Prymnesium

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Prymnesium
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Diaphoretickes
Törzs: Haptista
Altörzs: Haptophytina
Osztály: Prymnesiophyceae
Rend: Prymnesiales
Család: Prymnesiaceae
Nemzetség: Prymnesium
Típusfaj
Prymnesium saltans
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Prymnesium témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Prymnesium témájú kategóriát.

A Prymnesium a Haptophytina mozgó egysejtűekből álló nemzetsége, ahová a Prymnesium parvum is tartozik.[1] Ellipszoid alakúak, két ostoruk egyike a Haptophytina legtöbb tagjához hasonlóan rövidebb egyenes ostor, haptonéma.[2]

Etimológia

A nemzetség neve a görög πρυμνησιον, hajókötél szóból ered, melyre a bóják felhelyezhetők[3][4]

Leírás

Viszonylag jól ismertek a Prymnesium parvum, a Prymnesium kappa, a Prymnesium polylepis és a Prymnesium neolepis. A P. parvum és a P. polylepis úszási és evési viselkedéseit elemezték is:[5]

a–d: P. polylepis sebességmezői 4 cikluson át, e–h: P. parvum sebességmezői 3 cikluson át. Alul a mért sejtsebesség (egy egység 50 μm/s) az idő függvényében (egy egység 10 ms). A pillanatnyi sejtsebesség (folytonos fekete vonal) a ciklusfázissal (telített piros körök) és az átlagos sejtsebességgel (szaggatott fekete vonal) együtt.[5]
P. neolepis-pikkely raszteres elektronmikroszkópos felvétele[6]
A P. polylepis és a P. parvum evése. A sejt úszáskor zsákmányát (piros) haptonémáján fogja el és gyűjti be aggregációs pontjába (c). Mialatt az ostorok állnak, az aggregátum aktívan a haptonéma csúcsára kerül (d), mely a sejt hátulsó része felé hajlik (e), ahová a részecskék bekerülnek (f).[5]
Példa P. neolepis pikkelyeiben lévő hosszú láncú poliaminra, a lizinrész vörössel.[6]

A P. parvum stressz esetén számos toxint (primnezin) termel, valamint dimetilszulfoniopropionátot és poliolokat. A primnezinek mennyisége és akut haltoxicitása napfény hatására csökken.[7] A primnezinmennyiség ichtiotoxikus egységekben (ITU, a halra káros hatások mértékegysége) mérhető,[8] a toxicitást pedig befolyásolhatják abiotikus tényezők is.[9] A P. neolepis szilikátos pikkelyei változó lánchosszú hosszú láncú poliaminokat tartalmaznak, melyek lizinszármazékként nem kanonikus aminosavak.[6]

Fajok

Laza pikkelyezésű P. neolepis differenciálinterferencia-kontrasztos felvétele[6]
P. neolepis konfokális mikroszkópos felvétele. Zöld: pikkelyek, vörös: klorofill-autofluoreszcencia[6]
P. parvum
P. polylepis

A nemzetséghez az alábbi fajok tartoznak:

  • P. annuliferum C. Billard, 1983[10][11][12][13]
  • P. breviturritum (K. H. Nicholls) K. H. Nicholls[10]
  • P. calathiferum F. H. Chang et K.G.Ryan, 1985[10][11][12][13]
  • P. chiton (Parke et Manton) Edvardsen, Eikrem et Probert, 2011[10][11][13]
  • P. czosnowskii Starmach, 1968[10][13]
  • P. faveolatum Fresnel, 2001[10][11][13]
  • P. gladiociliatum (Büttner) R. W. Jordan et J. C. Green[10]
  • P. kappa (Parke et Manton) Edvardsen, Eikrem et Probert, 2011[10][11][13]
  • P. laurentianum (Kling) K. H. Nicholls[10]
  • P. lepailleurii Fresnel, 2007[10][13]
  • P. minus (Parke et Manton) Edvardsen, Eikrem et Probert, 2011[10][11][13]
  • P. minutum N. Carter[10]
  • P. nemamethecum R. N. Pienaar et M. Birkhead, 1994[10][11][12][13]
  • P. neolepis (M.Yoshida, M.-H. Noel, T. Nakayama, T, Naganuma et I. Inouye) Edvardsen, Eikrem et Probert, 2011[10][11][13]
  • P. neustophilum (R. E. Norris) Edvardsen, Eikrem et Probert, 2011[10][13]
  • P. palpebrale (S. Seoane, Eikrem, Edvardsen et Pienaar) Edvardsen, Eikrem et Probert, 2011[10][11][13]
  • P. parvum N. Carter, 1937[10][11][12][13]
  • P. parvum f. parvum[12] bzw. P. aff. parvum[11]
  • P. parvum f. patelliferum (J. C. Green, D. J. Hibberd et R. N. Pienaar) A. Larsen, 1999[10][11][12][13][14] korábban Prymnesium patelliferum J. C. Green, D. J. Hibberd et R. N. Pienaar[10][13]
  • P. pienaarii (Gayral et Fresnel) Edvardsen, Eikrem et Probert, 2011[10][11]
  • P. pigrum (Geitler) Edvardsen, Eikrem et Probert, 2011[10][11][13]
  • P. polylepis (Manton et Parke) Edvardsen, Eikrem et Probert, 2011[10][11]
  • P. aff. polylepis[11]
  • P. cf. polylepis[11]

Jelölt fajok az NCBI alapján:[15]

  • „P. inornamentum” (D. E. Wujek et W. E. Gardiner) K. H. Nicholls (bizonytalan javaslat)[10]
  • „P. wyomingi” R. Aguiar et P. Kugrens (bizonytalan javaslat)[10]
  • „P. radiatum” Sym, Pienaar, Edvardsen et Egge, 2011 (nem elfogadott javaslat)[10][13]

Gazdasági hatás

Prymnesium parvum

Az 1980–2008 közötti Prymnesium parvum-virágzások gazdasági hatásai texasi vizekben 12 978 308 dollár gazdasági kárt okoztak.[16]

Prymnesium polylepis

1988-as virágzás

Az 1988 tavaszán Norvégia közelében történt Prymnesium polylepis-virágzás 800 000 kg hal – többségében lazac – halálát okozta, közel 9 000 000 dollár veszteséget okozva.[17]

2007–2008-as virágzás

A Prymnesium polylepis-virágzás fitoplanktonra gyakorolt allelopátiás hatásáról és az algivorokra gyakorolt mérgező hatásról szóló beszámolók ellenére a zooplanktonszintben nem okozott jelentős negatív változást, csak a páncélos ostorosok mennyisége volt kisebb, illetve a fitoplankton szintje nagyobb volt a virágzás alatt és után is, még akkor is, ha a Prymnesiales nem szerepelt utóbbi adatban.[9] A 2007–2008-as és az 1988-as virágzás a P. polylepis eltérő változatának típusa, előbbi maximális sűrűsége literenként mintegy 4 000 000 sejt, mindössze 5,7%-a az 1988-as 70 000 000-nak. A Somateria nem nőstényeiben szaporodási problémákat fedeztek fel, ez a virágzással függhet össze.[9] 2008-ban a Prymnesiales-populációk sikeresen versengtek a páncélos ostorosokkal, ami hozzájárulhatott utóbbi csoport kisebb mennyiségéhez.[9]

Jegyzetek

  1. ↑ La Claire JW (2006). „Analysis of expressed sequence tags from the harmful alga, Prymnesium parvum (Prymnesiophyceae, Haptophyta)”. Marine Biotechnology 8 (5), 534–546. o. DOI:10.1007/s10126-005-5182-2. PMID 16896534. 
  2. ↑ Fritsch FE. The Structure and Reproduction of the Algae. Cambridge University Press. DOI: 10.1002/jobm.19670070220 (1965) 
  3. ↑ Cooper T. (1565) 
  4. ↑ Graham LE, Wilcox LW. Algae. Prentice Hall, 193. o. (2000). ISBN ISBN=0-13-660333-5 
  5. ↑ 5,0 5,1 5,2 Dölger J, Nielsen LT, Kiørboe T, Andersen A (2017. január 5.). „Swimming and feeding of mixotrophic biflagellates”. Scientific Reports 7 (39892). DOI:10.1038/srep39892. 
  6. ↑ 6,0 6,1 6,2 6,3 6,4 Durak GM, Taylor AR, Walker CE, Probert I, de Vargas C, Audic S, Schroeder D, Brownlee C, Wheeler GL (2016. február 4.). „nature.com A role for diatom-like silicon transporters in calcifying coccolithophores”. Nature Communications 7 (10543). DOI:10.1038/ncomms10543. 
  7. ↑ Taylor RB, Hill BN, Langan LM, Chambliss CK, Brooks BW (2020. augusztus 12.). „Sunlight concurrently reduces Prymnesium parvum elicited acute toxicity to fish and prymnesins”. Chemosphere 263, 127927. o. DOI:10.1016/j.chemosphere.2020.127927. PMID 32814137. PMC 8117398. 
  8. ↑ Golden Alga Frequently Asked Questions. Texas Parks and Wildlife. [2011. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. július 6.)
  9. ↑ 9,0 9,1 9,2 9,3 Gorokhova E, Hajdu S, Larsson U (2014. november 13.). „Responses of phyto- and zooplankton communities to Prymnesium polylepis (Prymnesiales) bloom in the Baltic Sea”. PLoS One 9 (11), e112985. o. DOI:10.1371/journal.pone.0112985. PMID 25393031. PMC 4231118. 
  10. ↑ 10,00 10,01 10,02 10,03 10,04 10,05 10,06 10,07 10,08 10,09 10,10 10,11 10,12 10,13 10,14 10,15 10,16 10,17 10,18 10,19 10,20 10,21 10,22 10,23 10,24 10,25 10,26 10,27 Prymnesium Massart, 1920. AlgaeBase. National University of Ireland, Galway. World Register of Marine Species
  11. ↑ 11,00 11,01 11,02 11,03 11,04 11,05 11,06 11,07 11,08 11,09 11,10 11,11 11,12 11,13 11,14 11,15 11,16 11,17 11,18 11,19 Prymnesium. NCBI
  12. ↑ 12,0 12,1 12,2 12,3 12,4 12,5 Prymnesium Massart. Nordic Microalgae. Svéd Meteorológiai és Hidrológiai Intézet
  13. ↑ 13,00 13,01 13,02 13,03 13,04 13,05 13,06 13,07 13,08 13,09 13,10 13,11 13,12 13,13 13,14 13,15 13,16 13,17 13,18 Prymnesium Massart, 1920. WoRMS. World Register of Marine Species
  14. ↑ Beltrami O, Escobar M, Collantes G (2007. május). „New record of Prymnesium parvum f. patelliferum (Green, Hibberd & Piennar) Larsen stat. nov. (Prymnesiophyceae) from Valparaíso Bay”. Invest. Mar, Valparaiso 35 (1), 97–104. o. DOI:10.4067/S0717-71782007000100009. ISSN 0717-7178. 
  15. ↑ unclassified Prymnesium. NCBI
  16. ↑ Southard GM, Fries LT, Barkoh A. „Prymnesium parvum: The Texas Experience”. J Am Wat Resour Assoc. DOI:10.1111/j.1752-1688.2009.00387.x. (Hozzáférés: 2024. július 6.) 
  17. ↑ Vos T (2023-03-29), The consequences of harmful algal blooms on farm fish mortality and industry in coastal seas of Northern Europe, <https://fse.studenttheses.ub.rug.nl/29702/1/Bachelor%20Thesis%20(farmat%20en%20bronnen)%20(1).pdf>. Hozzáférés ideje: 2024-07-26

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Prymnesium című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Prymnesium&oldid=44374”