Bajor nyelvjárás

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Német nyelvjárások
Bajor nyelvjárás
Bairisch IPA: [ˈbaɪ̯rɪʃ]
A bajor nyelvjárások elterjedtsége
A bajor nyelvjárások elterjedtsége
BeszélikNémetország (főként Bajorország), Ausztria (főként Felső-Ausztria, Stájerország, Karintia), Olaszország (Dél-Tirol)
Beszélők számakörülbelül 12 millió fő
Nyelvcsaládindoeurópai nyelvcsalád
   Germán nyelvek
    nyugati germán nyelvek
     felnémet nyelvek
      bajor nyelvjárás
Írásrendszerlatin ábécé
Hivatalos állapot
Hivatalosnem hivatalos
Gondozzanincs hivatalos szervezet
Nyelvkódok
ISO 639-3bar
A Wikimédia Commons tartalmaz [[Commons:Category:Bavarian language|Bairisch IPA: [ˈbaɪ̯rɪʃ]]] témájú médiaállományokat.

A bajor nyelvjárás (németül: Bairisch, Ausztriában és régiók szerint különbözően, például Weanarisch Bécsben, vagy Steirisch Stájerországban) a német nyelvterület délkeleti dialektuscsoportja, amelyet a germanisztikai nyelvészet az azonos nyelvi jellemzők alapján határoz meg. Az alemann és az keletfrank határos nyelvjárásaival együtt a bajor az úgynevezett felsőnémet, azon belül a német nyelvjárások közé sorolható. A bajor dialektusok nyelvterülete körülbelül 125 000 km²-en terjed ki, amely a legnagyobb német dialektusokkal bíró terület. Mintegy 12 millió ember beszéli, főként a német Bajor Szabadállamban (különösen Altbayern régióban, de magában foglalva Schwaben keleti részeit, valamint Oberfranken keleti és Mittelfranken délkeleti területeit), Ausztria legnagyobb részén (Vorarlberg kivételével), továbbá az Olaszországhoz tartozó Dél-Tirolban.[1] A bajor nyelvjáráscsoportot a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) önálló nyelvként ismeri el (ISO 639-3 kódja: bar), és az UNESCO 2009 óta a veszélyeztetett nyelvek atlaszában is nyilvántartja. Történeti alapjait az egykori bajor törzsi hercegségre lehet visszavezetni, így több mint 1000 éves múltra tekinthet vissza. A bajor, mint dialektuscsoport, soha nem lett standardizálva, és nem keverendő össze a standard német irodalmi nyelvvel, amely később, mesterséges kompromisszumként jött létre. A bajor és a standard német közötti különbségek jelentősek, például nagyobbak, mint a dán és a norvég vagy a cseh és a szlovák közötti különbségek.[2][3] A bajor-österreichi dialektusok elhelyezkedése miatt a felsőnémet keleti csoporthoz (Ostoberdeutsch) is sorolják őket. Nem tévesztendő össze a Bairisch (amely a bajor-österreichi dialektusok nyelvi területére utal) és a Bayerisch (amely Bajorország államának területére vonatkozik). Ugyanígy különbséget kell tenni a bajor-österreichi dialektusok és az osztrák standard német között, amely az osztrák német irodalmi nyelv változata.[3]

Bajor nyelvjárás eredete és etimológiája

A bajor nyelvjárás elnevezés (Bairisch) dialektológiai szakkifejezés, amely a bajor nép (Bajuwaren) és törzsi dialektusának nevéből származik. Ezt el kell különíteni a Bayerisch kifejezéstől, amely földrajzi-politikai jelentéssel bír, és Bajorország államára utal, ahol nemcsak bajor, hanem más német dialektusok (például frank és alemann nyelvjárások) is elterjedtek.[4]

A Bajuwaren név eredete

A Bajuwaren név eredete vitatott. A legelterjedtebb elmélet szerint egy feltételezett germán összetett szóból, a Bajowarjōz(többes szám) kifejezésből származik. Ez a név az ófelnémetben Beiara vagy Peigira formában jelent meg, latinul pedig Baiovarii. Az első tag, Baio, a korábban ott élő kelta boius néptörzs nevére utal, amely megjelenik olyan földrajzi nevekben is, mint Bēheima („Böhmen”, azaz a „boiusok otthona”). A második tag, -ware vagy -varii, az ősgermán warjaz („lakó, telepes”) szóból származik. E név etimológiailag tehát a „Böhmen lakói” jelentést hordozza, bár van olyan elmélet is, amely általánosabban „Baja földjének emberei”-ként értelmezi.[5]

A nép kialakulása és letelepedése

A Bajuwaren nép kialakulását nem egyetlen nagyszabású vándorlás eredményeként képzelik el, hanem fokozatosan, több hullámban történt betelepülésként, amely során a Duna és az Alpok közötti területeken római és kelta lakosokkal keveredve formálódott meg a népcsoport. A nép első írásos említése Jordanis gót történetíró 551-es művében található.[6]

A nyelv és a történeti írásbeliség

A bajor nyelv legkorábbi írásos emléke a Lex Baiuvariorum, egy középkori törvénykönyv, amely főként latin nyelven íródott, de bajor nyelvű szavakat és kifejezéseket is tartalmaz.[7][8]

Bajor és Bayerisch megkülönböztetése

A nyelvészetben a Bairisch és a bajor nyelvterület kifejezéseket használják, míg a Bayerisch politikai értelemben Bajorországot jelöli. E különbségtétel azért is fontos, mert Bajorország területén a bajor nyelvjárások mellett más dialektusok, például frank és alemann nyelvjárások is beszélt nyelvek. Ugyanakkor a bajor nyelvjárásokat nemcsak Bajorországban, hanem Ausztriában, Dél-Tirolban, az olaszországi Trentino tartományban, valamint egy kis svájci településen, Samnaunban is beszélik.[9]

Történeti írásmód

A történeti Baiern írásmódot I. Lajos bajor király 1825. október 20-i rendeletével Bayern-re változtatták, és a szakirodalomban néha Bayrisch-Österreichisch formában is találkozhatunk a kifejezéssel.[10]

A bajor nyelvjárások elterjedése

Parkolótábla Münchenben

A bajor nyelvjárás a népesség vándorlásai révén terjedt el a mai Dél-Bajorország területén, a Lech folyótól keletre, majd a középkor folyamán átterjedt Ausztria keleti részeire (az Arlberg keletétől), Dél-Tirolra, Nyugat-Magyarország (ma Burgenland), Olaszország, valamint Szlovénia és Csehország egyes részeire. Az idők során a bajor nyelvjárások (különösen Dél- és Kelet-Ausztria területén) szláv és rétoromán nyelvi elemekkel keveredtek, amelyeket bizonyos helynevekben és dialektuskifejezésekben ma is fel lehet ismerni.[11][12]

A bajor nyelvjárások területi elhelyezkedése

A bajor nyelvjárások egy dialektuskontinuum részét képezik, amelyek a földrajzi izoláció és a helyi kommunikáció fejlődése révén alakultak ki. A déli bajor nyelvterület Tirolban a történelmi Tirol grófság területét fedi le, de nem tartozik ide Tirol Alsó-Tartománya és Ausztrián kívüli területei. Karintia például 976-ban került el Bajorországtól, míg Stájerországot 1180-ban különítették el, majd 1335-ben csatolták Ausztriához. Hasonló a helyzet az északi bajor nyelvjárásokkal, amelyek területét az évszázadok során változó hatalmi viszonyok, például a Felső-Pfalz sorsa befolyásolta.[13] A bajor nyelvjárások átmeneti területei, például a közép- és dél-bajor között, az egykori osztrák hercegségek (mint Tirol Alsó-Tartománya és Stájerország) határainak, valamint migrációs mozgásoknak köszönhetők, például a Salzburgi Érsekség területén.[14]

A bajor nyelvterület határai

A bajor nyelvjárásokat ma több mint 13 millió ember beszéli, ami a legnagyobb összefüggő dialektusterületet alkotja Közép-Európában, körülbelül 150 000 km²-en.[15] A bajor nyelvjáráshoz az alábbi területek dialektusai tartoznak:

Történelmi és nyelvi érdekességek

Nürnberg városa egy fränkisch-bairisch átmeneti dialektust beszél, amely a frank dominancia mellett bajor nyelvi elemeket is tartalmaz. Ez a nyelvi keveredés az iparosodás időszakában, az Oberpfalz tartományból származó bevándorlók révén alakult ki. Fontos kiemelni, hogy a bajor nyelvjárások az alemann és keletfrank dialektusokkal együtt a felsőnémet (Hochdeutsch) nyelvváltozatok részét képezik.[10][15] Az észak-, közép- és délbajor dialektusok (összefoglalva: bajor nyelvjárások) a német nyelvterület egyik jelentős csoportját alkotják. Ezek a dialektusok a Bajorország történelmi régiójához és az osztrák területekhez kötődnek, de elterjedtek Olaszország (Dél-Tirol) és kisebb részeken Svájc, illetve Magyarország néhány közösségében is. A bajor nyelvjárások a germán nyelvek csoportján belül az ófelnémet nyelvből fejlődtek ki, és jelentős történeti, kulturális, valamint nyelvészeti értékkel bírnak.[17]

Belső rendszerezés

Északbajor

Az északbajor dialektusokat főként Bajorország északi részén beszélik, például Oberfranken (Felső-Frankföld) és Mittelfranken (Közép-Frankföld) régióiban. Nyelvtani és fonetikai szempontból ezek közelebb állnak az alemann nyelvjárásokhoz, valamint némi hatást mutatnak a közép-német nyelvterületek felé. Az északbajor szókincs számos archaikus elemet őriz meg, miközben a modern német szókincs integrációja is megfigyelhető.[18][19]

Középbajor

A középbajor dialektusok Bajorország központi területein, valamint Ausztria nagy részén használatosak. Ide tartozik például a müncheni nyelvjárás is, amely a leginkább dokumentált és a standard németre legjobban ható bajor dialektus. A középbajor beszélők általában könnyebben megértik egymást a különböző régiókban, mivel a nyelvtani és szókincsbeli különbségek kisebbek, mint más bajor csoportok között. Ez a csoport adja a bajor dialektusok magját, és sok esetben reprezentatívnak tekintik a bajor nyelvi hagyomány szempontjából.[9]

Délbajor

A délbajor dialektusok Ausztria déli részén és Dél-Tirolban (Olaszország) honosak. E régiókban a német nyelvet számos helyi, olasz és ladin hatás érte, amely gazdagította és módosította a nyelvi jellemzőket. A délbajor különösen fontos az alpesi területeken, ahol a dialektusok megőrizték a régi német nyelv elemeit. A délbajor különállása és fonetikai eltérései miatt gyakran nehezebb a kölcsönös érthetőség az északi és középső nyelvjárásokkal.[20]

Nyelvi és kulturális jelentőség

A bajor nyelvjárások közös jellemzője a dallamos hanglejtés, amelyet a német standardhoz képest lazább nyelvtani szabályok és helyi szókincs jellemez. A dialektusok nem csak kommunikációs eszközök, hanem a helyi identitás és hagyomány szerves részei is. Az UNESCO 2009-ben veszélyeztetett nyelvként tartotta számon a bajor nyelvjárásokat, ami felhívja a figyelmet megőrzésük fontosságára.[11]

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Bairisch című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

  1. ↑ Bairisch - Stifterhaus. www.stifterhaus.at. (Hozzáférés: 2024. december 26.)
  2. ↑ Scope of Denotation | ISO 639-3 (English nyelven). iso639-3.sil.org. [2024. december 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. december 26.)
  3. ↑ 3,0 3,1 Bairisch und Mundart. web.archive.org, 2017. február 27. (Hozzáférés: 2024. december 26.)
  4. ↑ A Bajor dialektus rendszerezése. (Hozzáférés: 2024. december 26.)
  5. ↑ Die Baiuwaren; Archäologie und Geschichte. ISBN 3791724827 
  6. ↑ Das Bairische Dialektbuch. ISBN 3406305628 
  7. ↑ 7,0 7,1 Bavaria | History, People, Map, Beer, & Facts | Britannica (English nyelven). www.britannica.com, 2024. november 21. (Hozzáférés: 2024. december 26.)
  8. ↑ The Annunciation, 1440. április 24. (Hozzáférés: 2024. december 26.)
  9. ↑ 9,0 9,1 David Neu: Ein Sprecher - mehrere Dialekte : Code-Mixing und Code-Switching im tridialektalen Raum um Dinkelsbühl. 2014. Hozzáférés: 2024. december 26.  
  10. ↑ 10,0 10,1 Bayrisch Wörterbuch - Auf guad Boarisch! (Deutsch nyelven). www.traunsteiner-tagblatt.de. (Hozzáférés: 2024. december 26.)
  11. ↑ 11,0 11,1 der bairische Sprachraum. www.bairische-sprache.at. (Hozzáférés: 2024. december 26.)
  12. ↑ (2024. szeptember 17.) „Category:Southern Bavarian” (English nyelven). Wiktionary, the free dictionary. (Hozzáférés: 2024. december 26.) 
  13. ↑ Frank, Rupert: Sunndog, der (Deutsch nyelven). Bairisches Wörterbuch. (Hozzáférés: 2024. december 26.)
  14. ↑ EN:Bavarian Dialects - Historisches Lexikon Bayerns. www.historisches-lexikon-bayerns.de. (Hozzáférés: 2024. december 26.)
  15. ↑ 15,0 15,1 Glottolog 5.1 - South Bavarian. glottolog.org. (Hozzáférés: 2024. december 26.)
  16. ↑ Glottolog 5.1 - Global South Bavarian. glottolog.org. (Hozzáférés: 2024. december 26.)
  17. ↑ Wissenschaften, Bayerische Akademie der: Stöbern Sie in Bayerns Dialekte Online (de-DE nyelven). BDO. (Hozzáférés: 2024. december 26.)
  18. ↑ Észak bajor. (Hozzáférés: 2024. december 25.)
  19. ↑ Datschi-Trachten (Deutsch nyelven). Datschi-Trachten. (Hozzáférés: 2024. december 26.)
  20. ↑ Bayerisches Wörterbuch - Buadep (Deutsch nyelven). Buadep GmbH. (Hozzáférés: 2024. december 26.)

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Bajor_nyelvjárás&oldid=104094”