Abos
| Abos (Obišovce) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Kassa-környéki | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1289 | ||
| Polgármester | Mária Baboľová | ||
| Irányítószám | 044 81 | ||
| Körzethívószám | 055 | ||
| Forgalmi rendszám | KS | ||
| Népesség | |||
| Népsűrűség | 43 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 297 m | ||
| Terület | 9,76 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 é. sz. 48° 51′ 43″, k. h. 21° 14′ 18″48.861944°N 21.238333°EKoordináták: é. sz. 48° 51′ 43″, k. h. 21° 14′ 18″48.861944°N 21.238333°E | |||
| Abos weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Abos témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Abos (szlovákul Obišovce) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
Fekvése
A falu Kassától 17 km-re északra, a Szinnye-patak és a Hernád összefolyásánál épült.
Története
Területe már a honfoglalás korában lakott volt, ezt bizonyítják az itt előkerült leletek. Először 1289-ben „Obus” néven említi oklevél. Határában az óvár helyén az Abák építettek a tatárjárás után várat. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Obusovtze, tót falu Sáros Vármegyében, földes Urai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Hernád víze mentében, Somoshoz, mellynek filiája nem meszsze, határja kövér termékenységű; de nehezen miveltetik, réttyei kétszer kaszállhatók, és tsak akkor öntettetnek el, midőn már a’ szomszéd völgyek vízzel megteltek, erdeje, legelője, és szomszéd piatzozása is alkalmatos, mellyekhez képest első Osztálbéli.”[1] Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Abos, (Obisowce), tót falu, Sáros vgyében, Somoshoz 1/2 mfd. 287 kath., 181 evang., 2 ref., 42 zsidó lak., Nagy erdő, mészégetés, vizimalom. F. u. Marjássy nemz., s a kamara.”[2] A trianoni diktátumig Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 482 szlovák anyanyelvű lakosa volt. 2001-ben 370 lakosából 365 szlovák volt. 2011-ben 422 lakosából 392 szlovák volt. 2021-ben 471 lakosából 458 (+2) szlovák, 1 (+2) magyar, 2 (+2) ruszin, 9 (+1) egyéb és 1 ismeretlen nemzetiségű volt.[3]
Nevezetességei
- Késő román kori római katolikus templomát 1769-ben barokk stílusban átépítették, majd 1888-ban belülről is felújították. Búcsújáróhely oltárképe, az Olvasós Boldogasszony kegyképe miatt.
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
Források
- Budaj, M.: Pražský groš Václava II. z Obišoviec. Denarius 2014
- Marek Budaj - Peter Šimčík 2022: Poklad jednookého farára z Obišoviec
További információk
A Kassa-környéki járás települései | ||
|---|---|---|
|  | |
