Darázszengőlégy

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Darázszengőlégy
Milesia semiluctifera
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota)
Rend: Kétszárnyúak (Diptera)
Alrend: Légyalkatúak (Brachycera)
Alrendág: Valódilégy-alakúak (Muscomorpha)
Tagozat: Homlokrés nélküli legyek (Aschiza)
Öregcsalád: Zengőlegyek (Syrphoidea)
Család: Zengőlégyfélék (Syrphidae)
Alcsalád: Herelégyfélék (Eristalinae)
Nemzetség: Darázszengőlégy-rokonúak (Milesiini)
Alnemzetség: Milesiina
Nem: Milesia
Latreille, 1804.
Típusfaj
Milesia crabroniformis (eredetilag Syrphus crabroniformis)
Fabricius, 1775
Fajok

szövegben

Elterjedés
Milesia virginiensis elterjedési területe
Milesia virginiensis elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Darázszengőlégy témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Darázszengőlégy témájú kategóriát.

Milesia ornata szárnyának felépítése

A darázszengőlégy (Milesia) a zengőlegyek (Syrphoidea) öregcsaládjában a névadó zengőlégyfélék (Syrphidae) család herelégyfélék (Eristalinae) alcsaládjába sorolt darázszengőlégy-rokonúak (Milesiina) nemzetségének névadó neme közel száz leírt fajjal.

Származása, elterjedése

Fajai a palearktikus, a nearktikus, az afrotropikus és az indo–maláj biorégióban élnek, elterjedésük centruma az indo–maláj biorégió. A Palearktikumból 5 fajukat ismerjük; közül 4 fajukat ismerjük, közülük kettő 2017-ig Magyarországról is előkerült:[1]

Megjelenése, felépítése

Közepesnél nagyobb zengőlégy. Kissé hosszúkás csápja a homlok kiemelkedésén ered és előrenyúlik. Csápsörtéje csupasz. Szeme csupasz, a hímeké egy rövidebb szakaszon összeér (vagy legalább megközelíti egymást). Hátulsó combjának csúcsához közel egy kis, fog alakú nyúlvány fejlődik.

Életmódja, élőhelye

Lárváinak életmódját kevésbé ismerjük; valószínűleg szaprofágok. Feltehető, hogy fák korhadékában fejlődnek.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Milesia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

Források

További információk