Donja Suvaja (Bosanska Krupa)
Donja Suvaja | |
Közigazgatás | |
Ország | |
Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
Kanton | Una-Szanai |
Község | Bosanska Krupa |
Jogállás | falu |
Körzethívószám | (+387) 37 |
Népesség | |
Teljes népesség | 56 fő (2013)[1] |
Népsűrűség | 5,0 fő/km²[2] |
Földrajzi adatok | |
Terület | 11,25 km² |
Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
Elhelyezkedése | |
Donja Suvaja (szerbül: Доња Суваја) falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Bosanska Krupa községben.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Bihácstól légvonalban 22, közúton 33 km-re keletre, Bosanska Krupa központjától légvonalban 8, közúton 10 km-re délre fekvő dombos, erdős területen, a Suvajčina-patak partján fekszik.
Népessége
Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
---|---|---|
Szerb | 352 | 52 |
Bosnyák | 1 | 0 |
Horvát | 0 | 1 |
Jugoszláv | 11 | 2 |
Egyéb | 12 | 1 |
Összesen | 376 | 56 |
Története
A határában található régészeti leletek alapján területén már a történelem előtti időben éltek emberek. A Grmeč-hegység egyik magaslatának platóján, a Gradina lelőhelyen egy a késő bronzkorban és a vaskorban létezett erődítmény állt. Egy másik hasonló korú erődítmény állt a Suvajai-síkság feletti alacsony magaslaton is.[4] A Vidakovo brdo nevű magaslaton újkőkori, vagy bronzkori település maradványai találhatók.[4] A település középkori meglétéről a Crkvina lelőhely kelet-nyugati tájolású késő középkori templomromja tanúskodik.[4] A falu nevét a Suvajčina-patakról kapta, amely általában nyáron kiszárad. Régen csak egy Suvaja volt, a mai két Suvaját a török uralom idején a szpáhi birtokok felosztása hozta létre.[5] Az 1787–1792-es Habsburg–orosz–török háborúban megsemmisült, mely után csak az 1820-as években kezdett újra betelepülni.[5] A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság volt. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Bosanska Krupa község részeként a Bosznia-Hercegovinai Föderáció területéhez került.
Nevezetességei
- Késő bronzkori-vaskori erődítmény maradványai a Gradina nevű lelőhelyen. Az erőd a maradványok alapján 150 méter hosszúságú és 80 méter szélességű volt.[4]
- Késő bronzkori-vaskori erődítmény maradványai a Gradina (Čardačina) nevű lelőhelyen. Ez az erődítmény szabálytalan alaprajzú, mintegy 140 méter átmérőjű volt, keleti oldalán félköríves sánccal, a többi oldalán pedig mély árokkal.[4]
- Újkőkori, vagy bronzkori település maradványai a Vidakovo brdo nevű magaslaton. Ennek a dombnak az aljában 1960-ban egy átfúrt kőszekercét, valamint számos őskori kerámiatöredéket találtak.[4]
- Késő középkori keresztény templom maradványai.[4]
Jegyzetek
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11428
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11428
- ↑ 3,0 3,1 Popis 2013 u BiH – Bosanska Krupa (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. január 30.)
- ↑ 4,0 4,1 4,2 4,3 4,4 4,5 4,6 Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. január 11.)
- ↑ 5,0 5,1 Poreklo prezimena, selo Gornja Suvaja (Bosanska Krupa). poreklo.rs . (Hozzáférés: 2025. január 31.)
További információk
- Bosanska Krupa község hivatalos oldala Archiválva 2022. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A község turisztikai portálja