Mezőőr (Románia)

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Mezőőr (Iuriu de Câmpie)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKolozs
KözségKolozs
Rangfalu
KözségközpontKolozs
Irányítószám407246
SIRUTA-kód57412
Népesség
Népesség267 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság?
Földrajzi adatok
Tszf. magasság409 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 41′ 56″, k. h. 23° 54′ 60″46.698917°N 23.916576°EKoordináták: é. sz. 46° 41′ 56″, k. h. 23° 54′ 60″46.698917°N 23.916576°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőőr témájú médiaállományokat.

Mezőőr (románul Iuriu de Câmpie) falu Romániában, Kolozs megyében.

Fekvése

Kolozsvártól délkeletre fekvő település.

Nevének eredete

Neve valószínűleg azt jelöli, hogy katonai jellegű település volt, feltételezhetően a honfoglalás korában.[1] Karácsonyi János így ír Mezőőrről „A honfoglalás és Erdély” című dolgozatában ami a Katholikus Szemle 1896/III. füzetében jelent meg: „Először a meszesi kapun át haladva, a mai Szolnokdoboka és Kolozs megyék területét egész a Szamos és Maros folyók vízválasztójáig foglalták el s hogy azt biztosítsák, Gyalútól délre kezdődő s Kolozsvár alatt elvonuló, onnan keleti irányban Magyarfrátáig, innen pedig északkeleti, majd egész északi irányban Bethlenig haladó gyepűvel vették körül; azon tul a Naszód vidéki erdők elégséges védelmet ígértek". Ezt a Kolos, Mezőőr, Őrmező helynevekkel igazolja.[2]

Története

Mezőőr, Őr az egykori határvármegye, határispánság területéhez tartozott, a megye területén található határőrtelepek egyike volt, ahol az ispán a hátország védelmének érdekében mélységében tagolva állított akadályokat, útelzáró pontokat, kapukat valamint őrtelepeket az ellenséges betörés akadályozására. A Szamos-völgy keleti vízválasztóját metsző három főút egykori őrzésére is hasonló akadályokat állítottak, ezek közé tartozott a tordai főúton fekvő Őr (Mezőőr) település is. Nevét 1320-ban említette először oklevél Eur, in C-u de Cluus alakban (Dl. 1991). Őr 1320 előtt a Borsa nemzetséghez tartozó Iklódi Chunka (dictus) László és fiai: Beke és Domokos birtoka volt, akiktől Károly Róbert király elkobozta és 1320-ban Elefánti Dezső sebesvári várnagynak adta. Később, 1392-1393-ban Eur filiorum Beke de Ikloud néven említették, 1448-ban pedig kenezius in Ewr commorans alakban volt említve. 1519-ben p. Ewr birtokosai az Iklódi ~ Iklódi Bekefi, Dési, Szopori Tót, Szentgyörgyi, Valkai, Tamásfalvi, Kémeri családok voltak.

Lakosság

Népszámlálások adatai:

Népszámlálás[3][4] Etnikai összetétel
Év Lakosság Románok Magyarok Németek Zsidók Cigányok Egyéb
1850 643 615 18 10 10
1880 716 591 75 1 24+25
1890 858 742 74 2 40
1900 946 834 62 7 43
1910 1078 945 83 50 50
1920 1154 1115 39
1930 1417 1351 36 30 30
1941 1700 1617 30 53
1956 1152
1966 1005 992 1 12 12
1977 777 777
1992 421 420 1
2002 ?

Érdekességek

A falu határában a második világháborúban elesett honvédek sírhantjai találhatóak.[5] A faluban már csak két régi magyar sírkő található a régi katolikus (később görögkatolikus, ma ortodox) templom mellett. Az elülső sírkő olvasata:

BITLANI SÁNDORNÉ
....
HAMVAI ITT NYOGODNAK
SZÜLETETT 1775
NOVENBER 26.
MÉG HOLT 1847
SEPTEMBER ELSÖJÉN

A Bitlani családnév jöhet a román "bâtlan" szóból, ami magyarul azt jelenti kis kócsag.

Források

Jegyzetek

  1. HISTORY OF TRANSYLVANIA. Volume I. From the Beginnings to 1606. The Hungarian Settlement of Transylvania – Site Location Index [1]
  2. Roska Márton-Arpádkori temető Vajdahunyadon – Site Location Index[halott link]
  3. Erdély etnikai és felekezeti statisztikája(1850-1992). [2013. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 1.)
  4. Románia etnodemográfiai összetétele
  5. Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság (THHB) – Site Location Index

Kapcsolódó szócikkek