Leopold Hasner von Artha

Leopold Hasner von Artha
Ciszlajtánia miniszterelnöke
Hivatali idő 1870. február 1. – 1870. április 12.
Előd	Ignaz von Plener
Utód	Alfred Józef Potocki
Született
Elhunyt	Bad Ischl
Sírhely	Bad Ischl Friedhof
Párt	Constitutional Party
Szülei	Leopold Hasner Ritter von Artha
Foglalkozás	neveléstudós író professzor közgazdász újságíró politikus
Iskolái	Károly Egyetem
Díjak	Bécs város díszpolgára (1889)
A Wikimédia Commons tartalmaz Leopold Hasner von Artha témájú médiaállományokat.

Leopold Hasner von Artha, lovag (Prága, 1818. március 15. – Ischl, 1891. június 5.) osztrák politikus, miniszterelnök.

Életpályája

Jogi tanulmányait Prágában kezdte meg és 1842-ben fejezte be Bécsben. 1848-ban a hivatalos Prager Zeitungot szerkesztette. 1849-ben a jogbölcsészetnek rendkívüli, majd 1851-ben rendes tanára lett a prágai egyetemen. Ebben az időben a Hegel-féle iskolának a legkiválóbb képviselője volt Ausztriában. Az 1861. évtől kezdve élénk tevékenységet fejtett ki, mint a cseh tartománygyűlésnek és a birodalmi gyűlésnek tagja. Amikor Hein, a képviselőház elnöke, az igazságügyi tárcát átvette, Hasner lett a parlament elnöke. 1865-ben újra tanárságot kapott a bécsi egyetemen, ahol a politikai tudományokat adta elő és ugyanekkor udvari tanácsossá lett. Miután 1867-ben az urak házának örökös tagja lett, az Auersperg-féle «polgárminisztérium»-ban a közoktatásügyi tárcát vállalta el. Ebben az állásában fő törekvését a liberális népiskola-törvény megalkotására fordította, amellyel a népiskolát, a püspökök ellenzése dacára, az egyház befolyása alól felszabadította és mellyel nevét Ausztria történetében halhatatlanná tette. A Taaffe-kormány tagjai között felmerült viszály alkalmával Hasner a centralisztikus többséghez tartozott és 1875. február 1-jétől április 5-ig miniszterelnök volt. Ezután csak az urak házában szerepelt, mint az alkotmányhű baloldal legtiszteltebb korifeusa.

Írásai

• 1851-ben jelent meg A jogbölcsészet és a jogbölcsészet történelmének vázlata című munkája.
• Az 1850-es években számos jogi és kritikai újságcikket írt.
• 1861-ben adta ki A politikai gazdaságtan rendszere című művét.
• Emlékiratai csak halála után jelentek meg Denkwürdigkeiten cím alatt (Stuttgart 1892, 2 köt.). Ezek érdekes magyar vonatkozású közléseket is tartalmaznak, különösen id. Andrássy Gyula miniszterségének korából (V. ö. Századok, 1892.769. l.)

Emlékezete

Ischlben 1892-ben emlékszobrot állítottak neki.

Források

• A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X  

Kapcsolódó szócikkek

• Ausztria kormányfőinek listája
• Magyarország kormányfőinek listája