Alsólánc
| Alsólánc (Nižný Lánec) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Kassa-környéki | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Alexander Sitáš | ||
| Irányítószám | 04473 | ||
| Körzethívószám | 055 | ||
| Forgalmi rendszám | KS | ||
| Népesség | |||
| Népsűrűség | 103 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 200 m | ||
| Terület | 4,10 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 é. sz. 48° 32′ 13″, k. h. 21° 06′ 33″48.536944°N 21.109167°EKoordináták: é. sz. 48° 32′ 13″, k. h. 21° 06′ 33″48.536944°N 21.109167°E | |||
| Alsólánc weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsólánc témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Alsólánc (szlovákul: Nižný Lánec, németül: Unter-Lanzdorf) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
Fekvése
Kassától 27 km-re, délnyugatra fekszik.
Története
1298-ban „Lanch” néven említik először, neve a német eredetű Lanch személynévből származik. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, Felső, és Közép Láncz Három magyar falu Abaúj Várm. földes Uraik Lánczy és több Urak, lakosaik katolikusok, és reformátusok, fekszenek Kanyapta vizéhez közel, Kassához mintegy más fél mértföldnyire, földgyeik jók, 2/3 része soványas, fájok van, réttyeik, legelőjök sem épen elég.”[1] Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Alsó-, Felső- és Közép-Láncz, három magyar falu, Abaúj vármegyében, a Kanyapta mocsár mellett, Kassához 5 órányira: 290 kath., 41 g. kath., 194 ref., 8 zsidó lak. Alsó és Közép-Lánczon ref. Felső Lánczon kath. szentegyház van. Rétjek, legelőjök bőséggel van az emlitett mocsárban; malmokat is birnak. F. u. a Lánczy nemzetség.”[2] Borovszky monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Tovább keletnek a következő négy községet találjuk a Kanyaptavölgyben: Alsó-Láncz, 34 házzal, 272 magyar lakossal. Postája, Buzita, távirója Nagy-Ida. Itt van Hedry József nagybirtokos csinos kastélya, melyet Lánczy Ferencz e század elején épittetett, Hedry József pedig 17 évvel ezelőtt restauráltatott.”[3] A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.
Népessége
1910-ben 269-en, túlnyomórészt magyar anyanyelvűek lakták. 2001-ben 405 lakosából 208 magyar, 101 cigány és 48 szlovák volt. 2011-ben 423 lakosából 256 magyar, 110 cigány és 53 szlovák volt.
További információk
- Abaúj-Abaújban – Európai Területi Társulás Fejlesztési Partnerség turisztikai információs szolgáltatása – A honlapról képek és videók is elérhetők. – Hozzáférés ideje: 2012. november 24. 20:00.
- Nižný Lánec – Településinformáció – Hozzáfétés ideje: 2012. november 24. 18:00.
- E-obce.sk
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 13.)
A Kassa-környéki járás települései | ||
|---|---|---|
|  | |
|
Ez a szlovákiai Kassai kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
