Románia éghajlata
Románia éghajlata átmeneti mérsékelt kontinentális éghajlat, de módosító hatással van rá nyugaton az atlanti-óceáni, délnyugaton a mediterrán klíma is.
Általános jellemzés
Románia a 45°-os északi szélesség mentén, a mérsékelt éghajlati övben fekszik, egyenlő távolságra az Egyenlítőtől és az Északi-sarktól, éghajlata alapvetően mérsékelt kontinentális. Ennek következtében az évi középhőmérséklet +10C°, jól elkülönül a négy évszak, a szél és a csapadék rendszertelenül jelentkezik. Nyugati részén jól érezhető a nedvesebb óceáni éghajlat hatása, keleti részén a kontinentális éghajlat az uralkodó, délnyugati részén pedig a mediterrán éghajlat befolyása is érvényesül.[1] A fenti tényezők mellett Románia éghajlatát, különösen annak kisebb térségeit illetően, jelentős mértékben meghatározza a domborzat is, elsősorban a hegységek iránya és magassága.[2] Az éghajlatára hatással van a Fekete-tenger közelsége is.
Hőmérséklet
A domborzat miatt a legváltozatosabb hőmérséklet és az éghajlat Erdélyben és a Kárpátok területén, ahol a 100 m-re jutó átlagos függőleges menti hőmérséklet csökkenés télen 0,4 °C, nyáron 0,6 °C értékű.[3] Ennek megfelelően a legmelegebb és leghidegebb hónapok középhőmérséklete a különböző magasságokban az alábbiak szerint alakul [3]:
| 200 m | 500 m | 1000 m | 1500 m | 2000 m | 2500 m | |
|---|---|---|---|---|---|---|
| legmelegebb | 20 °C | 18 °C | 15 °C | 12 °C | 9 °C | 6 °C |
| leghidegebb | –3 °C | –4 °C | –6 °C | –8 °C | –9 °C | –11 °C |
- Rekord
A legnagyobb hideget 1942-ben Brassóban mérték: −38.5 °C; a legnagyobb meleget 1951-ben Brăila megyében: 44.5 °C.[4]
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 22,2 | 26,0 | 32,8 | 35,5 | 40,8 | 42,0 | 44,3 | 44,5 | 43,5 | 39,0 | 30,5 | 23,4 | 44,5 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −38,5 | −38,0 | −31,4 | −26,0 | −16,0 | −12,0 | −8,0 | −7,0 | −15,0 | −21,3 | −30,8 | −34,5 | −38,5 |
| Forrás: Nemzeti Meteorológiai Int. | |||||||||||||
Csapadék
A csapadék mennyisége és térbeli eloszlása híven tükrözi az ország domborzatát. Legkevesebb csapadékot a Duna-deltavidéke és a Fekete-tenger partvidéke kapja (400 mm-en alul), a legtöbbet pedig a Déli-Kárpátok (évi 1200 mm körül). A csapadék időbeli eloszlása kontinentális jellegű. Súlyos, nyári aszályok főleg a Román-alföldön és Dobrudzsában lépnek fel. A magas hegyvidékekben többnyire 6 hónapig van hótakaró. Az ország többi részén a csapadék legnagyobb része eső alakjában hull le.[5]
Szelek
Az uralkodó szél az északkeletről jövő szél, helyi nevén: Crivățul (keleti szél). Északkelet felől az Adriai-tenger felé fúj. Hatására a hőmérséklet 24 óra alatt 15-20 °C-kal csökkenhet; télen hóvihart okozhat és néha a Fekete-tenger is befagy.[5] További fontosabb szelek a helyi nevükön: az Austrul (amely meleg levegőt hoz), Kossava, Băltărețul, Vîntul mare és a Vîntul negru. [5] [5]ű
Légnyomásközpontok befolyása
Románia éghajlatának alakításában fontos szerepük van a környező aktív légnyomásközpontoknak. A legfontosabb, leggyakrabban érvényesülő hatása az azori anticiklonoknak van. A legnagyobb gyakorisággal nyáron érvényesül a hatásuk, de gyakorlatilag az egész évben jelen vannak az időjárást formáló tényezők között. Ezek a légköri képződmények meleg, szubtrópusi levegőt hoznak a térségbe, hatásukra alakulnak ki száraz, főleg a júliusi és augusztusi hónapokban a hőhullámok, kánikulai periódusok. A domborzatilag egynemű térségekben, a nagy kiterjedésű síkságokon érvénysül hatásuk leginkább, ilyen helyeken mérték az ország maximális hőmérsékleti rekordjait is.[6] Ugyancsak gyakran fejtik ki hatásukat Románia időjárására az izlandi ciklonok is, amelyek nyugat-északnyugati irányból enyhe, páradús óceáni légtömegeket juttatnak el a térségbe és ezzel jelentős csapadékot is hoznak, főleg a téli időszakban, de a május-júliusi időszakban is hozhatnak monszun jellegű csapadékot. E csapadék eloszlásában nagy szerepet játszik a domborzat. Az Erdélyi-szigethegység például emelkedésre készteti a nyugatról érkező nedves légtömegeket, így ezek nedvességük jelentős részét kiadják a nyugati lejtőkön. Az 1110 m magasan fekvő Biharfüred az évi 1631 mm-rel az ország legcsapadékosabb pontja. A hegység keleti oldala ugyanakkor viszonylagosan esőárnyékban van a leszálló légmozgások (főn szelek) következtében, itt 1384 m magasságban már csak 843 mm csapadékot mérnek évente.[7] Télen gyakori a szibériai anticiklon hatásának érvényre jutása, ami hosszan tartó, erős lehűléseket hoz, elsősorban Moldva területén, de továbbfejlődhet a Havasalföld felé is. Nem ritka, amikor a szibériai anticiklon összekapcsolódik az azori magas nyomású övezettel.Ilyen esetekben az időjárás hosszabb időre állandósul, jelentős lehűléssekkel. Ez a légköri képződmény az Erdélyi-medencére kiterjedve másodlagos anticiklonokat hozhat létre, amik a hőmérsékleti inverziók révén nagyon fagyos időszakokat eredményezhetnek. Az ország leghidegebb pontjai ezért ilyen zárt, hegyközi medencékben alakulnak ki, mint a Gyergyói-medence. 1942. január 25-én -38,5 °C-ot mértek Botfaluban, a Brassói-medencében, 1985. január 23-án -38,4 °C-ot Csíkszeredában a Csíki-medencében (Ezzel szemben a majdnem 1800 m-rel magasabban fekvő Omu-csúcson az eddig mért leghidegebb érték -35,5 °C volt).[7] A szibériai anticiklon peremén karakterisztikus helyi szelek is kialakulhatnak. Ilyen az északkeleti, nagyon hideg krívec szél, mely a keleti és délkeleti országrészben érezteti hatását, 40 m/s feletti széllökésekkel. Ennek egyik ága a nemere, mely a Keleti-Kárpátok hágóin át főként a Háromszéki-medencében fúj a téli időszakban, ugyancsak erős lehűlés és nagy széllökések kíséretében. A Bánságban hasonló a kosava szél, mely gyakran szintén jelentős anyagi károkat is okoz.[7] A mediterrán ciklonok a téli időszakban enyhe, csapadékos időjárást keltenek az ország déli, délnyugati részében. Gyakori ilyenkor az eső, a havas eső. Ha ezek az enyhe, párás légtömegek találkoznak az északkeletről érkező hideg szibériai légtömegekkel, jelentős mennyiségű csapadék és viharos szelek alakulhatnak ki a Bánságban, illetve a Román-alföld délnyugati részén. Ugyanezek a mediterrán légtömegek jelentős csapadékot hozhatnak a késő nyári, kora őszi időszakban is.[7]
Domborzati hatások
Románia éghajlatára nagy hatással van a domborzat változatossága. A legfontosabb a Kárpátok vonulatának hatása, ami jól érezhető éghajlati eltéréseket okoz az ország keleti és nyugati, illetve északi és déli részei között.[7] Például a magyar Alföldnek a román határon túli folytatása, a román terminológia szerinti Nyugati-síkság éves hőmérsékleti ingadozása 21-24 °C, a csapadék meghaladja az évi 550 mm-t, a csapadékos napok száma 120 nap felett van, a napsütéses órák száma évi 2100 óra. Ezzel szemben a Kárpátoktól délre fekvő Havasalföld évi hőmérsékleti ingadozása meghaladja a 25 °C-t, a csapadék mennyisége kelet felé fokozatosan csökken, és a Román-alföld keleti részén már kevesebb mint 500 mm. A csapadékos napok száma nem éri el 115-öt, viszont a napos órák száma meghaladja a 2200 óra/év értéket.[8] A Kárpátok jelenléte főleg a téli időszakban idéz elő jelentős éghajlati eltéréseket. Egyrészt a szibériai hideg légtömegek akadály nélkül bejutnak a keleti, és a déli országrészekbe, viszont Erdély időjárása enyhébb maradhat. Időnként ellentétes helyzet is kialakul, amikor is az északról érkező sarki, hideg légtömegek bejutnak a Kárpát-medencéhez tartozó Erdélybe, viszont a hegyvonulatok meggátolják, hogy ezek a légtömeg tovább haladjanak az ország déli, délkeleti részeibe.[8] A domborzat hatása leginkább a tengerszint feletti magasság, a tagoltság, valamint a kitettség szerint mutatkozik meg. Olyan helyi, topoklimatikus hatások jelentkezhetnek, melyek önmagukban is egyedivé tehetik kisebb térségek éghajlatát, mint például egy déli kitettségű dombvidékek szőlőtermesztő területei.[8] A legfontosabb hatása a helyi éghajlatra érthetően a tengerszint feletti magasságnak van. Míg az ország északi és déli síkságai között az átlagos hőmérséklet különbsége mindössze 3 °C, addig Fekete-tenger partja, mint az ország legalacsonyabb pontja és a legmagasabb, 2500 m körüli hegycsúcsok között a hőmérsékleti különbség mintegy 14 °C.[8] A domborzati hatások igen jelentősek a csapadék eloszlásában. A síkságokon az átlagos éves csapadékmennyiség 600 mm (Nyugati-síkság) és 400 mm (Moldva) között mozog, viszont a nyugati kitettségű hegycsúcsok közelében ez az érték 1500 mm körül van.[8] A szelek esetében is jelentős különbség: az alacsony, szélvédett területeken az átlag szélsebesség 3 m/s, a hegycsúcsok esetében ez eléri a 10 m/s értéket. A Román-alföld keleti részében évente 3-4 hóvihar alakul ki, viszont a Déli-Kárpátokban ez évente átlag 50-szer fordul elő.[8]
Régiónként
Erdély
A terület kontinentális éghajlatú, de nyugaton az atlanti-óceáni hatások, a Temesközben és a Szörénységben mediterrán hatások is érvényesülnek. Ez olyan jelentős különbségeket eredményez, hogy pl. a legmelegebb hónap, a július középhőmérséklete a Temesközben 22 °C, míg az Erdélyi-medencében 18 °C; a tszf. magasság miatt pedig az Erdélyi-középhegységben 14-16 °C, a havasokban 10-12 °C.[9] A téli középhőmérséklet is hozzávetőleg ilyen eltérést mutat, a legnagyobb hőmérséklet-ingadozás azonban főleg tavasszal (április) és ősszel (szept.-okt.) fordul elő.[9]
„Nyugati-alföld”
Az Alföld romániai részén (román szóhasználatban: a Nyugati-alföldön) az éghajlat hasonló a magyarországi rész éghajlatához. A csapadék évi mennyisége 500–700 mm, ami elég az intenzív gazdálkodáshoz. A legtöbb eső májustól júliusig esik.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 1,4 | 4,7 | 10,7 | 16,9 | 22,1 | 24,9 | 27,1 | 26,8 | 23,0 | 17,1 | 9,3 | 3,4 | 15,7 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −5,2 | −2,7 | 1,0 | 5,5 | 10,1 | 12,9 | 14,2 | 13,9 | 10,8 | 5,9 | 1,9 | −2,4 | 5,5 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 40 | 30 | 37 | 45 | 63 | 91 | 69 | 55 | 40 | 38 | 47 | 49 | 603 |
| Forrás: Administrația Natională de Meteorologie | |||||||||||||
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 17,4 | 20,5 | 28,2 | 32,0 | 34,5 | 38,4 | 41,1 | 41,0 | 39,7 | 33,8 | 27,1 | 20,2 | 41,1 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 2,3 | 5,6 | 11,9 | 17,6 | 22,8 | 25,7 | 27,8 | 27,6 | 24,0 | 18,1 | 10,3 | 4,2 | 16,5 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −4,8 | −2,3 | 1,2 | 5,8 | 10,1 | 13,4 | 14,6 | 14,3 | 11,2 | 6,2 | 2,1 | −1,7 | 5,9 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −35,3 | −29,2 | −20,0 | −5,2 | −5,0 | 2,2 | 5,9 | 5,0 | −1,9 | −6,8 | −15,4 | −24,8 | −35,3 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 40 | 36 | 37 | 48 | 65 | 76 | 64 | 50 | 40 | 39 | 48 | 50 | 593 |
| Havi napsütéses órák száma | 72 | 92 | 155 | 186 | 242 | 262 | 301 | 280 | 218 | 177 | 86 | 57 | 2130 |
| Forrás: NOAA; Deutscher Wetterdienst; Román Stat. Int. | |||||||||||||
Erdélyi-medence és a Kárpátok
Az Erdélyi-medencében a felhősség több, mint az ország más részein. A csapadék mennyisége évi 500 és 1000 mm között van, de a domborzatnak megfelelően alakul. Az Erdélyi-szigethegységben, a Keleti- és Déli-Kárpátokban az átlagos évi csapadék 700 és 1000 mm között van.[9] A Fogarasi-havasokban, a Bihar-hegységben, a Radnai- és a Máramarosi-havasokban mértek már évi 1400 mm-t is.[9] A medencében hó általában az ősz végén, gyakran novemberben esik és (a 20. század végi adatok alapján) néhány hónapig tart, de a Kárpátokban akár 6-7 hónapig is hótakaró boríthatja a magasabb részeket. A csapadék nagy része a hegyekben hó, a medencékben eső alakjában hullik.[9]
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 14,0 | 19,3 | 26,6 | 30,2 | 32,5 | 36,0 | 37,0 | 38,0 | 33,7 | 32,6 | 26,0 | 18,7 | 38,0 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 0,3 | 3,2 | 10,0 | 15,0 | 20,3 | 22,6 | 24,5 | 24,3 | 20,7 | 14,6 | 6,3 | 1,8 | 13,7 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −6,5 | −4,7 | −0,6 | 4,0 | 8,6 | 11,3 | 12,7 | 12,2 | 8,9 | 3,8 | −0,7 | −4,2 | 3,8 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −34,0 | −32,0 | −22,0 | −8,4 | −3,5 | 0,4 | 5,2 | 3,5 | −3,0 | −8,8 | −22,0 | −28,0 | −34,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 24 | 20 | 22 | 48 | 69 | 95 | 81 | 60 | 36 | 31 | 30 | 32 | 548 |
| Havi napsütéses órák száma | 71 | 99 | 165 | 175 | 231 | 238 | 274 | 262 | 205 | 166 | 75 | 55 | 2016 |
| Forrás: NOAA, Romániai Statisztikai Int. | |||||||||||||
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 14,0 | 19,0 | 27,0 | 32,5 | 34,4 | 35,3 | 39,0 | 38,5 | 38,2 | 31,5 | 26,5 | 18,3 | 39,0 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 0,6 | 3,6 | 9,9 | 16,0 | 21,0 | 23,7 | 25,2 | 25,2 | 21,7 | 16,0 | 8,4 | 2,4 | 14,5 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −8,3 | −5,4 | −0,8 | 4,0 | 8,7 | 11,7 | 12,9 | 12,3 | 8,7 | 3,6 | 0,0 | −4,6 | 3,6 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −32,8 | −32,0 | −27,3 | −7,5 | −1,6 | 0,3 | 4,6 | 2,7 | −3,3 | −8,4 | −19,6 | −25,9 | −32,8 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 31 | 27 | 27 | 49 | 73 | 89 | 84 | 65 | 45 | 39 | 35 | 36 | 600 |
| Forrás: Weatherbase. Weatherbase. (Hozzáférés: 2010); Climate:Târgu Mureș. Climate-Data. (Hozzáférés: 2018) | |||||||||||||
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 15,6 | 21,3 | 30,6 | 30,2 | 32,1 | 35,4 | 38,3 | 38,4 | 39,5 | 32,5 | 27,0 | 19,3 | 39,5 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 1,8 | 4,5 | 10,1 | 16,0 | 21,3 | 24,2 | 26,3 | 26,2 | 21,4 | 16,2 | 9,1 | 3,1 | 15,1 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −6,9 | −5,9 | −1,2 | 3,9 | 8,6 | 11,6 | 13,3 | 12,7 | 8,7 | 3,5 | −1,2 | −5,3 | 3,5 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −31,8 | −31,0 | −24,5 | −12,0 | −3,6 | 1,0 | 4,2 | 1,0 | −3,6 | −9,4 | −21,3 | −29,8 | −31,8 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 25 | 25 | 34 | 53 | 69 | 93 | 92 | 77 | 60 | 40 | 31 | 31 | 629 |
| Havi napsütéses órák száma | 68 | 97 | 138 | 164 | 215 | 228 | 248 | 238 | 172 | 148 | 89 | 61 | 1866 |
| Forrás: WMO; Román Stat. Int. ; NOAA; Deutscher Wetterdienst | |||||||||||||
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 12,0 | 16,0 | 23,0 | 26,0 | 30,0 | 32,0 | 35,0 | 35,0 | 33,0 | 27,0 | 22,0 | 17,0 | 35,0 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | −2,9 | 0,7 | 7,1 | 13,9 | 19,1 | 21,8 | 23,4 | 23,4 | 20,1 | 14,4 | 6,0 | −0,1 | 12,3 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −12,5 | −10,1 | −5,1 | 0,5 | 4,9 | 8,0 | 9,2 | 8,0 | 4,5 | −0,2 | −3,5 | −8,4 | −0,3 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −33,0 | −33,0 | −28,0 | −14,0 | −8,0 | −1,0 | 0,0 | −3,0 | −8,0 | −14,0 | −27,0 | −33,0 | −33,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 29 | 26 | 27 | 43 | 71 | 91 | 83 | 66 | 40 | 33 | 28 | 29 | 566 |
| Forrás: Meteo Romania ; climate-data | |||||||||||||
Moldva
Moldvában az évi csapadék 400-600 mm között alakul, de előfordulnak erősen csapadékos vagy aszályos évek is. Gyakoriak a késő tavaszi és kora őszi fagyok. Az uralkodó széljárás ebben az országrészben északi-északkeleti irányú,[10] de nem olyan erős, mint a Román-alföldön, és nem okoz annyi kárt sem.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 16,7 | 22,5 | 27,0 | 31,8 | 36,4 | 38,0 | 40,1 | 39,7 | 38,0 | 33,9 | 29,0 | 19,5 | 40,1 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 1,1 | 3,3 | 9,3 | 16,7 | 23,1 | 26,1 | 28,1 | 27,8 | 22,4 | 16,1 | 8,1 | 2,3 | 15,4 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −5,2 | −4,2 | −0,1 | 5,4 | 10,6 | 14,2 | 15,9 | 15,2 | 10,8 | 5,9 | 0,9 | −3,7 | 5,5 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −30,6 | −36,3 | −22,7 | −9,4 | −3,0 | 3,5 | 6,3 | 4,6 | −3,5 | −9,6 | −21,1 | −29,5 | −36,3 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 28 | 26 | 31 | 46 | 55 | 88 | 75 | 55 | 55 | 37 | 34 | 32 | 562 |
| Havi napsütéses órák száma | 67 | 91 | 136 | 180 | 256 | 260 | 288 | 275 | 200 | 153 | 79 | 61 | 2046 |
| Forrás: WMO; ogimet ; Román Stat. Int. ; NOAA ; Deutscher Wetterdienst | |||||||||||||
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 17,3 | 22,4 | 27,8 | 31,8 | 36,2 | 37,8 | 40,5 | 40,4 | 35,7 | 33,5 | 25,6 | 20,0 | 40,5 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 2,3 | 4,5 | 10,1 | 17,0 | 23,3 | 26,9 | 29,2 | 28,9 | 23,5 | 17,0 | 9,3 | 3,4 | 16,3 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −4,1 | −3,1 | 0,9 | 6,4 | 11,7 | 15,5 | 17,3 | 16,8 | 12,3 | 7,3 | 2,0 | −2,5 | 6,8 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −26,5 | −28,6 | −17,2 | −5,2 | −0,1 | 3,8 | 7,3 | 6,2 | −1,5 | −6,8 | −17,4 | −20,7 | −28,6 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 27 | 24 | 31 | 39 | 46 | 69 | 50 | 43 | 46 | 37 | 35 | 40 | 487 |
| Havi napsütéses órák száma | 79 | 112 | 157 | 200 | 266 | 284 | 311 | 294 | 225 | 171 | 91 | 72 | 2262 |
| Forrás: ogimet; Román Stat. Int.; NOAA; Deutscher Wetterdienst | |||||||||||||
Román-alföld
A Román-alföld évi csapadékmennyisége hasonló mint a magyar Alföldé (400 – 600 mm). A tél jellemzően igen hideg, a hőmérséklet néha mínusz 25-30 fokig esik. A szél télen erős és kellemetlen. Tavasszal a hó olvadásával a Kárpátokból kilépő folyók időnként árvizet okoznak. A tavasz és az ősz jellemzően rövid. A keletről áramló száraz légtömegek komoly károkat okoznak a mezőgazdaságnak.[11]
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 16,8 | 21,4 | 28,4 | 31,8 | 35,3 | 37,8 | 40,4 | 40,8 | 40,1 | 34,4 | 23,5 | 18,4 | 40,8 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 2,8 | 5,5 | 11,2 | 17,7 | 23,5 | 27,2 | 29,7 | 29,4 | 24,3 | 17,4 | 9,3 | 3,4 | 16,8 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −4,1 | −2,8 | 1,4 | 6,3 | 11,3 | 14,6 | 16,5 | 16,3 | 12,1 | 7,0 | 1,7 | −2,7 | 6,5 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −30,5 | −27,4 | −19,4 | −4,4 | −2,0 | 4,4 | 7,5 | 6,4 | −2,0 | −6,0 | −14,8 | −24,1 | −30,5 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 37 | 34 | 39 | 51 | 62 | 70 | 66 | 52 | 43 | 42 | 49 | 52 | 597 |
| Havi napsütéses órák száma | 82 | 117 | 159 | 200 | 261 | 278 | 308 | 295 | 219 | 162 | 93 | 68 | 2242 |
| Forrás: WMO; ogimet; NOAA; Deutscher Wetterdienst | |||||||||||||
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 16,0 | 20,0 | 29,0 | 32,0 | 37,0 | 37,0 | 39,0 | 41,0 | 39,0 | 35,0 | 24,0 | 18,0 | 41,0 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 1,5 | 4,1 | 10,5 | 18,0 | 23,3 | 26,8 | 28,8 | 28,5 | 24,6 | 18,0 | 10,0 | 3,8 | 16,6 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −5,5 | −3,3 | 0,3 | 5,6 | 10,5 | 14,0 | 15,6 | 15,0 | 11,1 | 5,7 | 1,6 | −2,6 | 5,7 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −32,0 | −26,0 | −19,0 | −4,0 | 0,0 | 5,0 | 8,0 | 7,0 | 0,0 | −6,0 | −14,0 | −23,0 | −32,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 40 | 36 | 38 | 46 | 70 | 77 | 64 | 58 | 42 | 32 | 49 | 43 | 595 |
| Havi napsütéses órák száma | 61 | 85 | 155 | 180 | 248 | 270 | 341 | 310 | 240 | 155 | 60 | 62 | 2167 |
| Forrás: worldweather.org | |||||||||||||
Dobrudzsa
Dobrudzsában az évi csapadékmennyiség 500 mm alatti, gyakori a több hónapon át tartó nyári szárazság.[11] A tél egy kicsit enyhébb, mint Románia többi része, a nyár pedig forró és száraz. A Fekete-tenger hatása főként a part menti szűk területet érinti. Télen száraz és ekkor nagyon hideg szél fúj.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 18,3 | 24,5 | 30,8 | 31,9 | 36,9 | 36,9 | 38,5 | 36,8 | 34,8 | 31,0 | 26,5 | 21,0 | 38,5 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 4,5 | 5,7 | 9,3 | 14,1 | 20,0 | 24,7 | 27,2 | 27,1 | 22,7 | 17,4 | 11,3 | 6,2 | 15,9 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −1,4 | −0,7 | 2,7 | 7,3 | 12,5 | 16,9 | 19,1 | 19,0 | 14,9 | 10,3 | 4,9 | 0,3 | 8,9 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −24,7 | −25,0 | −12,8 | −4,5 | 1,8 | 6,4 | 7,6 | 8,0 | 1,0 | −12,4 | −11,7 | −18,6 | −25,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 28 | 24 | 34 | 32 | 38 | 40 | 38 | 35 | 42 | 37 | 46 | 37 | 430 |
| Havi napsütéses órák száma | 87 | 110 | 140 | 192 | 272 | 282 | 327 | 308 | 230 | 168 | 102 | 83 | 2301 |
| Forrás: WMO, ogimet, Román Stat. Int, Deutscher Wetterdienst | |||||||||||||
Jegyzetek
- ↑ Benedek 28. o.
- ↑ Benedek 30. o.
- ↑ 3,0 3,1 Péczely György
- ↑ Climatic Records in Romania. Administratia Nationala de Meteorologie. [2009. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 15.)
- ↑ 5,0 5,1 5,2 5,3 Panoráma
- ↑ Benedek 28. o.
- ↑ 7,0 7,1 7,2 7,3 7,4 Benedek 29. o.
- ↑ 8,0 8,1 8,2 8,3 8,4 8,5 Benedek 30. o.
- ↑ 9,0 9,1 9,2 9,3 9,4 Mátyás Vilmos: Utazások Erdélyben; 1986
- ↑ Tompos Erzsébet, Czellár Katalin: Moldvai utazások; 1980
- ↑ 11,0 11,1 Futó József
Források
- ↑ Benedek: Benedek József: Románia: Tér - gazdaság - társadalom. 33 magyar szerző. Kolozsvár: Nemzeti Kisebbségkutató Intézet; (hely nélkül): Kriterion. 2011. ISBN 978-973-26-1038-1
- ↑ Péczely György: A Föld éghajlata. Budapest: Tankönyvkiadó. 1986.
- ↑ Futó József: Frisnyák Sándor: Kontinensek földrajza 1: A Kárpátok. Budapest: Tankönyvkiadó. 1988.
- ↑ Panoráma: Románia. Budapest: Panoráma. 1971.
További információk
.png)
