Odú-zengőlégy
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Spilomyia sayi párzó tartása
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Típusfaj | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Spilomyia diophthalma (eredetilag Musca diophthalma) L., 1758 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
szövegben. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Spilomyia longicornis elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Odú-zengőlégy témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Odú-zengőlégy témájú kategóriát. |
A odú-zengőlégy (Spilomyia) a zengőlegyek (Syrphoidea) öregcsaládjában a névadó zengőlégyfélék (Syrphidae) család herelégyfélék (Eristalinae) alcsaládjába sorolt darázszengőlégy-rokonúak (Milesiina) nemzetségének egyik neme 36 2004-ig leírt fajjal. További új fajok főleg a trópusi égövben várhotók
Származása, elterjedése
Legtöbb faja a holarktikus faunaterületen él. Onnan a délkeletnek átjutott az indo–maláj biorégióba, a újvilági faunatartományba (Neotroposz) pedig a nagy amerikai faunacsere alkalmával jutott át egészen Argentínáig. Európában 6 fajukat ismerjük plusz egyet Észak-Afrikában. 2017-ig Magyarországon három fajuk bizonyított, egy (Spilomyia digitata) valószínűsíthető:[1]
- háromfoltú odú-zengőlégy (Spilomyia diophthalma)
- ékfoltú odú-zengőlégy (Spilomyia manicatus)
- keskenysávú odú-zengőlégy (Spilomyia saltuum)
Megjelenése, felépítése
Közepes vagy nagyobb (11–17 mm-es) zengőlégy. Torát és potrohát sárga sávok-foltok díszítik, amivel a redősszárnyú darazsakra (Vespidae) hasonlít.
Életmódja, élőhelye
Lárvái alapvetően fák odvaiban, lombos fák nedves korhadékában fejlődnek, de moha és kő alatt is találták már őket. Feltételezik, hogy az elhalt, de még nem korhadó fákban is megélnek.
Jegyzetek
Források
- ↑ Tóth Sándor: Tóth Sándor: Képes zengőlégyhatározó (Diptera: Syrphidae) = Photographic hoverfly guide (Diptera: Syrphidae). e-Acta Naturalia Pannonica. Tom 15. p. 108–109.
