Európa éghajlata
Európa túlnyomó része a mérsékelt övezet éghajlatok tartományában helyezkedik el és a Föld éghajlati képének áttekintése során a kontinens nagy részét a hűvös vagy enyhe éghajlatok tartományaiba sorolhatjuk.
Általános jellemzés

Európa éghajlatának kialakításában a földrajzi szélesség mellett legnagyobb szerepe az Atlanti-óceánnak van. A Golf-áramlatban sodródó meleg víztömegek nemcsak a kontinens nyugati partvidékének éghajlatát szabályozzák, hanem az óceáni klímahatás messze behatol a szárazföld belsejébe is, mivel a kontinens törzse nyugatról nyitott, hegységrendszerei nyugat-keleti irányban húzódnak. [1] A földrajzi övezetek közül Európában a hideg és a mérsékelt övezet alakult ki. Mindkét övezete éghajlataira nagy hatása van az óceánnak, illetve az Észak-atlanti- (Golf-) áramlatnak. Utóbbi miatt Európa északnyugati partvidékén még a sarkkörnél sem fagynak be a kikötők, s a kontinens mérsékelt övezetének évi középhőmérséklete más kontinensek hasonló fekvésű területeinél magasabb. Ez különösen télen mutatkozik meg. Európa legészakibb pereme a poláris éghajlati övbe tartozik, délen jelentős viszont a szubtrópusi éghajlati öv előrenyomulása. Ez a klímaterület az Eurázsiai-hegységrendszerhez tartozó Pireneusok, Alpok és Dinaridák vonulata miatt a hideg sarkvidéki légtömegekkel szemben védelmet élvező meleg Földközi-tenger és melléktengerei partvidékén egészen a 40°-50°Földrajzi szélességig terjeszkedik ki. [1] Az óceáni éghajlatú tájakon, az Atlanti-óceán partvidékén a nyár hűvös, a tél enyhe, a hőingás kicsi. Az óceán felől a nyugati szél minden évszakban páradús légtömegeket szállít, ezért sok a csapadék és az egyenletesen oszlik el. A folyók bővizűek és egyenletes vízjárásúak. A természetes növénytakaró a lombhullató erdő. Helyükön ma már többnyire legelőket, szántókat, réteket találunk. Az óceántól távolodva, kelet felé az éghajlat nedves kontinentális. Az óceáni éghajlatnál melegebb nyarak, hidegebb telek jellemzik. A csapadék kevesebb, és a legtöbb nyár elején hull. Magyarország éghajlata is ilyen. A természetes növénytakaró a lombhullató erdő. A kontinens egészen belső területein száraz kontinentális éghajlat alakult ki. Itt már nagyobb az évi közepes hőingás, a csapadék pedig egyre kevesebb. A természetes növénytakaró az erdős vagy füves puszta, de az eredeti növénytakaró helyét ma már szántóföldek foglalják el. Az egyenlőtlen csapadékeloszlás miatt a folyók vízjárása is ingadozó. A meleg mérsékelt övben Európa déli részén mediterrán éghajlat van. A nyár forró és száraz. A kisebb folyók a száraz évszakban kiszáradnak, télen viszont áradnak. Ősszel és télen az óceán felől fújó nyugati szél csapadékot hoz. A természetes növénytakarót, a keménylombú erdőket legtöbb helyen kiirtották. Helyüket szúrós, örökzöld cserjék és szántóföldek foglalták el. Európa hideg mérsékelt övének tajga éghajlata a sarkkörtől délre húzódik. A kontinens viszonylag kis területén, a sarkkör tájékán megtalálható a hideg övezet éghajlata és természetes növényzete, a tundra is. A magashegységekben hegyvidéki éghajlat van. A nyár itt hűvös, a tél hideg, a csapadék sok és egyenletesen oszlik el. A nagyobb magasságokban gyakori, hogy a hó nyáron sem olvad el. A növényzet a magassággal övezetesen változik.
Észak-Európa
Izland
A sziget az Golf-áramlat útjában található, amely jóval enyhébbé teszi a sziget éghajlatát, mint amilyen az a hasonló szélességi körön fekvő egyéb területek éghajlata. A szigetország alig valamivel az északi sarkkörtől délre fekszik. A Golf-áramlat nyugatra forduló leágazása, a Irminger-áramlat enyhébbé teszi az ország éghajlatát.[2] Az időjárás azonban meglehetősen változékony az országban.
Norvégia
Norvégia partvidékén a Golf-áramlat hatására az enyhe telű óceáni éghajlat majdnem a 65° szélességig felhúzódik.[1] A tengerpartokon sokkal enyhébbek a telek, mint az azonos szélességi körökön a szárazföld belsejében.
Norvég városok éghajlattáblázata | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|

Svédország
Svédország három éghajlati egységre osztható [1]:
- A déli országrész, nagyjából a 60° szélességig nedves kontinentális éghajlatú rövidebb meleg évszakkal. Ez a terület átmenet az óceáni és a szárazföldi klíma között.
- Az ország legnagyobb része (a középső területek teljes egésze, északi tájainak alacsonyabban fekvő területei) a szárazföldi szubpoláris éghajlati típushoz tartozik. Jellemző itt az október közepétől április közepéig tartó zord tél és a rövid, de eléggé meleg, napsütésben gazdag nyár.
- A legészakibb domb- és hegyvidéki területek tundra éghajlatúak. A hótakaró hosszan tart, a 20. század végén átlagosan 200-260 napig borítja hóréteg a talajt.
Svéd városok éghajlattáblázata | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Finnország
Az ország túlnyomó része szubpoláris kontinentális éghajlatú, csupán a déli partvidéke tartozik a rövidebb nyarú, hideg telű nedves kontinentális éghajlathoz, legészakibb tájain pedig már tundra éghajlat alakult ki. [1]
Helsinki éghajlattáblázata | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Brit-szigetek
Egyesült Királyság
Az Egyesült Királyság területe a Golf-áramlat hatása alatt áll, s az enyhe telű óceáni éghajlathoz tartozik. Az ország változatos domborzata és jelentős észak-déli irányú kiterjedése miatt azonban jellegzetes éghajlati különbségek mutathatók ki. A csapadék mennyiségének eloszlása a földrajzi fekvés és domborzat szerint változatos képet mutat. Az ország nyugati felén 800-1000 mm fölött vannak az évi összegek, míg keleten, elsősorban Kent és a Londoni-medence területén viszonylag szárazabb éghajlatra utaló, 600 mm alatti évi összegeket találunk. A domborzat helyenként jelentős csapadékgócokat hoz létre. Az ország nagy részén ritkán képződik tartós hóréteg, csak az északi hegyvidéki tájakon jelentősebb a hótakarós napok száma. [1] A napfényellátottság a gyakori ködök miatt mostoha, főként az északi területek tűnnek ki kevés napsütésükkel. A Shetland- és Orkney-szigetek, valamint Észak-Skócia térsége évi 1000-1200 órás napsütésükkel Európa napfényben egyik legszegényebb területe. A szigetország középső és déli tájain az évi napsütés 1400-1600 óra között alakul. [1]
Brit városok éghajlattáblázata | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Írország
Az enyhe telű óceáni éghajlat sajátosságai Európában legjellegzetesebben Írország területén érvényesülnek. A tél rendkívül enyhe a földrajzi szélességhez viszonyítva, az Ír-sziget déli partjain szubtrópusi klímára emlékeztető. A nyár hűvös, az országban 14-16 °C közötti júl.-aug.-i középhőmérséklet jellemző, a legmagasabb hőmérséklet igen ritkán éri el a 30 °C-ot. A csapadék bőséges, évi összegei 700-1400 mm között változnak, az alacsonyabb értékek a keleti partvidékre jellemzők. Legtöbb csapadék október-január között, a legkevesebb tavasszal hull, de az éven belüli eloszlás nagyon egyenletes. A sziget napsütésben szegény, a napfényes órák évi összege 1300-1450 között változik. [1]
Dublin éghajlattáblázata | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Kontinentális Európa: Nyugat-ÉNy
Franciaország
Túlnyomó részének éghajlata enyhe telű óceáni éghajlat, a tengerpartoktól távolabbi területeken azonban fokozatosan megjelennek a kontinentális éghajlat sajátosságai is. A földközi-tengeri partvidék jellegzetesen mediterrán klímájú, míg a magasabb hegyvidékeken, így elsősorban az alpesi területeken változatos magashegységi éghajlat alakult ki. A Pireneusokban és a Központi-hegyvidéken (Massif Central) és a Jura területén is magashegységi az éghajlat. a hőmérséklet átlagos függőleges menti csökkenése télen 0,4 °C/100 m, nyáron 0,6 °C/100 m körül alakul. [1] A földközi-tengeri partvidék éghajlata élesen különbözik a többi területétől. Itt a legenyhébb a tél; a Nyugati_Alpok védelmét élvező riviérai partok tele különösen enyhe, ott mínusz 5 °C-nál alacsonyabb hőmérséklet nem fordul elő.[1] A Rhône-delta vidékén ezzel szemben már keményebb fagyok is fellépnek, mivel az Alpok nyugati peremét megkerülő kontinentális hideg téli légtömegek a folyó völgyén végighaladva itt érik el a Földközi-tenger térségét. A Rhône völgyében kialakuló szélcsatornához kapcsolódik a sokszor napokon át fújó kellemetlenül erős északi szél, a misztrál, amely elsősorban télen, de az év más szakában is gyakori és Provence egyik jellegzetes időjárási sajátossága. [1] A csapadék évi összegei általában 600-1000 mm között változnak az ország területén, de Bretagne-ban, a Központi-hegyvidéken, a Pireneusok lejtőin és az alpi területeken 1200-1600 mm-es évi összegek is előfordulnak. [1]
Francia városok éghajlattáblázata | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Belgium és Luxemburg
Éghajlatuk alapvetően enyhe telű óceáni, az átlagosan 500–600 m magas Ardennek területe azonban már átmenet az óceáni és kontinentális klímaterületek között. Szélsőséges nyári felmelegedések során a hegyvidéki területeket kivéve mindenhol számíthatunk 35 °C-ot meghaladó hőmérsékletre. Télen a legerősebb lehűlés a partvidéken mínusz 15 °C körüli lehet, az Ardennekben azonban mínusz 20-25 °C is bekövetkezhet. A csapadék mennyisége a partvidéktől az Ardennekig fokozatosan növekszik és 600-1500 mm között változik, a hegység délkeleti oldalának szélárnyékában Luxemburg területén azonban 700–900 mm-ig csökken. [1]
Városok éghajlattáblázata | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|

Hollandia
Enyhe telű óceáni éghajlat jellemzi. Az évi átlagos csapadék 700–900 mm között változik az ország területén. Éven belüli eloszlása nagyon egyenletes, de azért felismerhető a csapadékhajlam nyár végi-őszi megerősödése és tavaszi visszaesése. Jellemző az élénk széljárás, legszelesebbek a téli hónapok. A borultság mértéke egész évben jelentős, még a nyári félévben is 75-80 % a felhőzet átlagos mennyisége, míg a téli hónapokban 85-95 % között változik. A borongós, gyakran csapadékos időjárás miatt kevés a napsütés, a napfénytartam évi összegei csak 1400-1650 órát tesznek ki. [1]
Amszterdam éghajlattáblázata | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Dánia
Dánia egész területén enyhe telű óceáni éghajlat van. Az ország kicsiny kiterjedése és egynemű síksági felszíne miatt lényeges éghajlati különbségek nincsenek.
Koppenhága éghajlattáblázata | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
DNy-Európa
Portugália
Mediterrán éghajlat jellemzi, az északi partvidéken annak hűvös nyarú változatával találkozunk, az ország túlnyomó részén azonban a meleg nyarú változat alakult ki.
Lisszabon éghajlattáblázata | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Spanyolország
Az ország területének csaknem teljes egésze a szubtrópusi klímaövben fekszik, mindössze a Vizcayai-öböl spanyol partvidékének keleti része tartozik az enyhe telű óceáni éghajlathoz. Spanyolország nagy részéra meleg nyarú mediterrán éghajlat jellemző, a Vizcayai-öböl partvidékének nyugati részén azonban a hűvösebb tenger miatt ennek hűvös nyarú változata alakult ki, míg az Ibériai-félsziget belső területein a hegyláncok közé zárt Ó-Kasztília, Aragónia-medence térségében, valamint a Betikai-Kordillerák hegységcsoportja alatti földközi-tengeri partvidéken száraz szubtrópusi sztyepp éghajlat jelenik meg. [5]
Spanyol városok éghajlattáblázata | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Olaszország
Az ország túlnyomó része a meleg nyarú mediterrán klímaterülethez tartozik. Északon a Pó-síkság átmenetet képvisel a mediterrán és a nedves kontinentális éghajlat között, míg az alpi területeken és az Appenninek magasabb szintjeiben magashegységi éghajlat alakult ki. Az ország jelentős észak-déli irányú kiterjedése, valamint a változatos domborzata miatt a hőmérsékletben elég nagy területi eltérések tapasztalhatók. [1]
Olasz városok éghajlattáblázata | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
DK-Európa
A volt Jugoszlávia
Északnyugaton, ahol az Alpok nyúlványai hálózzák be az éghajlat hegyvidéki. Az Adria menti parti sáv Isztriában és Dalmáciában és a szigetek mediterrán éghajlatúak. A volt Jugoszlávia területének legnagyobb részére a szárazföldi éghajlat jellemző, hosszabb meleg évszakkal. A kontinentális klíma sajátosságai a hegyvidékek között elterülő medencékben (pl. Ljubljanai-medence, Kosovo Polje, Tetovói-medence) felerősödnek. [1]
Városok éghajlattáblázata | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Románia
Túlnyomó részének éghajlata nedves kontinentális hosszabb meleg évszakkal, a Keleti- és Déli-Kárpátok térségében magashegységi, az ország keleti peremén, Dobrudzsában, a Fekete-tenger partvidékén pedig mérsékelt övi sztyepp éghajlat alakult ki.[1]
Romániai városok éghajlattáblázata | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Moldova
Az éghajlat mérsékelt kontinentális. A telek hidegek, felhősek, időszakos havazással, köddel. A nyár viszont meleg; záporokkal, zivatarokkal. Az év folyamán nagy hőmérséklet-ingadozások tapasztalhatók. Az évi átlagos csapadék 500 mm körüli.
Chișinău éghajlattáblázata | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Bulgária
Az ország területére kontinentális éghajlat jellemző, hosszabb meleg évszakkal. Erősen tagolt felszínének csaknem 2/3-a hegyvidék, közbe ékelt kisebb-nagyobb medencékkel. Emiatt éghajlata kis területen belül is változatos. A tengerparton a tél enyhébb és hasonlóan enyhe a tél délen, a Sztruma folyó völgyének alsó szakaszán, ahol az éghajlat már fokozatosan mediterrán jellegűvé válik. Öt nagy éghajlati zónára lehet osztani az országot: a kontinentális zónára (Bolgár-tábla, Elő-Balkán és az átmeneti régió[10] magasabban fekvő medencéi); átmeneti zónára (Felső-Trák-alföld, a Sztruma és a Meszta medencéinek többsége, és a balkánalji medencék); a kontinentális-mediterrán zónára (a Sztruma és a Meszta déli medencéi, a Keleti-Rodope, a Szakar és a Sztrandzsa hegységek); fekete-tengeri zónára (végig a tengerparton, az ország belseje felé 30–40 kilométeres sávon); és alpesi zónára (az 1000 méter fölötti hegyekben, mint a Középső-Balkán, a Rila, a Pirin, a Vitosa vagy a Nyugati-Rodope).[11]
Szófia éghajlattáblázata | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Görögország
Éghajlata a magas hegységek és egyes magasan fekvő medencék kivételével meleg nyarú mediterrán.
Éghajlattáblázatok | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Albánia
Az alacsonyan fekvő tengerparti sáv éghajlata mediterrán. A telek enyhék és rendkívül csapadékosak, 7 °C-os átlaghőmérséklettel, míg a nyarakat magas levegő-páratartalom és 24 °C-os átlaghőmérséklet jellemzi. Az ország hűvösebb északi és melegebb déli részén elterülő síksági területek évi átlaghőmérséklete között akár 5 °C-os eltérés is lehet. A napsütéses órák száma évi mintegy 2500–2700. A tengerparti területek éves csapadékmennyisége 1000–1500 mm között mozog, és ennek 95%-a a téli időszakban esik le. Észak-déli különbség e tekintetben is érzékelhető: északról dél felé haladva egyre kisebb csapadékmennyiséggel számolhatunk. Az ország belső, magashegyvidékeinek kontinentális éghajlatát alapvetően a tengerszint feletti magasság határozza meg. A Kelet-Európa és a Balkán-félsziget felől beáramló kontinentális légtömegek alacsony téli átlaghőmérsékletet és állandó széljárást eredményeznek, különösen az ország északi vidékein. A nyári középhőmérséklet szintén alacsonyabb a tengerparti síkságon mértnél. A hegyek közé szorult medencékben és völgységekben nyáron a napi hőmérséklet-ingadozás rendkívül jelentős. A napsütéses órák száma szintén a tengerszint feletti magasságtól függ, a magasabban fekvő északkeleti területeken 2000–2200 óra között mozog. A Földközi-tenger és a kontinens felől érkező, Közép-Albánia hegyvidékei felett összecsapó légtömegek magas évi csapadékmennyiséget produkálnak (1800–2250 mm).
Tirana éghajlattáblázata | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
ÉK-Európa
Balti országok
A balti országok a mérsékelt égöv északi részén, a kontinentális és az óceáni éghajlat határán helyezkednek el. Általánosságban véve a nyár hűvös, a tél hideg és hosszú ideig tart. Az évi csapadékmennyiség kb. 400–750 mm között alakul.
Balti fővárosok éghajlattáblázata | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Belarusszia
Éghajlata mérsékelt-kontinentális. A Kelet-európai-síkvidék többi részéhez képest viszonylag erős az óceáni hatás klímájában. Délnyugatról északkelet felé haladva csökken az átlaghőmérséklet. Az éves csapadékmennyiség kb. 550–700 mm között változik.
Minszk éghajlattáblázata | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Ukrajna
Ukrajna éghajlatára jellemzőek a jelentős éghajlati kilengések. Az Oroszországhoz csatolt Krími Köztársaság déli részét leszámítva Ukrajna egész területe a mérsékelt éghajlati övben fekszik nedves kontinentális éghajlattal.
Kijev éghajlattáblázata | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Oroszország (európai rész)
Az ország európai részének hatalmas észak-déli irányú kiterjedése miatt, továbbá az annak jelentős részét kitevő, meglehetősen homogén felszínű Kelet-európai-síkvidék az éghajlati területek szabályos, csaknem zavartalan zonális elrendeződését eredményezi. A sarkkörtől északra elterülő jeges-tengeri partvidék tundra éghajlatú, ezt nagyjából az 55-60° szélességig terjedő szárazföldi szubpoláris éghajlat zónája követi. Az ország európai területének nagy része a hideg telű nedves kontinentális éghajlathoz tartozik, ez a klímaterület dél felé az 50° szélességig terjed. A fekete-tengeri partvidék és a Kubáni-alföld mérsékelt övi sztyepp éghajlatú, tőle keletre a száraz Kaszpi-mélyföldön pedig mérsékelt övi sivatagi éghajlat alakult ki. A Krím-félsziget legdélebbi sávja és a Kaukázus alatti fekete-tengeri partvidék és a Kaszpi-tenger nyugati partvidéke szubtrópusi éghajlatúak, míg a Kaukázus vonulatainak magasabb részein változatos magashegységi éghajlat alakult ki. [5]
Orosz városok éghajlattáblázata | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Közép-Európa
Németország
Éghajlatát a domborzat és a tengertávolság alakítja. Az óceánhoz viszonylag közel fekvő ÉNy-i-északi területeken az Északnémet-alföldön enyhe telű óceáni az éghajlat, délkelet felé haladva azonban egyre inkább kontinentális jellegűvé válik, amely főként a zárt Sváb-Bajor-medencében szembetűnő. Nyugat-Németország legdélibb részein az Alpok előterében viszont a tengerszint fölötti magasságtól függő magashegységi éghajlat alakult ki. Az ország keleti részén, az egykori NDK területének éghajlata átmenet az óceáni és a hűvös nyarú nedves kontinentális típusok között. [1] A csapadék átlagos évi összegeire az ország nyugati felén 700-1000 mm közötti értékek jellemzőek. Legcsapadékosabb az Alpok térsége, ahol 1200-1800 mm az évi összeg, míg a nyugati országrész legszárazabb területén, a Rajna völgyének középső szakaszán mindössze 500–600 mm hull évenként. A keleti országrészben a síksági területeken 500–600 mm évi csapadék jellemző, a hegyvidékeken azonban 700-1200 mm közti csapadék hull. [5] Az ország napsütésben szegény, Nyugat-Németországban a napfénytartam évi összegei általában 1600-1850 óra között változnak, a keleti országrészben a síksági területeken 1700-1800 óra körül, a borultabb területeken 1300-1600 óra között változik. [5]
Német városok éghajlattáblázata | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Svájc
Svájc változatos domborzata miatt éghajlata rendkívül sokrétű, függőlegesen tagolt. A Jura és az Alpok között mintegy 300 km hosszan húzódó, átlagosan 400–600 m magas hullámos dombvidéknek, a Svájci-medencének az éghajlatára a mérsékelten hideg tél és hűvös nyár jellemző. Az ország déli részein sajátosan enyhe telű éghajlat alakult ki, míg az Alpok hegyláncainak területén és a közbeékelt völgyekben rendkívül változatos éghajlat jellemző. A hőmérséklet átlagos magassági csökkenése a nyári hónapokban 0,7 °C, a téli hónapokban 0,4 °C száz méterenként. A napfényellátottság az alpi területeken kedvezőbb, mint az ország északi részén. Délen a napsütéses órák száma meghaladja a 2000 órát. [5]
Éghajlattáblázat | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Ausztria
Térképek
|
Éghajlatát az Alpok hegyvonulata és az Atlanti-óceántól való nagyobb távolság határozzák meg. Felszínének csaknem 2/3-át a Keleti-Alpok hálózza be, ahol változatos magashegységi éghajlat alakult ki, az óceántól való jelentősebb távolság miatt azonban egyre inkább előtérbe kerülnek a szárazföldi éghajlat vonásai. Ezek a zárt medencékben felerősödnek. Északon, a Linzi- és Bécsi-medencében nedves kontinentális éghajlat jellemző. [5] Az Alpok hegységvonulatai a rájuk merőleges légáramlás esetén jellegzetes bukószelet hoznak létre a hegyláncok északi vagy déli oldalán és a nagyobb völgyekben. Ennek leszálló meleg-száraz ágát főn-nek nevezik. Legjellegzetesebb a főn télen, ebben az évszakban néhány óra alatt akár 15-20 °C-os felmelegedést is előidézhet, ami hirtelen hóolvadással és lavinaképződéssel jár. [5] A csapadék évi összegei általában 1000-2000 mm között változnak, a Bécsi-medencében és az Inn völgyében helyenként azonban jóval kevesebb, 600–700 mm hull le. A csapadék évi járása kontinentális típusú. [5]
Éghajlattáblázatok | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Térképek
|
Lengyelország
Éghajlata eléggé egyöntetű, az ország teljes egészében a rövidebb meleg évszakkal és hideg téllel jellemzett nedves kontinentális klímatípushoz tartozik. A csapadék évi összegeire az ország túlnyomó részén 500–800 mm közötti érték jellemző. A napfényellátottság eléggé kedvezőtlen, az átlagos napsütéses órák évi összege 1400-1700 között változik. [5]
Éghajlattáblázatok | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Csehország
Éghajlata nedves kontinentális, ahol mérsékelten hideg tél és hűvös nyár jellemző. A csapadék évi összege a hegyvidékeken 800-1200 mm, a Cseh-Morva dombvidéken 600–800 mm, a Cseh-medencében és a Morva-medencében 500–600 mm. A napsütés tartama nyugatról kelet és dél felé haladva növekszik. [5]
Éghajlattáblázat | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Szlovákia
Az ország éghajlata a domborzat miatt igen sokrétű. A csapadék mennyisége általában nyugatról kelet felé csökken. A hótakarós napok száma a hegyvidékeken 80-160 között változik (20. századi adatok). Az Alacsony- és Magas-Tátra téli napfénygazdasága jelentős. [5]
Éghajlattáblázat | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Magyarország
Magyarország éghajlata leginkább nedves kontinentálisként jellemezhető, amelyre módosítólag hat az óceáni és a mediterrán hatás.
Táblázatok
Hőmérséklet

város/terület | Jan. | Feb. | Márc. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Éves |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Bukarest[24] | -2,4 | -0,1 | 4,8 | 11,3 | 16,7 | 20,2 | 22 | 21,2 | 16,9 | 10,8 | 5,2 | 0,2 | 10,6 |
Minszk[25] | -2,7 | -1,4 | 3,3 | 11,5 | 18,3 | 21,5 | 22,4 | 22,2 | 15,9 | 9,6 | 2,6 | -1,0 | 10,1 |
Stockholm[26] | -0,7 | -0,6 | 3,0 | 8,6 | 15,7 | 20,7 | 21,9 | 20,4 | 15,1 | 9,9 | 4,5 | 1,1 | 10,0 |
Budapest[27] | 1,2 | 4,5 | 10,2 | 16,3 | 21,4 | 24,4 | 26,5 | 26,0 | 22,1 | 16,1 | 8,1 | 3,1 | 15,0 |
London[28] | 7,9 | 8,2 | 10,9 | 13,3 | 17,2 | 20,2 | 22,8 | 22,6 | 19,3 | 15,2 | 10,9 | 8,8 | 14,8 |
Párizs[29] | 6,9 | 8,2 | 11,8 | 14,7 | 19,0 | 21,8 | 24,4 | 24,6 | 20,8 | 15,8 | 10,4 | 7,8 | 15,5 |
Barcelona[30][31] | 13,4 | 14,6 | 15,9 | 17,6 | 20,5 | 24,2 | 27,5 | 28,0 | 25,5 | 21,5 | 17,0 | 14,3 | 20,0 |
Lisszabon[32] | 14,8 | 16,2 | 18,8 | 19,8 | 22,1 | 25,7 | 27,9 | 28,3 | 26,5 | 22,5 | 18,2 | 15,3 | 21,5 |
Róma[33] | 11,9 | 13,0 | 15,2 | 17,7 | 22,8 | 26,9 | 30,3 | 30,6 | 26,5 | 21,4 | 15,9 | 12,6 | 20,4 |
Athén[34] | 12,9 | 13,6 | 16,0 | 20,3 | 25,3 | 29,8 | 32,6 | 32,3 | 28,9 | 23,1 | 18,6 | 14,7 | 22,3 |
Valencia[35] | 16,1 | 17,2 | 18,7 | 20,2 | 22,8 | 26,2 | 29,1 | 29,6 | 27,6 | 23,6 | 19,5 | 16,8 | 22,3 |
Málta[36] | 16,1 | 16,0 | 17,8 | 20,0 | 24,2 | 28,5 | 31,5 | 31,8 | 28,4 | 25,2 | 21,0 | 17,5 | 23,2 |
ország, város |
Ø Évi átlag | január | február | március | április | május | június | július | augusztus | szeptember | október | november | december | időszak, forrás |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
18,5 | 10,3 | 10,6 | 12,3 | 15,9 | 20,7 | 25,2 | 28 | 27,8 | 24,2 | 19,5 | 15,4 | 12 | 43 év[37] | |
17 | 11,3 | 12,6 | 14,3 | 15,3 | 17,3 | 20,3 | 22,7 | 23 | 21,7 | 18,4 | 14,8 | 12,4 | 30 év[38] | |
15,8 | 8,4 | 8,9 | 11,6 | 13,8 | 17,9 | 21,3 | 24,5 | 24,1 | 20,7 | 16,9 | 11,8 | 9,3 | 1981–2010[39] | |
15,5 | 8,2 | 8,8 | 10,6 | 13,2 | 17,4 | 20,9 | 23,6 | 23,7 | 20,8 | 16,7 | 12,3 | 9,3 | 30 év[40] | |
15,5 | 8,3 | 9,1 | 10,6 | 13,2 | 16,9 | 20,6 | 23,4 | 23,6 | 20,9 | 17 | 12,7 | 9,5 | 30 év[41] | |
15,5 | 8,9 | 9,9 | 11,3 | 13 | 16,2 | 19,9 | 23 | 23,6 | 21,1 | 17 | 12,5 | 10 | 30 év[42] | |
14,1 | 5,4 | 7,2 | 9,8 | 11,7 | 15,6 | 20,7 | 24,5 | 24,2 | 20,2 | 14,4 | 9,2 | 6,4 | 30 év[43] | |
14,1 | 5,9 | 6 | 8,1 | 11,8 | 16,1 | 20,1 | 22,9 | 23,2 | 19,8 | 15,7 | 11,6 | 8,1 | 140 év[44] | |
13,9 | 5,7 | 5,7 | 7 | 11,1 | 15,7 | 20,4 | 22,9 | 23,1 | 19,8 | 15,6 | 11,5 | 8 | 1981–2010[45] | |
12,9 | 1,2 | 2,7 | 6,6 | 12,2 | 17,4 | 21,3 | 24,5 | 24,1 | 19,6 | 13,7 | 7,8 | 3,2 | 25 év[46] | |
12,5 | 1,4 | 3,1 | 7,6 | 12,9 | 18,1 | 21 | 23 | 22,7 | 18 | 12,9 | 7,1 | 2,7 | 30 év[47] | |
12,4 | 5 | 5,6 | 8,8 | 11,5 | 15,3 | 18,3 | 20,5 | 20,4 | 16,9 | 13 | 8,3 | 5,5 | 30 év[48] | |
11,6 | −4,3 | −1,9 | 4,9 | 12,3 | 17,5 | 21,7 | 25,5 | 25,2 | 20,5 | 13,5 | 6,5 | −0,4 | 30 év[49] | |
11,4 | 1,2 | 2,9 | 6,4 | 11,5 | 16,5 | 19,1 | 21,7 | 21,6 | 16,8 | 11,6 | 5,5 | 2,4 | 30 év[50] | |
11,4 | 0,8 | 3 | 6,8 | 10,7 | 15,2 | 19,1 | 21,9 | 21,2 | 17,8 | 12,3 | 6 | 1,6 | 30 év[51] | |
11,3 | 0,4 | 2,3 | 6,1 | 12 | 16,6 | 19,7 | 21,5 | 21,2 | 16,9 | 11,8 | 5,4 | 1,8 | 1974–2015[52] | |
10,8 | −1,3 | 0,4 | 5,4 | 11,2 | 16,8 | 20,6 | 22,5 | 22,0 | 16,9 | 11 | 4,7 | 0,2 | 1981–2010[53] | |
10,5 | 3,3 | 3,7 | 6,8 | 9,8 | 13,6 | 16,2 | 18,4 | 18 | 14,9 | 11,1 | 6,8 | 3,9 | 1981–2010[54] | |
10,3 | 4,3 | 4,5 | 6,9 | 8,7 | 12,1 | 15,1 | 17,3 | 17 | 14,3 | 10,9 | 7,2 | 4,7 | 30 év[55] | |
10,2 | 3,4 | 3,5 | 6,1 | 9,1 | 12,9 | 15,4 | 17,6 | 17,5 | 14,7 | 11 | 7,1 | 4 | 1981–2010[56] | |
10 | 2 | 2 | 6 | 8 | 12 | 16 | 17 | 17 | 15 | 10 | 6 | 3 | 18 év[57] | |
10 | 1 | 2 | 6 | 8 | 13 | 16 | 18 | 18 | 15 | 10 | 5 | 2 | 18 év[58] | |
10 | −1 | 1 | 5 | 10 | 14 | 17 | 20 | 20 | 16 | 11 | 4 | 1 | 21 év[59] | |
9,8 | 5,3 | 5,3 | 6,8 | 8,3 | 10,9 | 13,6 | 15,6 | 15,3 | 13,4 | 10,5 | 7,4 | 5,6 | 30 év[60] | |
9,7 | 0,6 | 1,4 | 4,8 | 8,9 | 13,4 | 17,1 | 19,2 | 18,9 | 14,5 | 9,7 | 4,6 | 2 | 30 év[61] | |
9,7 | 0,3 | 1,4 | 5,3 | 9,4 | 14,3 | 17,2 | 19,4 | 18,9 | 14,7 | 10,1 | 4,4 | 1,3 | 1971–2000[62] | |
9,6 | 4,4 | 4,6 | 6,3 | 8,7 | 11,6 | 14,1 | 15,9 | 15,5 | 13,1 | 9,7 | 6,7 | 4,3 | 30 év[63] | |
9,3 | 0,3 | 1,3 | 5,3 | 8,8 | 13,3 | 16,4 | 18,6 | 18 | 14,1 | 9,9 | 4,4 | 1,4 | 1981–2010[64] | |
8,5 | −1,8 | −0,6 | 2,8 | 8,7 | 14,2 | 17,0 | 19,2 | 18,3 | 13,5 | 8,5 | 3,3 | −0,7 | 1981–2010[65] | |
8,4 | −1,4 | −0,4 | 3,6 | 8,4 | 13,4 | 16,1 | 18,2 | 17,8 | 13,5 | 8,5 | 3,1 | −0,3 | 21 év[66] | |
8,4 | −3,5 | −3,0 | 1,8 | 9,3 | 15,5 | 18,5 | 20,5 | 19,7 | 14,2 | 8,4 | 1,9 | −2,3 | 1981–2010[53] | |
8,2 | 0,6 | 0,5 | 2,5 | 6,1 | 11,1 | 14,8 | 16,9 | 16,7 | 13,1 | 9,1 | 4,9 | 2,1 | 1971–2000[67] | |
8 | 1 | 1 | 4 | 7 | 12 | 15 | 17 | 17 | 13 | 9 | 5 | 2 | 20 év[68] | |
6,6 | −1,8 | −3,0 | 0,1 | 4,6 | 10,7 | 15,6 | 17,2 | 16,2 | 11,9 | 7,5 | 2,6 | −1,0 | 1961–1990[69] | |
5,9 | −3,9 | −4,7 | −1,3 | 3,9 | 10,2 | 14,6 | 17,8 | 16,3 | 11,5 | 6,6 | 1,6 | −2,0 | 1981–2010[70] | |
5,8 | −6,5 | −6,7 | −1,0 | 6,7 | 13,2 | 17 | 19,2 | 17 | 11,3 | 5,6 | −1,2 | −5,2 | 20 év[71] | |
5,7 | −4,3 | −4,0 | −0,2 | 4,5 | 10,8 | 15,2 | 16,4 | 15,2 | 10,8 | 6,3 | 0,7 | −3,1 | 20 év [72] | |
4,3 | −0,5 | 0,4 | 0,5 | 2,9 | 6,3 | 9 | 10,6 | 10,3 | 7,4 | 4,4 | 1,1 | −0,2 | 1961–1990[73] | |
4,1 | −8 | −7,9 | −3,1 | 3,7 | 10,3 | 14,7 | 16,9 | 15,1 | 10 | 4,6 | −1,3 | −5,4 | 50 év[74] |
Napsütés


ország | város | Jan | Feb | Már | Ápr | Máj | Jún | Júl | Aug | Sze | Okt | Nov | Dec | évi | forrás |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Ausztria | Bécs | 66 | 106 | 128 | 183 | 239 | 228 | 260 | 251 | 168 | 139 | 66 | 51 | 1884 | [75] |
Belgium | Brüsszel | 59 | 77 | 114 | 159 | 191 | 188 | 201 | 190 | 143 | 113 | 66 | 45 | 1546 | [76] |
Bulgária | Szófia | 88 | 114 | 160 | 182 | 230 | 258 | 302 | 288 | 220 | 164 | 106 | 66 | 2177 | [77] |
Horvátország | Zágráb | 59 | 96 | 140 | 175 | 234 | 244 | 281 | 256 | 187 | 131 | 66 | 45 | 1913 | [78] |
Csehország | Prága | 50 | 72 | 125 | 168 | 214 | 218 | 226 | 212 | 161 | 121 | 54 | 47 | 1668 | [79] |
Dánia | Koppenhága | 45 | 67 | 110 | 168 | 217 | 218 | 202 | 193 | 133 | 90 | 55 | 42 | 1539 | [80] |
Feröer | Tórshavn | 14 | 36 | 71 | 106 | 124 | 125 | 111 | 98 | 80 | 49 | 20 | 6 | 840 | [81] |
Finnország | Helsinki | 38 | 70 | 138 | 194 | 284 | 297 | 291 | 238 | 150 | 93 | 36 | 29 | 1858 | [82] |
Franciaország | Marseille | 150 | 156 | 215 | 245 | 293 | 326 | 366 | 327 | 254 | 205 | 156 | 143 | 2836 | [83] |
Franciaország | Párizs | 63 | 79 | 129 | 166 | 194 | 202 | 212 | 212 | 168 | 118 | 68 | 51 | 1662 | [84] |
Németország | Berlin | 47 | 74 | 121 | 159 | 220 | 222 | 217 | 211 | 156 | 112 | 51 | 37 | 1626 | [85] |
Németország | Frankfurt | 50 | 80 | 121 | 178 | 211 | 219 | 233 | 219 | 156 | 103 | 51 | 41 | 1662 | [85] |
Görögország | Athén | 158 | 168 | 189 | 225 | 304 | 360 | 384 | 360 | 252 | 198 | 144 | 105 | 2848 | [86] |
Budapest | 62 | 93 | 137 | 177 | 234 | 250 | 271 | 255 | 187 | 141 | 69 | 52 | 1988 | [87] | |
Izland | Reykjavik | 20 | 60 | 109 | 164 | 201 | 174 | 168 | 155 | 120 | 93 | 41 | 22 | 1326 | [88] |
Írország | Dublin | 59 | 75 | 109 | 160 | 195 | 179 | 164 | 157 | 129 | 103 | 71 | 53 | 1453 | [89] |
Olaszország | Milánó | 59 | 96 | 152 | 177 | 211 | 243 | 285 | 251 | 186 | 130 | 66 | 59 | 1915 | [90] |
Olaszország | Róma | 121 | 133 | 167 | 201 | 264 | 285 | 332 | 298 | 237 | 195 | 129 | 112 | 2473 | [91] |
Málta | 169 | 178 | 227 | 254 | 310 | 337 | 377 | 352 | 270 | 224 | 195 | 161 | 3054 | [92] | |
Hollandia | Amszterdam | 63 | 88 | 126 | 183 | 222 | 206 | 217 | 197 | 139 | 109 | 62 | 51 | 1662 | [93] |
Norvégia | Oslo | 40 | 76 | 126 | 178 | 220 | 250 | 246 | 216 | 144 | 86 | 51 | 35 | 1668 | [94] |
Lengyelország | Varsó | 43 | 59 | 115 | 150 | 211 | 237 | 226 | 214 | 153 | 99 | 39 | 25 | 1571 | [95] |
Portugália | Lisszabon | 143 | 157 | 208 | 234 | 291 | 303 | 353 | 344 | 261 | 214 | 156 | 143 | 2806 | [96] |
Románia | Bukarest | 71 | 85 | 140 | 186 | 245 | 267 | 288 | 282 | 225 | 177 | 87 | 62 | 2115 | [97] |
Oroszország | Moszkva | 37 | 65 | 142 | 213 | 274 | 299 | 323 | 242 | 171 | 88 | 33 | 14 | 1731 | [98] |
Oroszország | Szocsi | 96 | 107 | 146 | 162 | 220 | 258 | 279 | 282 | 225 | 195 | 120 | 87 | 2178 | [99] |
Szerbia | Belgrád | 72 | 102 | 153 | 188 | 242 | 261 | 291 | 274 | 204 | 163 | 97 | 65 | 2112 | [100] |
Spanyolország | Barcelona | 158 | 171 | 206 | 239 | 258 | 287 | 293 | 264 | 229 | 196 | 153 | 137 | 2591 | [101] |
Spanyolország | Madrid | 148 | 157 | 214 | 231 | 272 | 310 | 359 | 335 | 261 | 198 | 157 | 124 | 2769 | [101] |
Spanyolország | Sevilla | 183 | 189 | 220 | 238 | 293 | 317 | 354 | 328 | 244 | 217 | 181 | 154 | 2918 | [102] |
Svédország | Göteborg | 48 | 75 | 151 | 201 | 274 | 286 | 285 | 245 | 178 | 108 | 47 | 29 | 1922 | [103] |
Svédország | Stockholm | 40 | 72 | 135 | 185 | 276 | 292 | 260 | 221 | 154 | 99 | 54 | 33 | 1821 | [104] |
Svájc | Zürich | 48 | 77 | 125 | 159 | 186 | 204 | 230 | 208 | 151 | 93 | 50 | 35 | 1566 | [105] |
Törökország | Isztambul | 71 | 88 | 133 | 180 | 251 | 300 | 322 | 295 | 243 | 164 | 102 | 68 | 2218 | [106] |
Ukrajna | Kijev | 31 | 57 | 124 | 180 | 279 | 270 | 310 | 248 | 210 | 155 | 60 | 31 | 1955 | [107] |
Egyesült Királyság | Edinburgh | 54 | 79 | 115 | 145 | 188 | 166 | 172 | 162 | 129 | 101 | 71 | 46 | 1427 | [108] |
Egyesült Királyság | London | 62 | 78 | 115 | 169 | 199 | 204 | 212 | 205 | 149 | 117 | 73 | 52 | 1633 | [109] |
Kapcsolódó cikkek
Jegyzetek
- ↑ 1,00 1,01 1,02 1,03 1,04 1,05 1,06 1,07 1,08 1,09 1,10 1,11 1,12 1,13 1,14 1,15 1,16 1,17 Péczely György
- ↑ Climate in Iceland. notendur.hi.is . [2012. szeptember 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 21.)
- ↑ Copenhagen, DK (angol nyelven). MSN Weather, 2010. [2009. április 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 7.)
- ↑ Copenhagen, DK (angol nyelven). MSN Weather, 2009. [2009. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 24.)
- ↑ 5,00 5,01 5,02 5,03 5,04 5,05 5,06 5,07 5,08 5,09 5,10 Peczely György
- ↑ Archivált másolat. [2012. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
- ↑ Pészely György: A Föld éghajlata, 1986
- ↑ Clima di Bari-Medie climatiche (olasz nyelven). www.ilmeteo.it. [2011. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 12.)
- ↑ Monthly and annual means, maximum and minimum values of meteorological elements for the period 1981–2010: Belgrade – Vračar. (Hozzáférés: 2017. január 29.)
- ↑ A Balkán-hegység és a Rila–Rodopei-masszívum közötti terület
- ↑ Каракашев Христо (Karakasev Hriszto). Теми по физическа и социално-икономическа география на България (Topics on Physical and Social-Economic Geography of Bulgaria) (bolgár nyelven). София: Ciela (2004). ISBN 954-649-717-7 59–61. o.
- ↑ 2008 volt Moszkva legmelegebb éve (orosz nyelven). [2020. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 5.)
- ↑ Napsütéses órák száma 2007-ben (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2009. február 21.)
- ↑ Pogoda.ru.net (orosz nyelven). (Hozzáférés: 0820. január 9.)
- ↑ Average monthly Sunshine hours (see russian "Норма (часы)") (orosz nyelven). Meteoweb.ru. (Hozzáférés: 2120. február 9.)
- ↑ Pogoda.ru.net és NOAA
- ↑ zamg.ac.at
- ↑ zamg.ac.at
- ↑ weatheronline.de
- ↑ Central Institute for Meteorology and Geodynamics
- ↑ pogoda.ru.net
- ↑ bestplaces.net
- ↑ Pogoda.ru.net és NOAA
- ↑ "Bucuresti Baneasa Climate Normals 1961-1990" (angol nyelven). www.NOAA.gov. (Hozzáférés: 2012. október 31.)
- ↑ Pogoda.ru.net (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2007. szeptember 8.)
- ↑ http://www.worldweather.org/096/c00187.htm#wxforecast
- ↑ http://met.hu/
- ↑ Archivált másolat. [2010. december 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
- ↑ http://france.meteofrance.com/france/climat_france?CLIMAT_PORTLET.path=climatstationn%2F75114001[halott link]
- ↑ Weather Information for Barcelona - World Meteorological Organization (United Nations)
- ↑ Valores Climatológicos Normales. Barcelona / Aeropuerto - Agencia Estatal de Meteorología. [2011. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Monthly Averages for Lisbon, Portugal. Instituto de Meteorologia. [2012. november 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 16.)
- ↑ http://clima.meteoam.it/AtlanteClimatico/pdf/%28239%29Roma%20Ciampino.pdf
- ↑ Archivált másolat. [2012. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
- ↑ Valores climatológicos normales. Valencia - Agencia Estatal de Meteorología
- ↑ Archivált másolat. [2015. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 1.)
- ↑ Athens, Greece Travel Weather Averages (Weatherbase)
- ↑ Lisbon, Portugal Travel Weather Averages (Weatherbase)
- ↑ Normales et records climatologiques 1981-2010 à Marseille Observatoire Longchamp - Infoclimat
- ↑ Naples, Italy Travel Weather Averages (Weatherbase)
- ↑ Rome, Italy Travel Weather Averages (Weatherbase)
- ↑ Barcelona, Spain Travel Weather Averages (Weatherbase)
- ↑ Madrid, Spain Travel Weather Averages (Weatherbase)
- ↑ Sochi, Russia Travel Weather Averages (Weatherbase)
- ↑ Istanbul
- ↑ Tbilisi, Georgia Travel Weather Averages (Weatherbase)
- ↑ Belgrade, Serbia Travel Weather Averages (Weatherbase)
- ↑ Paris, France Travel Weather Averages (Weatherbase)
- ↑ Yerevan, Armenia Travel Weather Averages (Weatherbase)
- ↑ Vienna, Austria Travel Weather Averages (Weatherbase)
- ↑ Milan, Italy Travel Weather Averages (Weatherbase)
- ↑ Climate of Budapest
- ↑ 53,0 53,1 Погода и Климат - Прогноз погоды в Варшаве
- ↑ Normales mensuelles - IRM. [2012. június 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. március 11.)
- ↑ London, England Travel Weather Averages (Weatherbase)
- ↑ Schiphol, langjarige gemiddelden, tijdvak 1981-2010
- ↑ Cologne, Germany Travel Weather Averages (Weatherbase)
- ↑ Frankfurt, Germany Travel Weather Averages (Weatherbase)
- ↑ Sofia, Bulgaria Travel Weather Averages (Weatherbase)
- ↑ Dublin, Ireland Travel Weather Averages (Weatherbase)
- ↑ World Weather Information Service
- ↑ Wetter und Klima - Deutscher Wetterdienst - CDC (Climate Data Center)
- ↑ Glasgow, Scotland Travel Weather Averages (Weatherbase)
- ↑ Climate normals Zürich / Fluntern. [2015. április 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. március 11.)
- ↑ Погода и Климат - Климат Варшавы
- ↑ Prague, Czech Republic Travel Weather Averages (Weatherbase)
- ↑ Danish Climatological Normals 1971-2000
- ↑ Hamburg, Germany Travel Weather Averages (Weatherbase)
- ↑ Stockholm, Sweden
- ↑ TILASTOJA SUOMEN ILMASTOSTA 1981-2010
- ↑ Moscow, Russia Travel Weather Averages (Weatherbase)
- ↑ World Weather Information Service
- ↑ Climatological data | Icelandic Meteorological office
- ↑ St. Petersburg, Russia Travel Weather Averages (Weatherbase)
- ↑ Klimadaten von Österreich 1971–2000 – Wien-Innere-Stadt (german nyelven). Central Institute for Meteorology and Geodynamics. (Hozzáférés: 2015. február 16.)
- ↑ Monthly normals for Uccle, Brussels. KMI/IRM. [2013. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 11.)
- ↑ Месечни обобщения за времето в страната - данни от ECA&D, станция [София, период [1981-2010]]. Stringmeteo.com. [2018. november 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 31.)
- ↑ World Weather Information Service. UN, 2011. július 1. (Hozzáférés: 2010. május 1.)
- ↑ Praha Climate Normals 1961–1990. National Oceanic and Atmospheric Administration. (Hozzáférés: 2013. február 28.)
- ↑ Average Conditions Copenhagen, Denmark. BBC Weather. (Hozzáférés: 2015. február 6.)
- ↑ TORSHAVN Climate Normals 1961-1990. National Oceanic and Atmospheric Administration. Retrieved November 15, 2012.
- ↑ Normal period 1981-2010. Finnish Meteorological Institute. (Hozzáférés: 2015. március 9.)
- ↑ Normales et records pour la période 1961-1990 à Marseille-Marignane (Marseille Provence) (french nyelven). InfoClimat.fr. (Hozzáférés: 2015. március 9.)
- ↑ Climatological Information for Paris, France. Meteo France, 2011. augusztus 1.
- ↑ 85,0 85,1 Ausgabe der Klimadaten: Monatswerte
- ↑ Weather Information for Athens
- ↑ Monthly Averages for Budapest, Hungary (based on data from 1970–2010). Hungarian Meteorological Service
- ↑ Iceország Met office: Monthly Averages for Reykjavik. Iceország Met Office, 2012. (Hozzáférés: 2013. január 4.)
- ↑ Climatological Information for Merrion Square, Ireland. European Climate Assessment & Dataset
- ↑ Milano/Linate (MI). Servizio Meteorologico. (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ Visualizzazione tabella CLINO della stazione / CLINO Averages Listed for the station Roma Ciampino. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
- ↑ Malta's Climate. maltaweather.com (Meteo Malta & MaltaMedia). [2015. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 4.)
- ↑ Klimaattabel Schiphol, langjarige gemiddelden, tijdvak 1981–2010 (dutch nyelven). Royal Netherlands Meteorological Institute. (Hozzáférés: 2013. szeptember 9.)
- ↑ Minifacts about Norway 2013: Geography, climate and environment. Statistics Norway, 2013. március 1. (Hozzáférés: 2013. szeptember 25.)
- ↑ Institute of Meteorology and Water Management. imgw.pl
- ↑ Climatological Information for Lisbon, Portugal. HKO. [2019. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 4.)
- ↑ Climatological Information for Bucharest, Romania. Hong Kong Observatory. [2019. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 31.)
- ↑ Average monthly Sunshine hours (russian nyelven). Meteoweb.ru. (Hozzáférés: 2011. január 12.)
- ↑ Climatological Information for Soczi, Russia. Hong Kong Observatory. [2013. december 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
- ↑ Monthly and annual means, maximum and minimum values of meteorological elements for the period 1981 - 2010-Belgrade (serbian nyelven). Republic Hydrometeorological Service of Serbia. (Hozzáférés: 2012. szeptember 8.)
- ↑ 101,0 101,1 Guía resumida del clima en España (1981-2010). [2012. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Agencia Estatal de Meteorología
- ↑ Sunshine & Daylight Hours in Gothenburg, Sweden. [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 25.)
- ↑ Sunshine Hours of Stockholm. Sveriges Meteorologiska och Hydrologiska Institut. [2019. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 19.)
- ↑ Climate Normals Zurich/Kolten 1981–2010. Climate diagrams and normals from Swiss measuring stations. Federal Office of Meteorology and Climatology (MeteoSwiss). (Hozzáférés: 2015. január 6.)
- ↑ Resmi İstatistikler (İl ve İlçelerimize Ait İstatistiki Veriler) (turkish nyelven). Turkish State Meteorological Service. [2013. november 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 3.)
- ↑ Average Conditions - Kiev. BBC. (Hozzáférés: 2012. július 3.)
- ↑ Mean Royal Botanic Gardens Edinburgh Climatic Averages 1981–2010. Met Office. (Hozzáférés: 2012. december 22.)
- ↑ London Heathrow Airport. Met Office. (Hozzáférés: 2014. szeptember 17.)
Források
- ↑ Péczely György: , ↑ Peczely György: Dr. Péczely György: A Föld éghajlata, Tankönyvkiadó, Budapest, 1986