1994-es közgyűlési választások Nógrád megyében

Közgyűlési választások Nógrád megyében ← 1990 1994. december 11. 1998 → Részvétel: 54% 76 ezer szavazó a 140 ezerből Közgyűlés létszáma: 40 fő Többség: 21 fő Jelöltek száma: 234 fő 14 szervezet által A közgyűlésbe bejutó szervezetek lista érvényes szavazat képviselő MSZP 20 881 29% 13 FKGP-KDNP-MDF 18 871 27% 11 SZDSZ 9 134 13% 6 Munkáspárt 6 891 10% 4 Fidesz 5 826 8% 4 KÖSZ-TESZ, TESZ 4 657 7% 2 {{{lista7}}} {{{százalék7}}} {{{képviselő7}}} {{{lista8}}} {{{százalék8}}} {{{képviselő8}}} {{{lista9}}} {{{százalék9}}} {{{képviselő9}}} {{{lista10}}} {{{százalék10}}} {{{képviselő10}}} {{{lista11}}} {{{százalék11}}} {{{képviselő11}}} {{{lista12}}} {{{százalék12}}} {{{képviselő12}}} Kimaradt 5 szervezet (4 607 szavazat) Érvénytelen szavazat: 4 665 A közgyűlés előző elnöke A közgyűlés új elnöke Korill Ferenc SZDSZ (MSZP) Smitnya Sándor SZDSZ

Az 1994-es megyei közgyűlési választásokat december 11-én bonyolították le, az általános önkormányzati választások részeként. Nógrád megyében a szavazásra jogosultak bő fele, hetvenhatezer polgár ment el szavazni. A szavazók tizennégy szervezet jelöltjei közül választhattak. Első helyen a szocialisták végeztek, de szorosan követték őket a jobboldali pártok, harmadik helyen a szabaddemokraták végeztek. A baloldal tizenhárom, a jobboldal tizenegy, a liberálisok listája hat képviselői helyhez jutott. Bekerült még a közgyűlésbe a Munkáspárt és a Fidesz négy-négy megbízottja, valamint a községi önkormányzatok és a társadalmi egyesülések két közös jelöltje. Öt további szervezet nem jutott be a megyeházára. Fordulatos koalíciós egyeztetések után, a jobboldali pártok (FKGP, KDNP, MDF) az SZDSZ és a Fidesz között jött létre hosszútávú együttműködés. A közgyűlés új elnöke Smitnya Sándor, az SZDSZ kistelepülési listavezetője lett.

A választás rendszere

A megyei közgyűlési választásokat az országosan megrendezett általános önkormányzati választások részeként tartották meg. A szavazók a településük polgármesterére és a helyi képviselőkre is ekkor adhatták le a szavazataikat. 1994 őszén az országgyűlés alapvetően megváltoztatta a megyei közgyűlésekre vonatkozó választási eljárást. A közgyűlési választásokon a községek, nagyközségek és városok polgárai szavazhattak. A megyei jogú városban élők – mivel nem tartoztak a megye joghatósága alá – nem vettek részt a megyei közgyűlés megválasztásában. A megye területét két választókerületre osztották, az egyikbe a legfeljebb 10 ezer lakóval bíró kistelepülések, a másikba az ennél népesebb középvárosok tartoztak. A választásokon pártok, társadalmi, ill. nemzetiség szervezetek állíthattak listákat. A szavazatokat a két választókerületben külön-külön számolták össze és osztották el arányosan az adott kerületben az érvényes szavazatok 4%-át elérő szervezetek között.

Választókerületek

Választókerületi beosztás

	Település	Lakó	Választó- polgár	Megyei képviselő
Kistelepülések 10 ezer lakóig	123	136 997	105 940	30
Középvárosok 10 ezer lakó fölött	3	45 218	34 169	10
Közgyűlési választókerületek	126	182 215	140 109	40
Megyei jogú város Salgótarján	1	48 832	(37 867)	–
Összesen	127	231 047	(177 976)	40

Nógrád megyében a közgyűlés létszáma 40 fő volt. A kistelepülési választókerületben 30, a középvárosiban pedig 10 képviselőt választhattak meg. Salgótarján, mint megyei jogú város nem tartozott a megye joghatósága alá, s így polgárai nem is szavazhattak a megye önkormányzatának összetételéről. A közgyűlést a megye 121 községének és nagyközségének, illetve öt városának polgárai választhatták meg. A városok közül azonban csak háromban éltek tízezernél többen, így csak ez a három tartozott a középvárosi választókerületbe. A választópolgárok eloszlása a két választókerületben lényegében megfelelt az általuk megválasztható képviselők arányának. A választásra jogosult polgárok száma 140 ezer volt. A polgárok szűk harmada 1300 fősnél kisebb településeken, míg minden negyedik polgár tízezer fősnél népesebb városokban élt. A legkevesebb választópolgár a megye középső részén található Garáb (90) községben, míg a legtöbb Balassagyarmat (14 044) városában lakott.

A közgyűlési választók eloszlása településméret szerint
Településméret (lakók száma)		Település	Választó­jogosult		Megjegyzés
Kistelepülési választókerület
	1 – 600	35	10 277	7,34%	legkisebb: Garáb, új: Kétbodony
	601 – 1 300	50	34 414	24,56%	új: Patvarc, Bánk, Tolmács
	1 301 – 3 000	35	50 784	36,25%	új: Mátraszőlős, Mátranovák
	3 001 – 10 000	3	10 465	7,47%	Rétság, Érsekvadkert, Szécsény
		123	105 940	75,61%
Középvárosi választókerület
	10 000 fölött	3	34 169	24,39%	Pásztó, Bátonyterenye, Balassagyarmat
Összesen		126	140 109	100%

Előzmények

1990, az első közgyűlés

1990-ben a megyei közgyűléseket közvetett módon választották meg. A választás módjából fakadóan az eredmények párterőviszonyok kifejezésére nem voltak alkalmasak. Az új önkormányzati rendszerben megválasztott első közgyűlés alakuló ülésére 1990. december 19-én került sor. Ám sem ezen a napon, sem a következő két ülésnapon (dec.27., jan.10.) nem sikerült megválasztani a közgyűlés elnökét. Végül január 25-én, a negyedik megyegyűlésen került pont a maratonira nyúlt elnökválasztási folyamatra. A négy alkalommal összesen tizenhárom szavazási fordulót tartottak. A megyei közgyűlés elnöke az SZDSZ-es Korill Ferenc lett. (Az új elnök három és fél év múltán kilépett az SZDSZ-ből és a következő választáson már az MSZP listáján szerepelt jelöltként.)

Jelöltállítás

Tizennégy szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban. A kistelepülési választókerületben 8, a középvárosiban 9 listát állítottak, a jelöltek száma összesen 234 volt (159+75). A listák többségét az országos pártok állították, és a jelöltek javarésze is az ő listáikon szerepelt. Az országos pártok mellett hat társadalmi szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban.

Listák

A választásokon részt vevő szervezetek

Kistelepülési választókerület				Szervezet				Középvárosi választókerület
#.	lista neve	típusa	jelöl­tek száma		neve	jellege	hatóköre	#.	lista neve	típusa	jelöl­tek száma
társadalmi szervezetek
					Bátonyterenye Barátainak Köre	társ.	helyi	5.	Bátonyterenye BK	önálló	1
4.	TESZÖV-Agrárkamara	közös	5		Nógrád Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetsége	társ.	megyei
					Középmagyarországi Agrárkamara	társ.	megyei
6.	MESZÖV	önálló	6		ÁFÉSZ-ek Nógrád Megyei Szövetség	társ.	megyei	8.	MESZÖV	önálló	5
7.	KÖSZ-TESZ	közös	25		Községi Önkormányzatok Szövetsége	társ.	országos
					Társadalmi Egyesülések Szövetsége	társ.	országos	4.	TESZ	önálló	10
országos pártok
					Magyar Igazság és Élet Pártja	párt	országos	1.	MIÉP	önálló	5
1.	Munkáspárt	önálló	13		Munkáspárt	párt	országos	7.	Munkáspárt	önálló	8
5.	Fidesz	önálló	9		Fiatal Demokraták Szövetsége	párt	országos	3.	Fidesz	önálló	14
3.	SZDSZ	önálló	19		Szabad Demokraták Szövetsége	párt	országos	2.	SZDSZ	önálló	7
2.	MSZP	önálló	27		Magyar Szocialista Párt	párt	országos	6.	MSZP	önálló	16
8.	FKGP-KDNP-MDF	közös	55		Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt	párt	országos	9.	FKGP-KDNP-MDF	közös	9
					Kereszténydemokrata Néppárt	párt	országos
					Magyar Demokrata Fórum	párt	országos
8 lista			159	14 szervezet				9 lista			75

Jelöltek

Listavezetők

Kistelepülési választókerület	Lista		Középvárosi választókerület
		Bátonyterenye BK	Nagy Mihály
Bögös Tamás		Fidesz	Becsó Zsolt
Kovács Gábor		FKGP-KDNP-MDF	Szántó Csaba
Pongrácz József		KÖSZ-TESZ
		TESZ	Szomszéd Tamás
Demus István		MESZÖV	Hidvégi Ernő
		MIÉP	Reményi Pál
dr. Rozgonyi József		MSZP	Demus Iván
Bozsik Béla		Munkáspárt	Kürti József
Smitnya Sándor		SZDSZ	Vida Attila
Pongrácz József		TESZÖV-Agrárkamara

A kistelepülési választókerület jelöltjei

(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.) Munkáspárt Bozsik Béla Tőzsér Tibor Kazinczi János Nagy Attila Arnóczki Mihály További jelöltek Fejes Tiborné Tóth László dr. Domonkos Imre Rakonczai József Filkor Balázs Gyepesi Béla Koós Istvánné Kása Lajos Sándorné MSZP dr. Rozgonyi József Szilágyi Albert Szandai László Havas Ferenc Korill Ferenc További jelöltek dr. Jakubecz József Markó Antal Zsédely Lajos dr. Langmayer Balázs Molnár Katalin Gréczi-Zsoldos Miklós Sajgó Ferenc Hajas Ervin Becze Lajos Bakos Albert Madlena József Balya András Dóra Ottó Kovács József Gergely Gáspár Orosz Józsefné Hadik József Varga József Csalár Istvánné Beck Pál Kertész Antal Majoros László SZDSZ Smitnya Sándor Maczó László Kapás Imre Kaszás Erika dr. Kerekes Tünde További jelöltek Hornos Márton dr. Kren Károly Vincze László Frenkl Gábor Ludányi László Vikor István Szervánszky Józsefné Veres Ferencné dr. Tóth Endre Erdősi József Holman József dr. Vártok Zoltán Barák Barna Imre Varga Pál TESZÖV-Agrárkam. Pongrácz József Deák Pál dr. Halaj Ignác Baksa Sándor dr. Sümegi Sándor Fidesz Bögös Tamás Egri Zoltánné Kriston Péter Skuczi Nándor Juhászné Muszka Erzsébet További jelöltek ifj. Fazekas János Táborszki Péter Bartos Zsuzsanna Barnáné Molnár Tünde MESZÖV Demus István dr. Horváth József Hugyecz Andrásné dr. Egyed Ferdinánd Kucsera Andrásné További jelöltek dr. Miklós Zoltánné KÖSZ-TESZ Szegner László Patkós István Verbói Gábor Verseginé László Lídia Sirkó Ferenc További jelöltek Lőrik József Szerémi Nándor Kovács József Sándor István Lénárt János Kis Gergely Nagy Ignác Morgenstern Ferenc Lénárt Dezső Bárány Dénes Barna István Lomen János Varga László Orszáczky Ferenc Szigeti László Versegi Aladár Antal Sándor József Kis Ernőné Szentes Attila Klátyik András FKGP-KDNP-MDF Kovács Gábor Frisch Oszkár Csurgai Béla Tari István dr. Skultéty Sándor További jelöltek Kolosi Tibor Horváth Mihály Betz József dr. Bercsényi Lajos Johan János Tőzsér Zsolt Nógrádi László Szanda János Szántó József Babicz István Petrás János dr. Mészáros György Dobrocsi János Markovits Károly Varga Tibor Sebestyén János Imre Susán Gyula Fajcsik József Gáspár József Fekete Sándor Jagicza György Bakos Gyula Balázs Sándor Tóth László Szita Zoltán Piroska István Szladovnyik János Molnár Béla Ferencz Károly Russói László Kovács István Bakos Róbert Haffner Mária Bárány Menyhért Gyarmati Ferenc Juhász Péter Szabados Kornél Zoltán Molnár Ignác Baranyiné Dénes Mária Smelkó István Vasas Mihály Nagy Ervinné Boda István Dobrovolni Mátyás Csipes Mihály Káplár András Záhorszki Sándor Pintér Bertalan Szandai István Kakukk János

A középvárosi választókerület jelöltjei

(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.) MIÉP Reményi Pál Kürti László Soós Géza Szoó Zoltán Juhász József Ferencné SZDSZ Vida Attila Koczka Lajos Venter László dr. Németh György Lajos dr. Bárányi Gyula További jelöltek dr. Angyal Dávid Ádám Zoltán Fidesz Becsó Zsolt dr. Fábri Miklós Kiss Csaba Herczeg Hajnalka Zentai József További jelöltek Medvácz Lajos Táborszki Tamás Hajas István Fekete Gyula Máthé Károly Hajas Istvánné Erdélyi Gyula Steckel Mária Egri Zoltán TESZ Szomszéd Tamás Tari Ottó Diósi László Kovács Tibor Herczeg Ferenc További jelöltek Kerekesné Vörös Erzsébet Besenyei Imréné Molnár Béláné Gulyás Teréz dr. Koós Judit Bátonyterenye BK Nagy Mihály         MSZP Demus Iván Fodor Tibor Berkes Vida István Bihary Lajos Deák Kálmán További jelöltek dr. Balázs Ottó Arató János Zsidai László Ágner Gyula Molnár József Kecskés Ferenc Reviczki László Lászlók András Ottrok Tibor Nyiri Károly Látkóczki Bálint Munkáspárt Kürti József Szigetvári János Cserháti József Soós Károly Szigeti Endréné További jelöltek ifj. Hegyi Sándor Décsi Zsigmond Urbán Tibor MESZÖV Hidvégi Ernő Danyi Balázs dr. Abay Nemes Gyula Kanyóné Szőke Ibolya Kékesi István FKGP-KDNP-MDF Szántó Csaba Gyürky János dr. Kovács Győző Limbacher Gábor Nagy Lajos További jelöltek Uhlár László Pintér Józsefné Sidi László Nagy József

A szavazás napja

A választást 1994. december 11-én bonyolították le. A választópolgárok reggel 6 órától kezdve adhatták le a szavazataikat, egészen a 19 órás urnazárásig. A választási szabályokat két településen is súlyosan megsértették. Kazáron a szavazólapok száma körüli zavar és a szavazás titkosságának a megkérdőjelezése miatt ismételték meg a választást, míg Lucfalván az érvénytelenített szavazatok körüli kétségek, valamint a szavazóhelyiségben történt szabálytalanságok miatt rendeltek el új voksolást.

Részvétel

A részvétel összesített adatai

				jogosultak arányában	szavazók arányában
Választójogosult			140 149
	Szavazó		75 532	53,89%
		érvényes szavazólap	70 867	50,57%	93,82%
		érvénytelen és hiányzó	4 665	3,33%	6,18%
	Távolmaradó		64 617	46,11%
szavazó 53,9% távolmaradó 46,1% érvényes 93,8%

Hét szavazóra hat távolmaradó jutott

A 140 ezer szavazásra jogosult polgárból 76 ezer vett részt a választásokon (54%). Közülük négy és fél ezren szavaztak érvénytelenül (6,2%). Általában elmondható, hogy minél kisebb volt egy település lakóinak a száma, annál magasabb volt a részvételi hajlandóság. Ennek megfelelően, míg a kistelepüléseken a polgárok közel 60%-a ment el szavazni, addig a középvárosi kerületben ez az arány nem érte el a 40%-ot. A választói kedv Alsótoldon és Garábon volt a legmagasabb (90%), a legalacsonyabb pedig Bátonyterenyén (32%). Az érvénytelen szavazatok aránya mind a két választókerületben közepesen magas volt (6,6%-4,0%).

Részvételi adatok választókerületi bontásban
				Kistelepülési választókerület				Középvárosi választókerület
					jogosultak arányában	szavazók arányában			jogosultak arányában	szavazók arányában
Választójogosult				105 969				34 176
	Szavazó			62 997	59,45%			12 535	36,68%
		érvényes szavazólap		58 828	55,51%	93,38%		12 039	35,23%	96,04%
		érvénytelen és hiányzó		4 169	3,93%	6,62%		496	1,45%	3,96%
	Távolmaradó			42 976	40,55%			21 641	63,32%
kistelepülések távolmaradó 40,4% szavazó 59,4% érvényes 93,4% középvárosok 36,7% 63,3% 96,0%

Részvételi adatok településméret szerint
Lakók száma		Település	Választó- jogosult	Szavazó	Részvétel	Legnagyobb/legkisebb részvétel
Kistelepülési választókerület
	1 – 600	35	10 283	7 230	70,31%	Alsótold 90,10%, Garáb 90,00% Ipolyvece 42,84%
	601 – 1 300	50	34 421	22 264	64,68%
	1 301 – 3 000	35	50 801	28 143	55,40%	Szendehely 76,32% Vanyarc 36,31%, Bercel 36,59%
	3 001 – 10 000	3	10 464	5 360	51,22%
		123	105 969	62 997	59,45%
Középvárosi választókerület
	10 000 fölött	3	34 176	12 535	36,68%	Pásztó 40,72% Bátonyterenye 32,25%
Összesen		126	140 145	75 532	53,90%

Eredmények

Összesített eredmények

Lista		Érvényes szavazat		Küszöb		Képviselő
				kt	kv
	MSZP	20 881	29,47%	✓	✓	13	32,5%
	FKGP-KDNP-MDF	18 871	26,63%	✓	✓	11	27,5%
	SZDSZ	9 134	12,89%	✓	✓	6	15,0%
	Munkáspárt	6 891	9,72%	✓	✓	4	10,0%
	Fidesz	5 826	8,22%	✓	✓	4	10,0%
	KÖSZ-TESZ	4 657	6,57%	✓		2	5,0%
	TESZ				✗
	TESZÖV-Agrárkamara	2 155	3,04%	✗		0
	MESZÖV	1 513	2,13%	✗	✗	0
	Bátonyternye BK	538	0,76%		⚠	0
	MIÉP	401	0,57%		✗	0
Összesen		70 867				40

Első helyen a szocialisták végeztek, szorosan követték őket a jobboldali pártok. Az MSZP közel huszonegyezer, az FKGP, a KDNP és az MDF közös listája kétezerrel kevesebb, közel tizenkilencezer szavazó támogatását nyerte el. Harmadik helyen a szabaddemokraták végeztek, kilencezer szavazattal. A baloldal tizenhárom, a jobboldal tizenegy, a liberálisok listája hat képviselői helyhez jutott. Bekerült még a közgyűlésbe a Munkáspárt és a Fidesz négy-négy megbízottja, valamint a községi önkormányzatok és a társadalmi egyesülések két közös jelöltje. Nem jutottak megyeházi képviselethez a mezőgazdasági termelők és az Agrárkamara, a megyei ÁFÉSZ-ek, a Bátonyterenyeiek Baráti Köre, valamint a MIÉP sem.

Választókerületenként

Eredmények a kistelepülési választókerületben

Lista		Érvényes szavazat		Küszöb	Képviselő
	MSZP	16 976	28,86%	✓	9	30,0%
	FKGP-KDNP-MDF	16 288	27,69%	✓	9	30,0%
	SZDSZ	7 455	12,67%	✓	4	13,3%
	Munkáspárt	5 651	9,61%	✓	3	10,0%
	Fidesz	4 723	8,03%	✓	3	10,0%
	KÖSZ-TESZ	4 279	7,27%	✓	2	6,7%
	TESZÖV-Agrárkamara	2 155	3,66%	✗	0
	MESZÖV	1 301	2,21%	✗	0
Összesen		58 828		6/8	30

A választás végeredményére háromszor nagyobb befolyással voltak a kistelepüléseken élők, mint a középvárosi polgárok, mert míg előbbeik 30, utóbbiak csupán 10 képviselői szék sorsáról döntöttek. A kistelepülési választókerületben szoros verseny alakult ki az első helyért. Mind a szocialisták, mind a jobboldali pártok közös listája több mint tizenhatezer szavazatot kapott. Ezek alapján a két oldal kilenc-kilenc helyet szerzett ebben a választókerületben. Harmadik helyen a szabaddemokraták végeztek hét és félezer vokssal, ami négy képviselőjüknek jelentett megyeházi felhatamazást. Három-három képviselői székhez jutott a Munkáspárt és a Fidesz is, előbbit öt és fél, utóbbit bő négy és félezer szavazó részesítette a bizalmában. Rajtuk kívül a községi önkormányzatok és a társadalmi egyesülések szövetségeinek két közös jelöltje ülhetett a megye asztalához. A bejutási küszöbtől alig kétszáz vokssal maradt el a mezőgazdasági termelők és az Agrárkamara közös listája, és kimaradtak az új közgyűlésből a ÁFÉSZ-ek megyei szövetségének, a MESZÖV-nek a jelöltjei is. A 123 kistelepülésen a választópolgárok közel 60%-a ment el szavazni és közülük összesen majdnem 59 ezren szavaztak érvényesen.

Eredmények a középvárosi választókerületben

Lista		Érvényes szavazat		Küszöb	Képviselő
	MSZP	3 905	32,44%	✓	4	40,0%
	FKGP-KDNP-MDF	2 583	21,46%	✓	2	20,0%
	SZDSZ	1 679	13,95%	✓	2	20,0%
	Munkáspárt	1 240	10,30%	✓	1	10,0%
	Fidesz	1 103	9,16%	✓	1	10,0%
	Bátonyterenye BK	538	4,47%	⚠	0
	MIÉP	401	3,33%	✗	0
	TESZ	378	3,14%	✗	0
	MESZÖV	212	1,76%	✗	0
Összesen		12 039		5/9	10

A középvárosi polgárok jóval kevésbé voltak aktívak a szavazás során. A három tízezrenél több lakóval bíró városban, Pásztón, Bátonyterenyén és Balassagyarmaton, alig több mint a választók harmada vette a fáradtságot kifejezni a véleményét, így összesen alig 12 ezer érvényes voks gyűlt össze ebben a választókerületben. Itt egyértelmű győzelmet arattak a szocialisták, közel négyezer támogatót tudhattak a magukénak. A jobboldali közös lista két és félezer, míg az SZDSZ bő másfélezer szavazatot kapott. A választási rendszer némi torzítása miatt alakulhatott ki az a helyzet, hogy ezek után a baloldal négy, a jobboldal kettő, a szabaddemokraták pedig szintén kettő képviselőt küldhettek a megyeházára a középvárosi polgárok felhatalmazása alapján. Rajtuk kívül még a Munkáspárt és a Fidesz egy-egy jelöltje jutott be innen a közgyűlésbe. A már említett választási rendszerből fakadó torzító hatás miatt fordulhatott elő az is, hogy a Bátonyterenyeiek Baráti Köre, bár majdnem fél százalékkal átlépte a bejutási küszöböt jelentő 4%-os határt, mégsem küldhetett képviselőt a megyeházára. Szintén nem jutott képviselői helyhez a MIÉP, amelynek alig több mint nyolcvan voks hiányzott a küszöb eléréséhez, bár mint láthattuk, ez sem föltétlenül biztosította volna a közgyűlésben való jelenlétüket. Tőlük egy kissé maradt el a Társadalmi Egyesülések Szövetsége, amely ebben a választókerületben önállóan indult, és akárcsak a kistelepüléseken, az ÁFÉSZ-eket képviselő MESZÖV-nek itt sem sikerült, még csak megközelítenie sem a bejutási küszöböt.

Küszöb körüli eredmények

Lista		Választó- kerület	Eltérés
			Szavazat	%p
	TESZÖV-Agrárkamara	kistelepülési	−199	-0,34
	Bátonyterenye BK	középvárosi	56	+0,47
	MIÉP	középvárosi	−81	-0,67
	TESZ	középvárosi	−104	-0,86

Az új közgyűlés

A közgyűlés összetétele

13 11 6 4 4 2
Listák		Képviselők
	MSZP	13	32,5%
	FKGP-KDNP-MDF	11	27,5%
	SZDSZ	6	15,0%
	Munkáspárt	4	10,0%
	Fidesz	4	10,0%
	KÖSZ-TESZ	2	5,0%
Összesen		40

A megye vezetése

Elnök
Smitnya Sándor
SZDSZ
Alelnökök
Becsó Zsolt		Fidesz
Frisch Oszkár		MDF
Kovács Gábor		KDNP

A választási eredmény többféle többséget eredményező szövetséget is lehetővé tett. Elvben a szocialisták és a munkáspártiak összefoghattak volna a szabaddemokratákkal, ez a fölállás 23 képviselőt jelentett volna. A liberálisok szövetkezhettek a jobboldaliakkal is, ami a fiataldemokratákkal kiegészülve, 21 fős többséget biztosíthatott volna. Elméletileg természetesen a baloldal és a jobboldal közös vezetése is kivitelezhető lett volna, hiszen a két oldal 24 megyeházi széket birtokolt. Végül az első két forgatókönyv került terítékre. A választást követő napokban az SZDSZ hosszasan egyeztetett mind a jobboldali, mind a baloldali pártokkal, végül az előbbiekkel való szövetségkötés mellett döntött. Ennek fő oka az elnök személye volt, mert a szocialisták első jelöltje a posztra a korábbi elnök Korill Ferenc volt, akit viszont négy évvel korábban még az SZDSZ színeiben választottak meg a közgyűlés élére, ám alig néhány hónappal a választások előtt a szocialistákhoz csatlakozott. Az új közgyűlés alakuló ülésére december 22-én került sor. Az elnöki posztra végül két jelölés érkezett: Rozgonyi Józsefet az MSZP és a Munkáspárt, Smitnya Sándort pedig az SZDSZ, a Fidesz, az FKGP, az MDF és KDNP támogatta. Rozgonyi jelölése mögött az a megfontolás állt, hogy a szabaddemokraták hátha meggondolják magukat, de a szövetségkötés a jobboldallal ekkorra már létrejött. A szavazást végül 22:18 arányban Smitnya Sándor nyerte meg. Január közepén került sor az alelnökök megválasztására. Becsó Zsolt a Fidesz, Frisch Oszkár az MDF és Kovács Gábor a KDNP soraiból nyert el közgyűlés többségének a bizalmát.

Jegyzetek

MTI hírek

• http://archiv1988-2005.mti.hu

A Magyar Távirati Iroda archívuma elérhető a világhálón, abban az 1988 óta megjelent hírek szabadon kereshetők. Ugyanakkor a honlap olyan technológiával készült, hogy az egyes hírekre nem lehet közvetlen hivatkozást (linket) megadni. Így a kereséshez szükséges alapadatok megadásával újra ki kell keresni az adott hírt (cím kulcsszavai, dátum).

Források

• Választástörténet. Az országos választások és népszavazások eredményeinek archívuma. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  • 1994. évi önkormányzati választás

    Nógrád megyében: Jelöltek • Eredmények • Az önkormányzat összetétele

• Nógrád Megyei Hírlap (1948-2016). Hungaricana. Országgyűlési Hivatal. (Hozzáférés: 2020. március 18.)

További információk

• Önkormányzati választások, 1994: Politikai szociológiai körkép. Szerk. Bőhm Antal, Szoboszlai György. Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete. 1996. ISBN 963-8300-32-9   (OSZK katalóguscédula)

Kapcsolódó szócikkek

• Helyi önkormányzati választások
• 1994-es magyarországi önkormányzati választás