Zaragozában született, Aragóniában. 1976 és 1981 között a Real Zaragoza játékosa volt. 1981-ben az FC Barcelona igazolta le, ahol meghatározó játékos volt hét éven keresztül. 1983. június 4-én az ő góljával győzték le a Real Madridot a spanyol kupa döntőjében. 1988 és 1990 között Olaszországban, a Sampdoriában játszott, majd hazatért a Real Zaragozához. Pályafutását 34 évesen Skóciában fejezte be a St. Mirren FC játékosaként, ahová a korábbi barcelonai csapattársa, Steve Archibald invitálására került.
Edzőként az 1990-es évek közepén kezdett el dolgozni. Többek között a RCD Mallorca, a CD Logroñés, a UE Lleida, a Villarreal CF és a Zaragoza csapatát is edzette. A Real Zaragozával megnyerte a spanyol kupa 2003–04-es sorozatát, ahol a döntőben a Real Madridot győzték le 3–2-re.[2]
2006. október 8-án két éves szerződést írt alá a görög Panathinaikósszal, ezzel 10 év alatt ő lett a 18. edző a görög csapat élén.[3] A szerződését nem töltötte ki és 2007 júniusában visszatért Spanyolországba a Recreativo Huelva[4] kispadjára, ahonnan következő év februárjában menesztették.[5]
A 2008–09-es idényben a Getafe együttesét edzette, de a gyenge szereplés miatt 2009 áprilisban távozott, helyét a korábbi Real Madrid játékos Míchel vette át.[6]
2010 decemberében az orosz Tyerek Groznij kispadjára ült le, de mindössze egy hónap után távozott.[7][8] 2011. szeptemberében a svájci Neuchâtel Xamax harmadik számú edzője lett, majd később az első csapat irányítását is átvette.[9] 2012 és 2013 között a szintén svájci FC Sion vezetőedzője volt.[10]