Négynégyzetszám-tétel

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez

A négynégyzetszám-tétel az additív számelmélet egyik tétele. Azt állítja, hogy minden természetes szám előáll négy négyzetszám összegeként: 7=4+1+1+1, 15=9+4+1+1, 32=16+16+0+0. Lagrange igazolta 1770-ben, Bachet sejtette 1621-ben, de a sejtést valószínűleg már sokkal korábban kimondták.

Az Euler-azonosság

Ez a következő:

(x2+y2+z2+u2)(X2+Y2+Z2+U2)=(xX+yY+zZ+uU)2+
(xYyX+zUuZ)2+(xZzX+uYyU)2+(xUuX+yZzY)2.

Az állítás a szorzások elvégzésével könnyen látható.

A tétel igazolása

Elég prímekre igazolni

A fenti Euler-azonosság alapján, ha két számra tudjuk az állítást, akkor a szorzatukra is. Indukcióval ez akárhány szám szorzatára is igaz. Ha tudjuk az állítást prímszámokra, mivel minden szám prímek szorzatára bontható, készen vagyunk.

Minden prímnek van ilyen többszöröse

Legyen tehát p prím. Feltehetjük, hogy p legalább 3. Először belátjuk, hogy p-nek van négy négyzetszám összegeként írható olyan többszöröse, amiben a négyzetszámok nem mind oszthatók p-vel. Ennél erősebb tételt igazolunk: p-nek van x²+y²+1 alakú többszöröse. Valóban, ha vesszük a négyzetszámokat mod p, azaz a mod p kvadratikus maradékokat, akkor maradékosztályoknak egy (p+1)/2 elemű A halmazát kapjuk. A Cauchy–Davenport-lemma szerint A+A tartalmaz minden mod p vett maradékosztályt, így –1-et is, ami pontosan a bizonyítandó állítás.

A bizonyítás befejezése

A végtelen leszállás módszerével bebizonyítjuk, hogy ha n>1 pozitív egész, amire np négy négyzetszám összege, akkor van 1<m<n, amire ugyanez igaz. Tegyük fel először, hogy n páros. Ekkor, az

np=x2+y2+z2+u2

egyenlőségbeli x, y, z, u közül 0, 2 vagy 4 páros. Permutálva őket feltehetjük, hogy x és y, valamint z és u azonos paritású. Ekkor viszont a négy négyzetszám összegeként írható

(x+y2)2+(xy2)2+(z+u2)2+(zu2)2

kiszorozva

x2+y2+z2+u22

azaz p (n/2)-szerese, tehát kisebb többszöröse. Tegyük fel végül, hogy n>1 páratlan és np=x²+y²+z²+u². Legyen x, y, z, u n-nel vett legkisebb abszolút értékű maradéka rendre X, Y,Z,U. Jegyezzük meg, hogy X, Y, Z, U mindegyikének abszolút értéke kisebb n/2-nél (itt használjuk fel, hogy n páratlan). Így

X2+Y2+Z2+U2<(n2)2+(n2)2+(n2)2+(n2)2

ami n²-tel egyenlő. Továbbá X²+Y²+Z²+U² ugyanazt a maradékot adja n-nel osztva mint x²+y²+z²+u², azaz 0-t. Tehát ez az összeg k n-nel egyenlő valamilyen k<n-re. Az Euler-azonosság szerint

(x2+y2+z2+u2)(X2+Y2+Z2+U2)=A2+B2+C2+D2,

ahol A, B, C, D az azonosság jobb oldalán szereplő kifejezések. A bal oldal a fentiek szerint kn²p. Másrészt viszont

Ax2+y2+z2+u20(modn)
Bxyyx+zuzu0(modn)

és hasonlóan

CD0(modn).

Ezért A,B,C,D mindegyikét leoszthatjuk n-nel, amiből az adódik, hogy kp négy négyzetszám összege.

Más bizonyítások

A tételnek számos további bizonyítása van. Lehet igazolni geometriai számelméleti módszerekkel, kvaterniók segítségével (Hurwitz). Jacobi 1829-ben a

ϑ3(0,x)=1+2x+2x4+2x9+2x16+

függvény negyedik hatványának együtthatóit vizsgálva az elliptikus függvények segítségével mutatta meg a tételt, sőt azt is bebizonyította, hogy ha n természetes szám, akkor

n=x12+x22+x32+x42

egész megoldásainak száma

8d|nd

ha n páratlan és

24d|n,d1(mod2)d

ha n páros.

Lásd még