Kuzmik Pál
| Kuzmik Pál | |
| Született | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
| Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1889, orvostudomány) |
Eperjesi Kuzmik Pál Lajos (Eperjes, 1864. június 22. – Budapest, 1925. december 19.[2]) sebész, egyetemi tanár.[3]
Élete
Kuzmik Sámuel (1823–1869)[4] orvos és Kosch Kamilla (1835–1899)[5] fiaként született. Az Eperjesi Evangélikus Kollégiumban érettségizett (1882). Tanulmányait 1882 és 1888 között a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán folytatta. 1888-ban avatták orvosdoktorrá. 1888-tól a II. sz. Sebészeti Műtőintézet műtőnövendéke, 1891-től segéde, illetve a Réczey Imre által vezetett II. sz. Sebészeti Kóroda tanársegédje volt. 1890. szeptember 1-től 1891. augusztusig a Budapesti Tudományegyetem orvoskari testülete által adományozott Kovács S. Endre-féle ösztöndíjjal külföldi tanulmányúton tartózkodott. 1897-ben a II. sz. Sebészeti Tanszék mellé adjunktusi kinevezést kapott. A következő évben a sebészeti műtéttan című tárgykörből magántanárrá habilitálták; április 30-án megválasztották háború esetére az Erzsébet Vöröskereszt kórház osztályos főorvosává. 1905-ben az uralkodó az oktatásügy terén szerzett érdemeiért, az egyetemi rendkívüli tanári címet adományozta számára. 1908 és 1914 között a Szent János Kórház főorvosa volt. 1909-ben nyilvános rendkívüli tanár lett. 1914 és 1925 között a sebészet nyilvános rendes tanára volt a budapesti egyetemen. A visszerek, a rák; a sérülések műtéttanát fejlesztette. E tárgykörökkel foglalkozó munkái a Magyar Orvosi Archívumban, az Orvosi Hetilapban jelentek meg. Sírja a Fiumei úti sírkertben található.[3]
Családja
1892. november 29-én a belvárosi plébániatemplomban házasságot kötött Szarvasy Margit Annával (1873–1941)[6], Szarvasy Sándor fővárosi magánzó és Kepes Ida lányával.[7][8] Gyermekeik:
- Kuzmik Margit Kamilla Ida (1893–?)
- Kuzmik Pál Imre (1894–?)
- Kuzmik Lívia Zsófia Alexandra (1898–1976)
Művei
- A bélvarratok bírálata. (Magyar Orvosi Archívum, 1896, 5.)
- A traumatikus törések és ficamodások alapvonalai és atlasza. (részben fordítás, 1898)
Jegyzetek
- ↑ 1,0 1,1 https://www.biographien.ac.at/oebl/oebl_K/Kuzmik_Pal_1864_1925.xml. (Hozzáférés: 2019. január 22.)
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. IV. ker. állami halotti akv. 403/1925. folyószám alatt.
- ↑ 3,0 3,1 Gyászjelentése
- ↑ Édesapja gyászjelentése
- ↑ Édesanyja gyászjelentése
- ↑ Kuzmik Pálné gyászjelentése (1941). (Hozzáférés: 2025. március 11.)
- ↑ Pesti Hírlap, 1892. november 30. (14. évfolyam, 331. szám)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a budapest-belvárosi római katolikus esketési akv. 221/1892. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. március 11.)
Források
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). Budapest: Hornyánszky. 1900.
- Semmelweis Egyetem Kegyeleti Adattár
- Csemadok
További információk
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Bartha István-Förster Rezső: A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig 1899-1941. Budapest, Kis Akadémia, 1941.
- Révai új lexikona XII. (Klc–Ky). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2003. ISBN 963-955-607-6
- Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8
