Sírhelye | Az adatok szerializációja sikertelen |
A Wikimédia Commons tartalmaz Étienne Louis Malus témájú médiaállományokat. | |
Étienne Louis Malus (Párizs, 1775. július 23. – Párizs, 1812. február 24.) francia fizikus, matematikus és hadmérnök.
Életpálya
Gondos neveltetése révén a régi klasszikus irodalom és a matematika területén egyaránt jártas volt. 17 éves korától hadmérnöki iskolában tanult és 1796-ban hadnagyi rangban hivatásos katonatiszt lett, belépett a Corps royal du génie-ba. Az altenkircheni ütközetben a Sambre-et-Meuse hadtestben szolgált. Kapitányként vett részt Napoléon Bonaparte tábornok egyiptomi hadjáratában (1798–1801). Később 1808-ban alezredessé léptették elő. Hadmérnöki diplomájának megszerzése után 1806–1808 között a strasbourgi erődítmények aligazgatója, ezután pedig az École Polytechnique tanára volt. 1810-től a Francia Akadémia és a londoni Royal Society (Királyi Természettudományos Akadémia) tagja lett. Neve szerepel a hetvenkét francia tudós között az Eiffel-tornyon.
Kutatási területei
Tudományos eredményei leginkább a fénytan területéhez tartoznak. Kísérleteivel Christiaan Huygens fényelméletét igyekezett igazolni és analitikai leírást is adott hozzá. Kristályokon tanulmányozta a fénytörést és a fényvisszaverődést, eközben fedezte fel a polarizáció jelenségét. 1809-ben publikálta azt a megfigyelését, miszerint a fény visszaverődése során polarizáció is fellép. A bizonyos kristályokban fellépő kettőstörés elméletét 1810-ben írta le. Kísérletei során megfigyelte, hogy különböző anyagoknál más-más szög esetén, de van olyan beesési szög, amire nézve a beeséskor nem polarizált fény a visszaverődés után lineárisan polarizált lesz. Kereste az összefüggést a polarizáció szöge és a törésmutató között, de a mérési pontatlanságok miatt csak a víz esetén találta meg a helyes kapcsolatot. A polarizáció szög és a törésmutató közötti összefüggést később David Brewster írta fel, amit azóta róla neveztek el Brewster-törvénynek, a polarizáció szöget pedig Brewster-szögnek.
Malus-törvény
Kísérletei során üvegfelületről visszaverődő fénynyalábok polarizációjának és intenzitásának vizsgálata közben fedezte fel az azóta róla elnevezett összefüggést, a Malus-törvényt. Ezt ma polarizátorokra alkalmazva a következőképpen fogalmazzuk meg. Ha egy polarizátorra érkező lineárisan polarizált fény intenzitása , és a polarizátor kiválasztási síkja a beeső nyaláb polarizáció síkjával szöget zár be, ahol az ábra jelöléseivel , akkor a polarizátoron áthaladó fény intenzitása a következő összefüggéssel adható meg:
- .[7]
Nevezetesebb munkái
- Sur une propriété de la lumière réfléchie par les corps diaphanes (Bull. Soc. Philom. I. köt. 16. sz. 1809);
- Sur les phénomènes, qui dépendent des formes des molécules de la lumière (uo. I. köt. 1809);
- Mémoire sur la lumière (uo. XII. köt. 42. sz. 1811);
- Sur de nouveaux phénomènes d'optique (uo. 45. sz. 1811 jun.);
- Mémoire, sur les phénomènes, qui accompagnent la réflexion et la réfraction de la lumière (uo. 47. sz. 1811);
- Sur une propriété des forces répulsives, qui agissent sur la lumière répétiteur (uo. III. 1818);
- Sur l'axe de réfraction des cristaux et des substances organisées (Journ. des phys, 73. köt. 1811);
- Mémoire sur l'optique (Journ. École polyt VII. köt. 1808);
- Sur la mesure de pouvoir réfringent des corps opaques (uo. VIII. 1809);
- Traité d'optique analytique (Mém. Sav. étr. II. 1811);
- Théorie de la double réfraction de la lumière dans les substances cristallines (uo.).
Jegyzetek
- ↑ https://www.photoniques.com/articles/photon/abs/2015/06/photon201579p20/photon201579p20.html
- ↑ 2,0 2,1 MacTutor History of Mathematics archive
- ↑ https://www.google.cat/books?id=QW5ADwAAQBAJ pp. 30-31
- ↑ https://www.toureiffel.paris/fr/le-monument/tour-eiffel-et-sciences
- ↑ https://royalsociety.org/grants-schemes-awards/awards/rumford-medal/
- ↑ https://www.google.cat/books?id=m3cN7LcZIZUC pp. 26
- ↑ Erostyák J., Raics P., Kürti J.: Fizika III. Fénytan. Relativitáselmélet. Atomhéjfizika, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2007
Források
- Étienne Louis Malus. kfki.hu. (Hozzáférés: 2012. február 24.)
- A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X