Ösvényes
| Ösvényes (Ochodnica) | |||
 | |||
| Ösvényes | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Kiszucaújhelyi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1598 | ||
| Polgármester | Radoslav Ďuroška | ||
| Irányítószám | 023 35 | ||
| Körzethívószám | 041 | ||
| Forgalmi rendszám | KM | ||
| Népesség | |||
| Népsűrűség | 107 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 400 m | ||
| Terület | 18,05 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 é. sz. 49° 20′ 51″, k. h. 18° 47′ 42″49.347578°N 18.795108°EKoordináták: é. sz. 49° 20′ 51″, k. h. 18° 47′ 42″49.347578°N 18.795108°E | |||
| Ösvényes weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ösvényes témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Ösvényes (1899-ig Ochodnicza, szlovákul Ochodnica) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Kiszucaújhelyi járásban.
Fekvése
Zsolnától 15 km-re északra található.
Története
Területén már a bronzkorban éltek emberek, a lausitzi kultúra települése állt itt. A falu a 16. század második felében a vlach jog alapján keletkezett, a budatíni váruradalom területén, Újhelymogyoród határában. Első írásos említése 1569-ből származik. 1598-ban 9 ház állt a településen. A 17. század elején lakosainak száma lényegesen csökkent, 1608-ban csak egy parasztház állt a faluban. 1663-ban malmot említenek a településen. A 18. században már három malma és sörfőzdéje is volt. Története során több birtokossal is rendelkezett. 1784-ben 175 házában 183 család és 988 lakos élt. Plébániáját 1789-ben, egyházi iskoláját 1790-ben alapították. 1791-ben szentelték fel Szent Zsófia tiszteletére új templomát. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „OCHODNICZA. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Újhelynek szomszédságában, földgye közép termékenységű, fája, és legelője van.”[1] 1828-ban 187 háza és 1462 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással, drótozással, zsindelykészítéssel, méhészettel foglalkoztak. 1831-ben a kolerajárványnak 109 lakos esett áldozatul. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ochodnicza, tót falu, Trencsén vmegyében, a Kisucza vize mellett: 1500 kath. lak. Kath. paroch. templom. Ez is a budetini uradalomhoz tartozik. Ut. p. Csácsa.”[2] 1872-ben felépült a ma is álló katolikus templom. A trianoni békéig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott. Tűzoltó egyesületét 1925-ben, könyvtárát 1929-ben alapították. 1941-ben bevezették a villanyt a településen. A második világháború alatt határában élénk partizán tevékenység folyt. 1945. május 1-jén foglalta el a Vörös Hadsereg. 1953-ban felépült a kultúrház és megnyílt a mozi a településen. 1955-ben új iskola épült. 1970-ben új híd épült a Kiszucán.
Népessége
1910-ben 1329, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1938-ban 385 háza és 2164 lakosa volt. 2001-ben 2012 lakosából 1994 szlovák volt. 2011-ben 1933 lakosából 1864 szlovák volt.
Nevezetességei
- Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1872-ben épült. Oltárképe a korábbi templomból való, 1837-ben készült.
- Késő klasszicista kápolnája a 19. század második felében épült.
- A falu felső részén található a Vajcovka nevű ásványvízforrás.
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. március 12.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
A Kiszucaújhelyi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
