Borló
| Borló (Borlova) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Krassó-Szörény |
| Község | Sebesrom |
| Rang | falu |
| Községközpont | Sebesrom |
| Irányítószám | 327406 |
| Körzethívószám | +40 x55[1] |
| SIRUTA-kód | 54430 |
| Népesség | |
| Népesség | 1342 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 359 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 45° 22′ 03″, k. h. 22° 21′ 07″45.367375°N 22.352001°EKoordináták: é. sz. 45° 22′ 03″, k. h. 22° 21′ 07″45.367375°N 22.352001°E | |
Borló (románul: Borlova) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Fekvése
A Kis-havas nyugati lábánál, Karánsebestől 12 km-re délkeletre, a Sebes patak jobb partján, Sebesrom és Bolvás közt fekvő település.
Neve
Nevét a Borlova patakról kapta, mely az Isworu Frapsenului, és az Isworurli nevű csermelyek egyesülésével jött létre, és a falunál a Sebes patakba ömlik. Mind a két csermely a Kis-havasban ered. A falu nevét 1519-ben említette először oklevél Borlowa alakban, Koszta János de Borlowa királyi ember nevében. 1640-ben Borlova névvel írták le. Az 1690–1700-as összeíráskor nevét Birlova alakban jegyezték fel. 1808-ban Borlová, 1888-ban Borlova, 1913-ban Borló néven volt említve.
Története
1617-ben Bethlen Gábor karánsebesi Kún Dániel karánsebesi és lugosi vice-bánnak egy birtokrészt adományozott itt. 1640-ben Tivadar Gergely, korábbi Szörény vármegyei alispán, majd 1699-ben pedig Literati Dávid birtoka volt. 1603-ban a portalis összeírásban Tivadar János 1, Pestesi Lajos 2, Thar Imre l, Lada István 1, és Supa Mihály 1 portával szerepelt. A katonai határőrvidékben az oláhbánsági határőrezred karánsebesi századához tartozott, és azon első 35 helységek egyike volt, melyek a zsupaneki zászlóalj területét képezték. A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Karánsebesi járásához tartozott.
Népesség
1910-ben 1665 lakosából 1644 fő román, 17 pedig magyar volt. Ebből 1644 görögkeleti ortodox volt. A 2002-es népszámláláskor 1501 lakosa közül 1500 fő román, 1 szerb volt.
Jegyzetek
Források
- Pesty Frigyes: A Szörényi bánság és Szörény vármegye története. 2. kötet. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 1878. 31. o.
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Krassó-Szörény megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}