Tölgyessy Artúr
Tölgyessy Artúr | |
![]() | |
Önarckép | |
Született | Tölgyessy Artúr Ferenc János Az adatok szerializációja sikertelen Szeged[1] |
Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Budapest[2] |
Állampolgársága | |
Foglalkozása |
|
Sírhelye | Fiumei úti sírkert (20/2-1-31)[3] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tölgyessy Artúr témájú médiaállományokat. | |




Tölgyessy Artúr (Szeged, 1853. május 1.[4] – Budapest, 1920. február 2.) magyar festő. Alföldi és balatoni tájképek festője.
Életpályája
Tölgyessy Ferenc pénzügyi titkár és Kovács Anna gyermekeként született. Középfokú tanulmányokat Szegeden és Budapesten folytatott, Szegeden egy címerfestőnél inaskodott a tanulás helyett, Pesten a Szépművészeti Múzeumba járt másolni a klasszikusok festményeit, a bécsi múzeumokban is szorgalmasan másolt. Felsőfokú képzőművészeti tanulmányait Bécsben és Münchenben végezte. Wagner Sándor volt a mestere. Budapesten telepedett le, közben ellátogatott Belgiumba, Olaszországba és Párizsba, több évig Münchenben alkotott. Budapesten festette hangulati elemekre épített, kiváló megfigyelő- és összefoglaló készségről tanúskodó alföldi és balatoni tájképeit. 1875-től nyaranként a Szolnoki művésztelepen gyűjtött tapasztalatokat, készített vázlatokat képeihez, később a Balaton mellett, Siófokon, ahol villát is építtetett magának az 1890-es évek elején. 1875-től volt kiállító művész. Bécsben, Párizsban, Münchenben, majd a Nemzeti Szalonban, mindenütt sikerei voltak. 1910-ben a Műcsarnokban rendezett nagy kollektív kiállításon is a sikeres művészekhez tartozott. Több képét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, de munkáinak nagy többsége magántulajdonba került. A szakirodalomban Délibábos puszta (Fata morgana) című festményét dicsérik legjobban. E festményt Mészöly Géza, Deák-Ébner Lajos és Karlovszky Bertalan képeivel együtt állította ki a párizsi Salonban, elismeréssel írtak róla a lapok (Le Figaro, L'Évenement).[5] Felesége Tóth Terézia volt. Gyermekeik Tölgyessy László Ferenc (1887–1958) és Tölgyessy Andor.
Műveiből[6]
- A merengő Gretchen (c.1874)
- Cigányputri (1875)
- Csendélet (1875)
- Idyll (1882)
- Kondás (1882)
- Alföld (1882)[7]
- Hazafelé
- Délibábos puszta (Fata morgana) 1883
- A pásztortűz (1884)
- A kaszás (1884)
- Est (1885)
- Hold-kelte (1885)
- Őszi verőfény (festmény a Balatonról, 1890-es évek eleje)
- Vadkacsák (1895 ? )
- Aranysugarak (1898)[8]
- Hajnali szürkület (1910)[9]
- Horgászó fiú (1910)[9]
- A Balaton Siófoknál (1910)[9]
- Porta Orientalis (1910)[9]
- Boulevard St Michel (1910)[9]
- Naplemente után (1910)[9]
- Homokbánya (1910)[9]
Díjai, elismerései
- Ráth György-díj (1885)
- Eszterházy-díj (1897)
- Képzőművészeti Társulat nagy díja (1899)
Jegyzetek
- ↑ 00176943
- ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
- ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_25_07_1999_3_2/?pg=122&layout=s
- ↑ Születési bejegyzése a szegedi római katolikus keresztelési akv. 410/1853. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. december 12.)
- ↑ Lásd Kacziány Ödön i.m. L'Évenement jelentése magyarul: „Az Esemény”
- ↑ A képek után többnyire a kiállítások időpontjának dátuma szerepel.
- ↑ Ez a festménye Munkácsy Mihály tetszését is elnyerte.
- ↑ A Képzőművészeti Társulat nagy díját nyerte el általa.
- ↑ 9,0 9,1 9,2 9,3 9,4 9,5 9,6 Kacziány Ödön: TÖLGYESSY ARTÚR (facsimile) pp. 294-303. Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtára, 1910. szeptember 1.
Források
- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Kacziány Ödön: Tölgyessy Artúr, Művészet, 1910/7. sz.