Rezsőfalva
| Rezsőfalva (Rudinská) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Kiszucaújhelyi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1598 | ||
| Polgármester | Jozef Švirík | ||
| Irányítószám | 023 31 | ||
| Körzethívószám | 041 | ||
| Forgalmi rendszám | KM | ||
| Népesség | |||
| Népsűrűség | 90 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 448 m | ||
| Terület | 10,77 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 é. sz. 49° 18′ 50″, k. h. 18° 43′ 10″49.313889°N 18.719444°EKoordináták: é. sz. 49° 18′ 50″, k. h. 18° 43′ 10″49.313889°N 18.719444°E | |||
| Rezsőfalva weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rezsőfalva témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Rezsőfalva (1899-ig Rudinszka, szlovákul Rudinská) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Kiszucaújhelyi járásban.
Fekvése
Zsolnától 10 km-re északra fekszik.
Története
1579-ben Trencsén vármegye adóösszeírásában „Postenni” néven említik először. Első lakója 3 vlach pásztorcsalád és néhány zsellércsalád volt, akik a pásztorkodáson kívül favágással foglalkoztak. 1598-ban pásztortelepülésként szerepel oklevélben „Rudniczka” alakban. 1798-ig a budatíni váruradalom részeként a Szúnyogh család birtoka. Ezután a Csákyak lettek a birtokosai. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Rudinka, vagy Nagy, és Kis Rudina, és Rudinszka. Három tót falu Trentsén Várm. földes Urok Szúnyog Uraság, lakosaik katolikusok, és másfélék, fekszenek Kisucza Újhelyhez nem meszsze, mellynek filiáji; határbéli földgyeik közép termékenységűek, vagyonnyaik is meglehetősek.”[1] A Csákyak 1848-ig, a feudalizmus végéig bírták. Lakói közül később sokan a drótosságból éltek és családjukkal együtt vándoroltak egyik helyről a másikra. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rudinszka, tót falu, Trencsén vmegyében, Kisucza-Ujhelytől észak-nyugotra 1 mfd. Számlál 939 kath. Fenyves erdeje derék. F. u. a budetini uradalom. Ut. p. Zsolna.”[2] Házai fából épültek, az első kőépület csak 1896-ban épült. A trianoni békéig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 724, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 949 lakosából 926 szlovák volt. 2011-ben 968 lakosából 926 szlovák volt.
Nevezetességei
- A Szeplőtelen Szűz tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
- Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolnája.
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
A Kiszucaújhelyi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
