Ausztria gazdasága

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.
Ausztria gazdasága
Típusnemzeti gazdaság
A Wikimédia Commons tartalmaz Ausztria gazdasága témájú médiaállományokat.

Ausztria gazdaságát az ökoszociális piacgazdaság elvei irányítják.[1] Az ország 1995 óta teljes jogú tagja az Európai Uniónak. A magas jövedelmű,[2] fejlett országok közé tartozik. A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe alapján 2019-ben (141 ország közül) a 21. helyen állt.[3] Az egy főre jutó bruttó hazai termék alapján és a bruttó nemzeti jövedelem alapján is előkelő helyen áll, EU-s, de globális szinten is.[4]

Bécs számos nemzetközi szervezet és társaság központja

Gazdasági mutatók

Gazdasági mutatók
GDP (nominális) 516 mrd $ (2023) [5]
GDP növekedési ráta 1,8% (2022 Q3) [6]
Egy főre jutó GDP (PPP) 73 751 $ (2023) [7]
Államadósság 401,3 mrd € (2023) [8]
Államadóssági ráta 77,8% (2023) [8]
Infláció 2,4% (2024. augusztus) [9]
Foglalkoztatottsági ráta 73,3% (2024 Q1) [10]
Munkanélküliségi ráta 6,7% (2024. augusztus) [11]
Minimálbér Nincs törvényileg előírt, kötelező minimálbér. [12]
Bérnövekedés üteme -
Jegybanki alapkamat 4,25% (2024. augusztus) [13]
SZJA 55% (2024) [13]
ÁFA (általános) 20% (2024) [14]
TAO 23% (2024) [13]
Ausztria gazdasági mutatói (2010–2021)[15][16]
Év GDP
(milliárd euro) 		GDP per fő
(euro) 		GDP
növekedés
(reál) 		Infláció
 Munkanélküliség
Államadósság
(GDP %-ban)
2010 Növekedés355,1 Növekedés42.466 Növekedés1,8 % Növekedés1,7 % 5,2 % 82,4 %
2011 Növekedés373,0 Növekedés44.469 Növekedés2,9 % 3,5 % 4,9 % 82,2 %
2012 Növekedés391,6 Növekedés46.478 Növekedés0,7 % 2,6 % 5,2 % 81,7 %
2013 Növekedés406,4 Növekedés47.937 Állandó0,0 % 2,1 % 5,4 % 81,0 %
2014 Növekedés417,1 Növekedés48.814 Növekedés0,7 % Növekedés1,5 % 6,0 % 83,8 %
2015 Növekedés431,1 Növekedés49.955 Növekedés1,0 % Növekedés0,8 % 6,2 % 84,4 %
2016 Növekedés460,2 Növekedés52.660 Növekedés2,0 % Növekedés1,0 % 6,5 % 82,5 %
2017 Növekedés479,5 Növekedés54.394 Növekedés2,3 % 2,2 % 5,9 % 78,6 %
2018 Növekedés503,2 Növekedés56.637 Növekedés2,5 % 2,1 % 5,2 % 74,0 %
2019 Növekedés519,8 Növekedés58.680 Növekedés1,5 % Növekedés1,5 % 4,8 % 70,6 %
2020 Csökkenés490,7 Csökkenés55.125 Csökkenés−6,7 % Növekedés1,4 % 5,4 % 83,3 %
2021 Növekedés534,6 Növekedés59.759 Növekedés4,6 % 2,8 % 6,2 % 82,9 %
A tőzsde épülete Bécsben
Osztrák gyártmányú KTM motorkerékpár

Mezőgazdaság

Sokoldalú és önálló mezőgazdaság, valamint fejlett étkezési kultúra jellemzi Ausztriát. A mezőgazdaság belterjes, 90%-ban önellátó, a lakosság kis részét foglalkoztatja. Földterület megoszlása a művelési ágak arányában: erdő 39,5%, egyéb 15,6%, legelő 25%, szántó 18,7%, kert 1,2%. Az erdőgazdálkodás, fakitermelés fontos szerepet játszik az ország gazdasági életében.

  • Legjelentősebb termesztett növények: árpa, kukorica, burgonya, cukorrépa, búza, rozs, zab, alma, körte, szilva, cseresznye, ribizli.
  • Legjelentősebb tenyésztett állatok: sertés, baromfi, szarvasmarha, juh.

Szőlő- és borgazdaság

Szőlőtermő területe napjainkban 50 000 ha, de ezen minőségi borokat állítanak elő. A glikol-botrányt követő másfél évtizedben a szigorú állami beavatkozásoknak köszönhetően az osztrák borászat a világ élvonalába emelkedett.

Bővebben: Ausztria szőlő- és borgazdasága

Ipar

  • Feldolgozó ipar: Az ipar elsősorban a tartományok fővárosai köré és a fontos közlekedési útvonalak mentére koncentrálódott (Traisen- és Ybbs völgye, Mura-Mürz-völgye).
    • vas-, acélipar: jelentős, központja Linz
    • színesfém-, alumíniumkohászat
    • gépgyártás: jelentős, járműipar: központja Steyr (közelben gyártják a Steyr traktort)
    • vegyipar: jelentős
    • fa-, papíripar: jelentős
    • textilipar, ruhagyártás: főleg Bécs
    • élelmiszeripar: az egész ország területén mindenütt
    • élvezeti cikkek gyártása: az egész ország területén mindenütt
    • sörgyártás
    • építőanyag- és építőipar
    • vegyipar, kőolajtermékek: Linz, Sankt Pölten, Schwechat, Traiskirchen
Az Érchegység vasércbányája Stájerországban

Bányászat

Ausztria egyes ásványkincsekben gazdag ország, más nyersanyagokban importra szorul. Az Alpokban világ egyik legnagyobb volfrám lelőhelyével, a legnagyobb földalatti magnezit bányászattal, a Bécsi-medencében Európa legmélyebb földgázfúrásával (8552 m), illetve Matzenban (Alsó-Ausztria) Közép-Európa legnagyobb kőolajtelepével büszkélkedhet. Bányászati termékek:

Energiagazdálkodás

Szélfarm és naperőmű Oberzeiring mellett

1978-ban a parlament 50,5:49,5 szavazati aránnyal megtiltotta a nukleáris energia használatát, így Ausztria elektromosságának több mint felét vízerőművek állítják elő. Szél, nap és biomassza erőművek együttes használatával az ország energia szükségletének 62,89%-a megújuló energiaforrásokból származik. 2013-ban több mint 760 szélerőmű üzemel az országban, amely közel 800 000 háztartás ellátását biztosítja. 2012-ben az előállított áram 20%-a, 2013-ban pedig 30%-ban a szélerőművekből fog származni. A tartományok közül Burgenland 2013-ban saját áramigényét teljesen szélerőművekből származó energiából tudja fedezni, sőt év végétől azt exportálni is tudja majd.[17] Ausztria 2020-ig 45%-ra akarja növelni a megújuló energiaforrások használatát, valamint legalább 400 000 háztartás szükségletét megújuló energiaforrásokkal biztosítani.

Vállalatok

A legnagyobb osztrák vállalatok nettó árbevétel szerint
2021[18]
No. Vállalat Nettó árbevétel
Millió Euro 2021
1 OMV AG 35 555
2 Porsche Holding 24 243
3 Bauholding Strabag 16 129
4 Rewe Group Austria 15 960
5 Spar Österreich 15 085
6 voestalpine 14 900
7 Borealis AG 10 153
8 Red Bull GmbH 7816
9 Mondi Group 7723
10 Benteler International AG 7285
11 BMW Group Österreich 6566
12 Andritz AG 6463
Alkalmazotti létszám szerint a legnagyobb osztrák vállalatok
2020[19]
No. Vállalat Alkalmazott
(2020)
1 Rewe Group Austria 94743
2 Spar Österreich 89926
3 Bauholding Strabag 74340
4 voestalpine 48654
5 Österreichische Bundesbahnen Holding AG 40945
6 Signa Retail GmbH 40000
7 Trenkwalder Group 35000
8 Porsche Holding 32900
9 Swarovski KG 31000
10 ams-Osram 30031

Közép- és kelet-európai országokban jelentős jelenléttel rendelkező osztrák vállalatok:

A Raiffeisen Zentralbank székhelye Bécsben

Bankok:

Biztosítók:

Kereskedelem:

Szolgáltatások:

Ipar:

Külkereskedelem

Ausztria 2022-ben a világ 32. legnagyobb exportőre, és 29. legnagyobb importőre volt. 2022-ben Ausztria 209 milliárd $ értékben exportált és 216 milliárd $ értékben importált, 7 milliárd $ hiánnyal. Az ország külkereskedelme Európa központú.[20] Az osztrák exporttermékek legjelentősebb területei a gépipar, fémipar és a vegyipar. A legjelentősebb kiviteli termékek a gépjárművek, gyógyszerek, valamint a gyógyszeralapanyagok. Ausztria legjelentősebb exportországa Németország, ahova a teljes exportállomány több mint egynegyede (27,7%) érkezik. 2017 és 2022 között, az export termékek közül a villamosenergia és a gyógyszeralapanyagok kivitele nőtt a legnagyobb mértékben, míg a legnagyobb visszaesést a hormonkészítmények és a belsőégésű motorok szenvedték el. Az exportországok közül 2017 és 2022 között Németország és Magyarország aránya nőtt a legnagyobbat, míg a legnagyobb visszaesést Oroszország és az Egyesült Arab Emírségek szenvedte el. Az osztrák importtermékek legjelentősebb területei a gépipar, fémipar és a vegyipar. A legjelentősebb behozatali termékek a gépjárművek, finomított kőolaj, valamint az arany. Ausztria legjelentősebb importországa Németország, ahonnan a teljes importállomány közel fele (40%) érkezik. 2017 és 2022 között, az import termékek közül az arany és a villamosenergia behozatala nőtt a legnagyobb mértékben, míg a legnagyobb visszaesést a gépjárművek és a hormonkészítmények szenvedték el. Az importországok közül 2017 és 2022 között Németország és Olaszország aránya nőtt a legnagyobbat, míg a legnagyobb visszaesést Banglades és Mexikó szenvedte el.

Termékek

Az ország tíz legnagyobb export- és importterméke a következő volt 2022-ben:

Legnagyobb exporttermékek Legnagyobb importtermékek
Termék
Arány
Termék
Arány
1. Gépjárművek 3,7% Gépjárművek 4,1%
2. Gyógyszerek 3,5% Finomított kőolaj 3,8%
3. Gyógyászati alapanyagok 3,2% Arany 3,4%
4. Villamosenergia 2,6% Műsorszóró berendezések 2,7%
5. Gépjármű alkatrészek és tartozékok 2,4% Villamosenergia 2,6%
6. Ásványvíz 1,7% Gyógyászati alapanyagok 2,3%
7. Egyedi funkciókkal rendelkező gépek 1,5% Gépjármű alkatrészek és tartozékok 2,1%
8. Földgáz 1,3% Gyógyszerek 1,9%
9. Belsőégésű motorok 1,3% Nyers kőolaj 1,6%
10. Fém rögzítők 1,3% Hormonkészítmények 1,3%

Országok

A fő országok, amelyekbe Ausztria exportált és amelyekből importált termékeket 2022-ben:

Legnagyobb exportországok Legnagyobb importországok
Ország
Termék
Arány
Ország
Termék
Arány
1.  Németország Gépjármű alkatrészek és tartozékok, gyógyászati alapanyagok, villamosenergia stb. 27,7%  Németország Finomított kőolaj, gépjárművek, villamosenergia...stb. 40%
2.  USA Gyógyászati alapanyagok, gépjárművek, belsőégésű motorok...stb. 6,9%  Olaszország Finomított kőolaj, gépjármű alkatrészek és tartozékok, gyógyászati alapanyagok...stb. 6,9%
3.  Olaszország Fűrészelt fa, villamosenergia, gyógyászati alapanyagok...stb. 6,5%  Csehország Gépjárművek, villamosenergia, műsorszóró berendezések...stb. 5%
4.  Svájc Gyógyszerek, villamosenergia, fa építőanyagok...stb. 5,4%  Svájc Arany, hormonkészítmények, gyógyászati alapanyagok...stb. 5%
5.  Magyarország Földgáz, villamosenergia, finomított kőolaj...stb. 5%  Hollandia Gyógyszerek, műsorszóró berendezések, nyers alumínium...stb. 4,5%
6.  Franciaország Hormonkészítmények, finomított réz, központi fűtésű kazánok...stb. 4%  Lengyelország Koksz, szénbrikett, akkumulátorok...stb. 3,7%
7.  Lengyelország Gyógyászati alapanyagok, gyógyszerek, fém rögzítők...stb. 3,7%  Kína Műsorszóró berendezések, számítógépek, elektromos transzformátorok...stb. 3,3%
8.  Szlovákia Műsorszóró berendezések, számítógépek, gépjármű alkatrészek és tartozékok...stb. 3,6%  Magyarország Villamosenergia, gépjárművek, gépjármű alkatrészek és tartozékok...stb. 2,9%
9.  Csehország Gépjárművek, hengerelt acéllemezek, gyógyszerek...stb. 3,4%  Szlovákia Gépjárművek, nyers kőolaj, nyers réz...stb. 2,7%
10.  Egyesült Királyság Arany, gépjárművek, gépjármű alkatrészek és tartozékok...stb. 2,6%  Franciaország Gyógyászati alapanyagok, gépjárművek, alumínium bevonók...stb. 2,5%

Idegenforgalom

Sípálya Tirolban (St. Anton)

Az ország kulturális színvonala, fejlett infrastruktúrája az idegenforgalom alapja. Műemlékei, természeti szépségei, gyógyfürdői és síterületei egyaránt vonzzák a kirándulókat. Mindezek évről évre biztosítják az idegenforgalomból származó magas bevételt. Idegenforgalmi bevételeit tekintve a világelsők között van. 1999-ben 17,6 millió külföldi kereste fel az országot, ennek fele Németországból érkezett. Legfontosabb célterületei: Tirol, Vorarlberg, Salzburg és Bécs. Ausztria mindig is a magyar turisták kedvelt célpontja volt. A nagyvárosok kultúrája, nyüzsgése, a csodás kisvárosok, az egészséges természet, a télen-nyáron kihívást, kalandot jelentő hegyek egész évben vonzzák a látogatókat, kirándulókat és turistákat. 1997-től, amikor a hazai statisztikai rendszer lehetővé tette, hogy nemzetközileg összehasonlítható adatok álljanak rendelkezésünkre, pontos statisztikákkal rendelkezünk a magyar vendégek, és az általuk Ausztriában eltöltött vendégéjszakák számáról.

  1. Vendégéjszakák száma 2009-ben 1 499 474 volt, ami 8,7%-os csökkenést mutat az előző évi adatokhoz képest.
  2. Vendégérkezések száma 2009-ben a 426 498 volt, a változás az előző évhez képest itt -7,8%.
  3. Átlagos tartózkodási idő a tavalyi (2009) évben 3,5 nap volt.
  4. Piaci pozíció: Magyarország a külföldiek által Ausztriában eltöltött vendégéjszakák tekintetében 2009-ben a 11. helyen állt.
  5. Szezonális megoszlás: a tél-nyár aránya 2009-ben a vendégéjszakákat tekintve körülbelül 70-30%
  6. Szálláshelyek szerinti megoszlás: 2009-ben a magyar vendégéjszakáknak negyedét (35%) töltötték 3 csillagos hotelekben, az éjszakák további több mint 31%-át 4-5 csillagos szállodákban regisztrálták. 15% feletti a 2/1 csillagos szállodák aránya is. A további regisztrált vendégéjszakák üdülőházakban, parasztházakban, magánszálláshelyeken, kempingekben, illetve "egyéb kategóriájú" szálláshelyeken (19%) realizálódtak.
  7. Tartományok szerinti megoszlás: 2009-ben a magyarok által Ausztriában töltött vendégéjszakák csaknem felét Stájerországban (27,4%) és Karintiában (22%) regisztrálták, őket követi Salzburg tartomány (17,6%), Tirol (10,4%), Alsó-Ausztria (8,5%), Bécs (6,9%), Felső-Ausztria (4,5%), Burgenland (1,4%) és Vorarlberg (1,3%).[21]

Jegyzetek

  1. ↑ Wie Wirtschaft in Österreich funktioniert | Finanznavi. finanznavi.gv.at. (Hozzáférés: 2025. február 25.) „Österreichs ökosoziale Marktwirtschaft Die Wirtschaft Österreichs ist marktwirtschaftlich organisiert. Das bedeutet, dass private Haushalte und Unternehmen unabhängig und frei entscheiden können, was sie herstellen, kaufen und verkaufen. In bestimmten Bereichen greift der Staat allerdings in diese Entscheidungen durch Gesetze und Regelungen ein, zum Beispiel um bestimmte Gruppen zu unterstützen, die Umwelt zu schützen oder Benachteiligungen grundsätzlich zu vermeiden oder auszugleichen. Diese Kombination von individueller Entscheidungsfreiheit und staatlicher Regulierung wird als ökosoziale Marktwirtschaft bezeichnet. Der Staat verfolgt dabei zusätzlich zum freien Wirtschaften gesellschaftliche (sozial) und umweltbezogene (ökologische) Ziele.”
  2. ↑ Doing Business 2019 Fact Sheet: OECD High-Income. World Bank. [2018. november 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 31.)
  3. ↑ Klaus Schwab: [www3.weforum.org Insight Report – The Global Competitiveness Report 2019], 2019. december 16.
  4. ↑ WKO Statistik – BIP je Einwohner (PDF; 166 KB). wko.at, 2018. augusztus 20.
  5. ↑ https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?locations=AT
  6. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/austria/gdp-growth-annual
  7. ↑ https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.PP.CD?locations=AT&view=chart%2C
  8. ↑ 8,0 8,1 https://countryeconomy.com/national-debt/austria
  9. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/austria/inflation-cpi
  10. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/austria/employment-rate
  11. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/austria/unemployment-rate
  12. ↑ https://countryeconomy.com/national-minimum-wage
  13. ↑ 13,0 13,1 13,2 https://hu.tradingeconomics.com/austria/indicators
  14. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/austria/sales-tax-rate
  15. ↑ Report for Selected Countries and Subjects (en-US nyelven). (Hozzáférés: 2019. május 22.)
  16. ↑ Report for Selected Countries and Subjects. www.imf.org . (Hozzáférés: 2019. április 12.)
  17. ↑ Windstromautarkes Burgenland bringt Energiewende und Arbeitsplätze. www.windkraft-journal.de. (Hozzáférés: 2013. február 6.)
  18. ↑ https://www.trend.at/leaders/top-unternehmen-ranking Zeitschrift Trend, abgerufen am 29. Juni 2022
  19. ↑ https://de.statista.com/statistik/daten/studie/292532/umfrage/groesste-unternehmen-in-oesterreich-nach-mitarbeitern/ Statista-Homepage, abgerufen am 29. Juni 2022
  20. ↑ https://oec.world/en/profile/country/aut?yearlyTradeFlowSelector=flow0
  21. ↑ TourMIS

A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Ausztria_gazdasága&oldid=125602”