Prymnesiales

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Prymnesiales
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Diaphoretickes
Törzs: Haptista
Altörzs: Haptophytina
Rend: Prymnesiophyceae
Csoport: Prymnesiales
Papenfuss 1955 emend. Edvardsen et Eikrem 2000[1]
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Prymnesiales témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Prymnesiales témájú kategóriát.

A Prymnesiales a Haptista Haptophytina csoportja Prymnesiophyceae rendjének kládja.[1]

Történet

Papenfuss írta le a kládot 1955-ben, Edvardsen és Eikrem 2000-ben módosították leírását.[1] Korábban a Braarudosphaera bigelowii is a Prymnesiales faja volt Chrysochromulina parkeae néven,[2] de 2013-ban Hagino et al. igazolták, hogy a B. bigelowii és a C. parkeae azonos fajok.[3] 2013-ban Bendif et al. a Prymnesialesbe helyezték át a Dicrateria nemzetséget, és a korábbi Imantonia rotundát e nemzetségbe helyezték át.[4] Adl et al. 2019-es rendszertanában a Prymnesiophyceae rend tagjaként szerepelt.[1]

Genetika

A Chrysochromulina tobin a Prymnesiales első és a Haptophytina második szekvenált magi genomú faja, és többek közt xantorodopszinokat termel. Két ribulóz-biszfoszfát-karboxiláz/oxigenáz-aktiváza van, az egyiket a magi, a másikat a kloroplasztiszgenom kódolja.[5]

Élőhely

Fotoszintetikus kládként elsősorban a felszíni vizekben (10–200 m) gyakori.[6]

Ökológia

A Chrysochromulina 18S rRNS-e az UCYN-A1 cianobaktérium-klád gazdájáéhoz hasonló, és Robicheau et al. 2023-ban csak e nemzetséget mutatták ki a Bedford-medence területén. Ez alapján feltételezték, hogy az UCYN-A1-gyel szimbiózisban élhet.[7] 2008-ban sikeresen versengtek populációi a páncélos ostorosokkal, hozzájárulva azok kisebb mennyiségéhez.[8] A tiamin bomlástermékeit, például az N-formil-4-amino-5-aminometil-2-metilpirimidint (FAMP) hasznosíthatja a tiamin helyett.[9] Több fő óriásvírus fertőzi, például a Chrysochromulinát a CpV-BQ1, a Haptolinát a CeV-01B, a HeV RF02 stb. Ezek dsDNS-vírusok.[10][11][12] Ezek közül a CeV-01B genomja 473 558 bp hosszú, GC-tartalma 25%, és többek közt DNS-polimeráz B-t, MutS7-et és egy aszparagin-szintetázt kódol, utóbbiak a Megaviridae jellemző enzimjei.[11]

Jelentőség

Virágzások

Egyes fajai – például a Prymnesium (például Prymnesium parvum, Prymnesium polylepis) és Chrysochromulina nemzetségekben – többek közt halakat mérgező primnezineket termelnek stressz esetén, ezek mennyisége ichtiotoxikus egységekben (ITU) mérhető. Napfénynek való kitettség csökkenti a primnezintermelést.[13][14] A Prymnesium spp. okozta halhalál gyakran jelentős: a P. parvum-virágzások 1980–2008 közt 12 978 308 dollár gazdasági kárt okoztak, míg a P. polylepis 1988 tavaszán Norvégia közelében 9 000 000 dollár kárt okozott.[15]

Zsírsavszintézis

A Chrysochromulina tobinii sok 14–22 szénatomos telített és telítetlen zsírsavat tartalmaz lipidtesteiben, ezeket világos-sötét ciklusában energiatárolásra használja.[16]

Jegyzetek

  1. 1,0 1,1 1,2 1,3 Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, Del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019. január 19.). „Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes”. J Eukaryot Microbiol 66 (1), 4–119. o. DOI:10.1111/jeu.12691. PMID 30257078. PMC 6492006. 
  2. Chrysochromulina parkeae J.C.Green & Leadbeater, 1972. World Register of Marine Species . (Hozzáférés: 2024. május 18.)
  3. Hagino K, Onuma R, Kawachi M, Horiguchi T (2013. december 4.). „Discovery of an Endosymbiotic Nitrogen-Fixing Cyanobacterium UCYN-A in Braarudosphaera bigelowii (Prymnesiophyceae)”. PLOS ONE 8 (12), e81749. o. DOI:10.1371/journal.pone.0081749. PMID 24324722. PMC 3852252. 
  4. Bendif EM, Probert I, Schroeder DC, de Vargas C (2013. április 3.). „On the description of Tisochrysis lutea gen. nov. sp. nov. and Isochrysis nuda sp. nov. in the Isochrysidales, and the transfer of Dicrateria to the Prymnesiales (Haptophyta)”. J Appl Phycol 25 (2). DOI:10.1007/s10811-013-0037-0. 
  5. Hovde BT, Deodato CR, Hunsperger HM, Ryken SA, Yost W, Jha RK, Patterson J, Monnat RJ, Barlow SB, Starkenburg SR, Cattolico RA (2015. szeptember 23.). „Genome Sequence and Transcriptome Analyses of Chrysochromulina tobin: Metabolic Tools for Enhanced Algal Fitness in the Prominent Order Prymnesiales (Haptophyceae)”. PLoS Genet 11 (9), e1005469. o. DOI:10.1371/journal.pgen.1005469. PMID 26397803. PMC 4580454. 
  6. Cohen NR, Krinos AI, Kell RM, Chmiel RJ, Moran DM, McIlvin MR, Lopez PZ, Barth AJ, Stone JP, Alanis BA, Chan EW, Breier JA, Jakuba MV, Johnson R, Alexander H, Saito MA (2024. augusztus 25.). „Microeukaryote metabolism across the western North Atlantic Ocean revealed through autonomous underwater profiling”. Nat Commun 15. DOI:10.1038/s41467-024-51583-4. PMID 39183190. PMC 11345423. 
  7. Robicheau BM, Tolman J, Desai D, LaRoche J (2023. szeptember 29.). „Microevolutionary patterns in ecotypes of the symbiotic cyanobacterium UCYN-A revealed from a Northwest Atlantic coastal time series”. Sci Adv 9 (39). DOI:10.1126/sciadv.adh9768. PMID 37774025. PMC 10541017. 
  8. Gorokhova E, Hajdu S, Larsson U (2014. november 13.). „Responses of phyto- and zooplankton communities to Prymnesium polylepis (Prymnesiales) bloom in the Baltic Sea”. PLoS One 9 (11), e112985. o. DOI:10.1371/journal.pone.0112985. PMID 25393031. PMC 4231118. 
  9. Paerl RW, Curtis NP, Bittner MJ, Cohn MR, Gifford SM, Bannon CC, Rowland E, Bertrand EM (2023. augusztus 31.). „Use and detection of a vitamin B1 degradation product yields new views of the marine B1 cycle and plankton metabolite exchange”. mBio 14 (4), e0006123. o. DOI:10.1128/mbio.00061-23. PMID 37377416. PMC 10470507. 
  10. Mirza SF, Staniewski MA, Short CM, Long AM, Chaban YV, Short SM (2015. december 1.). „Isolation and characterization of a virus infecting the freshwater algae Chrysochromulina parva”. Virology 486, 105–115. o. DOI:10.1016/j.virol.2015.09.005. PMID 26432023. 
  11. 11,0 11,1 Gallot-Lavallée L, Pagarete A, Legendre M, Santini S, Sandaa RA, Himmelbauer H, Ogata H, Bratbak G, Claverie JM (2015. december 3.). „The 474-Kilobase-Pair Complete Genome Sequence of CeV-01B, a Virus Infecting Haptolina (Chrysochromulina) ericina (Prymnesiophyceae)”. Genome Announcements 3 (6). DOI:10.1128/genomeA.01413-15. PMID 26634761. PMC 4669402. 
  12. Johannessen TV, Bratbak G, Larsen A, Ogata H, Egge ES, Edvardsen B, Eikrem W, Sandaa RA (2014. december 26.). „Characterisation of three novel giant viruses reveals huge diversity among viruses infecting Prymnesiales (Haptophyta)”. Virology 476, 180–188. o. DOI:10.1016/j.virol.2014.12.014. PMID 25546253. (Hozzáférés: 2025. február 20.) 
  13. Taylor RB, Hill BN, Langan LM, Chambliss CK, Brooks BW (2020. augusztus 12.). „Sunlight concurrently reduces Prymnesium parvum elicited acute toxicity to fish and prymnesins”. Chemosphere 263, 127927. o. DOI:10.1016/j.chemosphere.2020.127927. PMID 32814137. PMC 8117398. 
  14. Golden Alga Frequently Asked Questions. Texas Parks and Wildlife. [2011. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. július 6.)
  15. Vos T (2023-03-29), The consequences of harmful algal blooms on farm fish mortality and industry in coastal seas of Northern Europe, <https://fse.studenttheses.ub.rug.nl/29702/1/Bachelor%20Thesis%20(farmat%20en%20bronnen)%20(1).pdf>. Hozzáférés ideje: 2024-07-26
  16. Harada N, Hirose Y, Chihong S, Kurita H, Sato M, Onodera J, Murata K, Itoh F (2021. július 19.). „A novel characteristic of a phytoplankton as a potential source of straight-chain alkanes”. Scientific Reports 11. DOI:10.1038/s41598-021-93204-w. 

További információk