Sósfüred
| Sósfüred (Šarišský Štiavnik) | |||
 | |||
| A község látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Felsővízközi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1567 | ||
| Polgármester | Michal Kimák | ||
| Irányítószám | 090 42 | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | SK | ||
| Népesség | |||
| Népsűrűség | 56 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 229 m | ||
| Terület | 5,27 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 é. sz. 49° 12′ 57″, k. h. 21° 34′ 08″49.215833°N 21.568889°EKoordináták: é. sz. 49° 12′ 57″, k. h. 21° 34′ 08″49.215833°N 21.568889°E | |||
| Sósfüred weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sósfüred témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Sósfüred (1899-ig Scsavnyik, szlovákul: Šarišský Štiavnik, németül: Schawnik) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
Fekvése
Felsővízköztől 14 km-re délre, a Radomka-patak partján fekszik.
Története
1414-ben említik először, amikor Zsigmond király a makovicai uradalommal együtt a Czudar családnak adta. A település alapítása azonban csak a 16. században történt. Faluként történt írásos említése 1567-ből származik „Chawnyk” alakban. 1572-ben „Sczawnik” néven található. 1600-ban 16 portát számláltak a faluban. Az itteni gyógyhatású vizet a 17. század végétől említik írásos dokumentumok. Fürdőjét a 18. században a Szirmayak építtették. 1786-ban „Slawnik” alakban említik a korabeli források. 1787-ben 29 házában 208 lakos élt. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „STROCSIN. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura Gróf Szirmay Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Duplinhoz nem meszsze, mellynek filiája, határja középszerű, réttyei, ’s legelőji hasznosak, fájok tűzre van.”[1] 1828-ban 40 háza és 307 lakosa volt, akik főként állattartással, szénégetéssel foglalkoztak. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Schavnik, orosz falu, Sáros vmegyében, Sztropkóhoz 2 órányira, egy kopasz hegyekkel körülvétetett völgyben: 18 r. 300 g. kath. lak. Gör. anyaszentegyház. Van itt egy kénköves savanyúviz forrás, és fördő. A víz alkotórésze: szén-savany-szesz, szénsavany-natron v. lúgsó; kevés mészföld, és szénsavany vas. F. u. Szirmay János.”[2] 1920 előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 173, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 292 lakosából 241 szlovák, 42 ruszin és 6 ukrán volt. 2011-ben 296 lakosából 221 szlovák, 51 ruszin és 3 ukrán.
Nevezetességei
- A település gyógyfürdőjéről nevezetes, fürdőépülete a 19. század közepén épült.
- Görögkatolikus fatemplomának fennmaradt harangtornya. A templom 1773-ban épült, 1927-ben lebontották.
- Görögkatolikus templomának ikonosztáza a 18. század második felében készült.
- A templom 17. századi ikonosztázának egyes darabjai a bártfai múzeumban láthatók.
További információk
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Felsővízközi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
