Asperhofen

Asperhofen
Asperhofen látképe (az előtérben Grabensee)
Asperhofen címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Alsó-Ausztria
Járás	Sankt Pölten-Land járás
Irányítószám	3041
Körzethívószám	02772
Forgalmi rendszám	PL
Népesség
Teljes népesség	2206 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	212 m
Terület	28,89 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 15′, k. h. 15° 55′48.25, 15.916666666667
Asperhofen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Asperhofen témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Asperhofen osztrák mezőváros Alsó-Ausztria St. Pölten-i járásában. 2024 januárjában 2354 lakosa volt.

Elhelyezkedése

Asperhofen a Sankt Pölten-i járásban

A Szt. Agáta-plébániatemplom

A Keresztelő Szt. János-plébániatemplom

Asperhofen a tartomány Mostviertel régiójában fekszik, a Bécsi-erdő északnyugati határán, a Große Tulln folyó mentén. Területének 21,6%-a erdő, 68,5% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 20 települést egyesít: Asperhofen (698 lakos 2024-ben), Diesendorf (99), Dörfl (37), Dornberg (44), Erlaa (61), Geigelberg (40), Grabensee (202), Großgraben (140), Habersdorf (33), Hagenau (42), Haghöfen (60), Johannesberg (49), Kerschenberg (23), Kleingraben (4), Maierhöfen (14), Paisling (59), Siegersdorf (425), Starzing (131), Weinzierl (17) és Wimmersdorf (176). A környező önkormányzatok: északra Michelhausen, keletre Sieghartskirchen, délkeletre Pressbaum, délre Maria Anzbach, nyugatra Neulengbach, északnyugatra Würmla.

Története

Asperhofent 1037-ben említik először, amikor a geisenfeldi bencés kolostor birtoka lett. Később az osztrák hercegé lett, de a garsteni és a St. Pölten-i apátságoknak is voltak itt birtokai. 1326-ban a herceg Ludwig von Zelkingnek adományozta hűbérként, aki eladta Eberhard von Wallsee-nek, aki az általa alapított säusensteini cisztercita kolostornak adományozta. A szerzetesek lebontották a mai főtéren álló várat. 1593-ban ismét a St. Pölten-i apátsághoz került vissza. Asperhofen Abstetten filiáléja volt, 1683-ban saját plébánost kapott. Bécs 1683-as ostromakor a törökök elpusztították: 109 házát felgyújtották, 300 lakosát lemészárolták. Asperhofen csak 1899-ben vált önálló egyházközséggé. 1987-ben a községet mezővárosi rangra emelték.

Lakosság

Az asperhofeni önkormányzat területén 2024 januárjában 2354 fő élt. Lakosságszáma 1961 óta enyhén gyarapodó tendenciát mutat. 2022-ben az ittlakók 88,5%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,1% a régi (2004 előtti), 7,1% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,9% a volt Jugoszlávia (Horvátország és Szlovénia kivételével) vagy Törökország; 2,5% egyéb ország polgára volt. 2001-ben a lakosok 88,1%-a római katolikusnak, 1,7% evangélikusnak, 0,3% ortodoxnak, 1,5% mohamedánnak, 5,7% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 7 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (95,7%) mellett a horvátok alkották 1,8%-kal. A népesség változása:

2016	2 223
2018	2 206

Látnivalók

• az asperhofeni Szt. Agáta-plébániatemplom
• a johannesbergi Keresztelő Szt. János-plébániatemplom
• az asperhofeni tájkert (Landesgarten Aspehofen)
• A Wilhelm Kisser-kilátó

Híres aspenhofeniek

• Leopold Gegenbauer (1849–1903), matematikus
• Georg Danzer (1946–2007), zenész

Testvértelepülések

• Zalakaros, Magyarország

Források

• A település honlapja
• Aspenhofen Statistik Austria
• Aspenhofen Gedächtnis des Landes

Ez a szócikk részben vagy egészben az Asperhofen című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.