Körosztási polinom

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez

A körosztási polinomok a primitív egységgyökök minimálpolinomjai. Jellegzetességük, hogy minden gyökük primitív egységgyök, éspedig minden gyökük ugyanolyan fokú primitív egységgyök. Fontos szerephez jutnak a geometriai szerkesztések elméletében és a Galois-elméletben. Az n-edik körosztási polinom

Φn(x)=i=1φ(n)(xξi)

ahol ξ1,…,ξφ(n) az n-edik primitív egységgyökök, tehát olyan n-edik egységgyökök, amelyek nem kisebb fokú egységgyökök és φ(n) az Euler-függvény. Az első néhány példa:

Φ1(x)=x1
Φ2(x)=x+1
Φ3(x)=x2+x+1
Φ4(x)=x2+1
Φ5(x)=x4+x3+x2+x+1
Φ6(x)=x2x+1
Φ7(x)=x6+x5+x4+x3+x2+x+1
Φ8(x)=x4+1
Φ9(x)=x6+x3+1
Φ10(x)=x4x3+x2x+1
Φ11(x)=x10+x9+x8+x7+x6+x5+x4+x3+x2+x+1
Φ12(x)=x4x2+1
Φ27(x)=x18+x9+1

Az n-edik körosztási polinom egész együtthatós, φ(n) fokú, felett irreducibilis polinom. Továbbá

xn1=d|nΦd(x)

Az első néhány körosztási polinomot tekintve úgy tűnhet, hogy Φn(x) együtthatói mindig az {1, −1, 0} halmazból kerülnek ki. Ez azonban nem igaz, mert például Φ105(x)-ben a hetedfokú tag együtthatója −2; ez a legalacsonyabb fokú ellenpélda. A Φn(x) körosztási polinom feletti felbontási teste a (ζn) körosztási test.

Források