A Schwarzschild-megoldás levezetése

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez

Az általános relativitáselméletnek a gömbszimmetrikus vákuum megoldását Schwarzschild-megoldásnak nevezzük, amely egy pontforrás gravitációs terét írja le.

Jelölések

A következő koordináta négyest használjuk (r,θ,ϕ,t) . Feltételezéseink (1) Gömbszimmetrikus téridőben a metrika nem változik a θθ vagy ϕϕ tükrözések esetén, valamint a két változóban történő forgatások elvégzése esetén. (2) A statikus téridőben az összes metrikus komponens t (idő) független (azaz gμνt=0) és nem változik időtükrözés tt esetén sem. (3) Vákuum megoldás esetén az Einstein-egyenletek jobb oldala eltűnik, tehát Tab=0. Így az egyenletekből R=0 következik. Továbbá az RabR2gab=0 egyenletből Rab=0 kapunk.

A metrika diagonalizálása

A (r,θ,ϕ,t)(r,θ,ϕ,t), transzformációra a metrika nem változik. A gμ4 (μ4) komponensek a következőképpen transzformálódnak:

gμ4=xαx'μxβx'4gαβ=gμ4 (μ4)

Mivel a g'μ4=gμ4 metrikus komponensek nem változnak:

gμ4=0 (μ4)

A (r,θ,ϕ,t)(r,θ,ϕ,t) és a (r,θ,ϕ,t)(r,θ,ϕ,t) koordináta transzformációkból:

gμ3=0 (μ3)
gμ2=0 (μ2)

Összegezve:

gμν=0 (μν)

Tehát a metrika a következő alakú

ds2=g11dr2+g22dθ2+g33dϕ2+g44dt2

A komponensek kiszámítása

Azon a hiperfelületen ahol t, θ és ϕ konstans, a g11 komponens csak r -től függ. Tehát

g11=A(r)

hasonlóan

g44=B(r)

vagy hagyományos jelölésmóddal

g11=h2 és g00=f2

Konstans t és r estén

dl2=r02(dθ2+sin2θdϕ2)

továbbá

g~22(dθ2+g~33g~22dϕ2)=r02(dθ2+sin2θdϕ2)

amiből:

g~22=r02 és g~33=r02sin2θ

Valamint

g22=r2 és g33=r2sin2θ

Tehát a metrika alakja a következő lesz:

ds2=A(r)dr2+r2dθ2+r2sin2θdϕ2+B(r)dt2

Vagy hagyományos jelölésmóddal

gik=[f20000h20000r20000r2sin2θ]

A Christoffel-szimbólumok kiszámítása

Hosszas számolás után a metrikus tenzorból kiszámíthatók a Christoffel-szimbólumok.

Γik0=[0f/f00f/f00000000000]

Ahol a vessző az r szerinti deriválást jelöli.

Γik1=[ff/h20000h/h0000r/h20000rsin2θ/h2]
Γik2=[0000001/r001/r00000sinθcosθ]
Γik3=[00000001/r000cotθ01/rcotθ0]

A(r) és B(r) kiszámítása

Használjuk a vákuum esetén érvényes

Rab=0

egyenletet. A 10 független egyenletből 6 triviálisan teljesül. A maradék négy a következő 4A˙B22rB¨AB+rA˙B˙B+rB˙2A=0 rA˙B+2A2B2ABrB˙A=0 2rB¨AB+rA˙B˙B+rB˙2A4B˙AB=0 (A 4. egyenlet sin2θ -szorosa a 2. egyenletnek.) Itt a pont az r szerinti deriválást jelöli. Kivonva az első egyenletet a harmadikból A˙B+AB˙=0A(r)B(r)=K Továbbá A(r)B(r)=K rA˙=A(1A) aminek az általános megoldása: A(r)=(1+1Sr)1 Itt S egy nem nulla valós szám (hasonlóan K -hoz). Tehát a statikus gömbszimmetrikus általános megoldás a metrikára: ds2=(1+1Sr)1dr2+r2(dθ2+sin2θdϕ2)+K(1+1Sr)dt2

Gyenge tér közelítés K és S meghatározására

A metrikának gyenge tér közelítésben vissza kell adnia a newtoni tömegvonzást. Továbbá, ha a tömeggel nullához közelítünk a Minkowski-téridőt kell megkapnunk. 0=δdsdtdt=δ(KE+PEg)dt egyenletet. Gyenge tér közelítésben: g44=K(1+1Sr)c2+2Gmr=c2(12Gmc2r) ahol G a gravitációs állandó, m a tömeg és c a fénysebesség K=c2 és 1S=2Gmc2 Így: A(r)=(12Gmc2r)1 és B(r)=c2(12Gmc2r) Tehát a Schwarzschild-metrika a következő alakú lesz: ds2=(12Gmc2r)1dr2+r2(dθ2+sin2θdϕ2)c2(12Gmc2r)dt2

Irodalom

  • Landau-Lifsic: Elméleti fizika II. Tankönyvkiadó, Budapest, 1976
  • Novobátzky Károly: A relativitás elmélete. Tankönyvkiadó, Budapest, 1963
  • Perjés Zoltán: Általános relativitáselmélet. Akadémiai Kiadó. Budapest. 2006. ISBN 9630584239

Hivatkozások

Lásd még