Elisabeth Altmann-Gottheiner
| Elisabeth Altmann-Gottheiner | |
 | |
| Született | Az adatok szerializációja sikertelen Berlin |
| Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Mannheim |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Zürichi Egyetem |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Elisabeth Altmann-Gottheiner témájú médiaállományokat. | |
Elisabeth Altmann-Gottheiner (Berlin, 1874. március 26. – Mannheim, 1930. október 21.) német feminista, nőjogi aktivista, az első női egyetemi tanár Németországban.
Élete
Zsidó családból származott, apja Baurat Gottheiner volt. Alapfokú iskolái után gazdasági tanulmányokat folytatott, előbb Londonban majd Berlinben tanult. 1902-ben Zürichben szerzett doktori címet Studien über die Wuppertaler Textil-Industrie und ihre Arbeiter in den letzten 20 Jahren című tanulmányával. 1908-ban a Mannheimi Kereskedelmi Főiskola (Handelshochschule Mannheim) első női előadója volt. Ugyanebben az évben a Bund Deutscher Frauenvereine (BDF) tagja lett, amelyet több alkalommal is képviselt nemzetközi konferenciákon. 1912 és 1924 közt a szövetség pénztárosi tisztét is betöltötte. 1912-től ő adta ki a mozgalom évkönyvét Jahrbuch der Frauenbewegung címmel. A szintén BDF-tag Alice Bensheimerrel együtt részt vett a Fortschrittliche Volkspartei (Haladó Néppárt) munkájában, mivel azt remélték, hogy a párt támogatni fogja a nők választójogát. Ez végül nem következett be. 1921-ben adta ki Die Berufsaussichten der deutschen Akademikerinnen című munkáját, 1925-ben professzori kinevezést kapott. Tagja és társelnöke volt a Gemeinschaft Deutscher und Oesterreichischer Künstlerinnenvereine aller Kunstgattungen (GEDOK) nonprofit szervezetnek is. 1906-ban férjhez ment Samuel Paul Altmann (1878–1933) közgazdászhoz. A Mannheimi Egyetem 1996 óta minden évben odaítéli az Elisabeth Altmann Gottheiner-díjat,[2] Mannheim-Käfertalban pedig egy utcát neveztek el róla.[3]
Munkái
- Die gewerbliche Arbeiterinnenfrage, Leipzig, Dietrich, 1905
- Das Wahlrecht der Frauen zu den beruflichen Interessenvertretungen, Berlin, 1910
- Die deutschen politischen Parteien und ihre Stellung zur Frauenfrage, Berlin, 1910
- Die Berufsaussichten der deutschen Akademikerinnen, Halle (Saale), M. Niemeyer 1921
- Leitfaden durch die Sozialpolitik, Leipzig, Gloeckner, 1923
Jegyzetek
- ↑ https://www.deutsche-biographie.de/sfz734.html. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Informationen zu Altmann-Gottheiner[halott link]
- ↑ Elisabeth-Altmann-Gottheiner-Straße | MARCHIVUM
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Elisabeth Altmann-Gottheiner című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- Életrajza a Deutsche Biographie oldalán, online változat
- Reichshandbuch der deutschen Gesellschaft – Das Handbuch der Persönlichkeiten in Wort und Bild. Deutscher Wirtschaftsverlag, Berlin 1930, Első kötet, 20. oldal, ISBN 3-598-30664-4.
- Manfred Berger: Altmann-Gottheiner, Elisabeth, in: Hugo Maier (szerk.): Who is who der Sozialen Arbeit. Lambertus, Freiburg 1998 ISBN 3-7841-1036-3, 39. oldal
- Életrajza a sraatsanzeiger.de oldalon Archiválva 2021. június 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
