Szemjon Aronovics Gersgorin
| Szemjon Aronovics Gersgorin | |
| Született | Семён Аронович Гершгорин Az adatok szerializációja sikertelen Pruzsani |
| Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Leningrád |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása | matematikus |
| Iskolái | Nagy Péter Szentpétervári Műszaki Egyetem (–1923) |
Szemjon Aronovics Gersgorin, oroszul: Семён Аронович Гершгорин, belarusz nyelven: Сямён Аронавіч Гершгорын, jiddisül: סמיון ארונוביץ גרשגורן (Pruzsani, 1901. augusztus 24. – Leningrád, 1933. május 30.) fehéroroszországi születésű szovjet-zsidó[1] matematikus, aki a matematika numerikus módszerei terén elért eredményei révén vált híressé. Legismertebb felfedezése a róla elnevezett Gersgorin-tétel (amely Gersgorin körtétele néven is ismert). Ez lehetőséget ad a komplex test fölötti négyzetes mátrixok sajátértékeinek hatékony közelítésére.
Pályafutása
Pruzsaniban született, az akkor még az Orosz Birodalomhoz tartozó Fehéroroszországban. Petrográdban (a mai Szentpéterváron) járt műszaki egyetemre, ahol 1923-ban végzett.[2] Az 1920-as években úttörő kutatásokat végzett az analóg (előbb mechanikus majd elektromos) számítóeszközök kifejlesztése terén. Ezek segítségével különböző komplex változós függvényeket modellezett, illetve egyes parciális differenciálegyenletek numerikus megoldásait határozta meg.[2] Különösen kiemelkedő 1929-es cikke, amelyben a Laplace-egyenlet közelítő megoldására használható elektromos hálózat működését írja le.[3] Szintén jelentős alkalmazott matematikai kutatásokat végzett mechanikai és gépészeti területeken: vizsgálta az elaszticitást, a vibrációkat, a hidrodinamikát és módszert dolgozott ki a repülőgépek szárnyszelvényeinek tervezésére.[2] Legismertebb eredménye a Gersgorin-tétel vagy Gersgorin körtétele néven ismert tétel, amely lehetővé teszi a mátrixok sajátértékeinek egyszerű mátrixaritmetikai eszközök segítségével történő közelítő kiszámítását. Ez 1931-ben jelent meg német nyelven a Szovjet Tudományos Akadémia folyóiratában.[4] 1930-ban a Leningrádi Politechnikai Intézetben professzori kinevezést kapott. Ezzel párhuzamosan a Turbinakutató Intézet mechanikai osztályát is vezette.[5]
Jegyzetek
- ↑ Jewish Mathematicians. www.jinfo.org. (Hozzáférés: 2021. április 10.)
- ↑ 2,0 2,1 2,2 Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>címke; nincs megadva szöveg a(z)49fdb5fe81b8355b0a67fc010bab1d0476734c67nevű lábjegyzeteknek - ↑ Гершгорин С.А. (1929). „Об электрических сетках для приближенного решения дифференциального уравнения Лапласа”. Журнал прикладной физики 6 (3-4), 3-29. o.
- ↑ S. Gerschgorin (1931). „Über die Abgrenzung der Eigenwerte einer Matrix”. Известия Академии наук СССР. [2020. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 10.)
- ↑ Varga, Richard S. (2004). „Geršgorin and His Circles” (angol nyelven). Springer Series in Computational Mathematics. DOI:10.1007/978-3-642-17798-9. ISSN 0179-3632.