Leopold Hasner von Artha
Leopold Hasner von Artha | |
![]() | |
Ciszlajtánia miniszterelnöke | |
Hivatali idő 1870. február 1. – 1870. április 12. | |
Előd | Ignaz von Plener |
Utód | Alfred Józef Potocki |
Született | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Bad Ischl |
Sírhely | Bad Ischl Friedhof |
Párt | Constitutional Party |
Szülei | Leopold Hasner Ritter von Artha |
Foglalkozás |
|
Iskolái | Károly Egyetem |
Díjak | Bécs város díszpolgára (1889) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Leopold Hasner von Artha témájú médiaállományokat. |
Leopold Hasner von Artha, lovag (Prága, 1818. március 15. – Ischl, 1891. június 5.) osztrák politikus, miniszterelnök.
Életpályája
Jogi tanulmányait Prágában kezdte meg és 1842-ben fejezte be Bécsben. 1848-ban a hivatalos Prager Zeitungot szerkesztette. 1849-ben a jogbölcsészetnek rendkívüli, majd 1851-ben rendes tanára lett a prágai egyetemen. Ebben az időben a Hegel-féle iskolának a legkiválóbb képviselője volt Ausztriában. Az 1861. évtől kezdve élénk tevékenységet fejtett ki, mint a cseh tartománygyűlésnek és a birodalmi gyűlésnek tagja. Amikor Hein, a képviselőház elnöke, az igazságügyi tárcát átvette, Hasner lett a parlament elnöke. 1865-ben újra tanárságot kapott a bécsi egyetemen, ahol a politikai tudományokat adta elő és ugyanekkor udvari tanácsossá lett. Miután 1867-ben az urak házának örökös tagja lett, az Auersperg-féle «polgárminisztérium»-ban a közoktatásügyi tárcát vállalta el. Ebben az állásában fő törekvését a liberális népiskola-törvény megalkotására fordította, amellyel a népiskolát, a püspökök ellenzése dacára, az egyház befolyása alól felszabadította és mellyel nevét Ausztria történetében halhatatlanná tette. A Taaffe-kormány tagjai között felmerült viszály alkalmával Hasner a centralisztikus többséghez tartozott és 1875. február 1-jétől április 5-ig miniszterelnök volt. Ezután csak az urak házában szerepelt, mint az alkotmányhű baloldal legtiszteltebb korifeusa.
Írásai
- 1851-ben jelent meg A jogbölcsészet és a jogbölcsészet történelmének vázlata című munkája.
- Az 1850-es években számos jogi és kritikai újságcikket írt.
- 1861-ben adta ki A politikai gazdaságtan rendszere című művét.
- Emlékiratai csak halála után jelentek meg Denkwürdigkeiten cím alatt (Stuttgart 1892, 2 köt.). Ezek érdekes magyar vonatkozású közléseket is tartalmaznak, különösen id. Andrássy Gyula miniszterségének korából (V. ö. Századok, 1892.769. l.)
Emlékezete
Ischlben 1892-ben emlékszobrot állítottak neki.
Jegyzetek
- ↑ 1,0 1,1 Encyclopædia Britannica (English nyelven). Encyclopædia Britannica Online . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
Források
- A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X