Vladimir Stipetić

Vladimir Stipetić
Született	Zágráb
Elhunyt	Zágráb
Állampolgársága
Foglalkozása	közgazdász egyetemi oktató
Iskolái	Faculty of Economics and Business, University of Zagreb
Sablon Wikidata Segítség

Vladimir Stipetić (Zágráb, 1928. január 27. – Zágráb, 2017. július 23.), horvát közgazdász, egyetemi tanár, a Zágrábi Egyetem rektora.

Pályafutása

1951-ben szerzett diplomát a Zágrábi Egyetem Közgazdaságtudományi Karán, ahol 1956-ban doktorált. 1960-ban adjunktussá, 1968-tól rendes tanárrá választották. 1958-ban az Oxfordi Egyetemen posztdoktori képzésben vett részt. Diplomája megszerzése után 1960-ig a Radio Zagrebnél, a Közgazdaságtudományi Intézetben és Belgrádban a Szövetségi Közgazdaságtudományi Intézetben dolgozott. 1967 és 1968 között az Egyesült Államok több egyetemére (Ames, Yale és Stanford) meghívták vendégprofesszornak. 1970/1971-ben a Közgazdaságtudományi Kar dékánja volt. 1986 és 1989 között a Zágrábi Egyetem rektora volt. A két éves rektori mandátum lejárta után még egy félév volt hátra a következő rektor, Zvonomir Šeparović hivatalba lépéséig, ezért addig tisztségében maradt. Ezután állami feladatokat látott el (a Horvát Szocialista Köztársaság Parlamentje Végrehajtó Tanácsában, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság tartományi tanácsában, és a SIV Gazdasági Tanácsában). 1973-tól a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagja. Hosszú évekig vezette a Történettudományi Intézetet. 1978 és 2006 között a dubrovniki Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia Történeti Tudományok Intézete „Annals” című folyóiratának főszerkesztője volt. Közben 1974 és 1978 között a jugoszláv parlament közgyűlésének tagja volt. Jugoszláv Nemzeti Bizottság elnökeként nemzetközi politikai szerepet játszott 1973-tól 1982-ig a FAO-nál, valamint 1978 és 1981 között az Egyesült Nemzetek Szervezete Világélelmezési Tanács alelnökeként (amelynek 1976-tól 1985-ig) állandó tagja volt. 2000-ben a Zágrábi Egyetem professor emeritusává választották. Szerkesztője volt az Informator és az akadémia által kiadott több kiadványnak. Több mint 30 könyve jelent meg Jugoszlávia gazdaságáról és az agrárgazdaságról.

Munkássága

Gazdag tudományos pályafutása nagy részét a közgazdaságtan különböző aspektusainak kutatásával töltötte. Sokéves kutatói pályafutását az általa írt több mint 60 könyv, tanulmány, cikk és vitairat fémjelzi. A középiskolák számára is írt tankönyveket, közreműködött az enciklopédiák, lexikonok szerkesztésében. Könyvei közül tucatnyit (többek között a „Jugoszlávia mezőgazdasága 1945-1975”, és a „Szocialista gondolkodás és gyakorlat”) lefordítottak világnyelvekre, franciára, németre, oroszra, olaszra és kínaira. Egyik munkáját, „A Szocialista Jugoszlávia mezőgazdaságának fejlődése”, kínaira is lefordították és 1980-ban adták ki. A szakmai munkák mellett, amelyek témája szorosan kapcsolódott a mezőgazdasághoz és a húsiparhoz statisztikai adatokkal valamint az államok gazdasági és politikai irányvonalainak eldöntésére szolgáló művekkel is foglalkozott. Írt műveket a gazdaságtörténet és demográfia területéről. A modern idők számára a referenciakönyv „A horvát gazdaság fejlődésének két évszázada (1820-2005)” című, a horvát akadémia kiadásában megjelent gazdaságtörténeti műve.

Főbb művei

• Građa za gospodarsku povijest Hrvatske JAZU, 1959
• Jugoslovensko tržište poljoprivrednih proizvoda (tražnja, ponuda, spoljna trgovina i cijene). Beograd, Zadružna knjiga, 1964
• Poljoprivreda i privredni razvoj. Zagreb: Informator, Ekonomska biblioteka, 1969; második bővített és kiegészített kiadás, 1985
• Međurepublički promet poljoprivrednih proizvoda u Jugoslaviji. Beograd: Zavod za istraživanje tržišta (ZIT) i Privredni pregled, 1974 (társszerzők: V. Milojković és B. Obradović)
• Prijeti li glad? Naše i svjetske rezerve hrane do 1985. Svjetska prehrambena kriza i jugoslavenska agrarna politika. Zagreb: Globus, 1976
• Poljoprivreda u vanjskoj trgovini Jugoslavije 1953-1975 (társszerző: P. Grahovac). Zagreb: Informator, 1977
• Ekonomika Jugoslavije, Opći dio (társszerző és szerkesztő), hetedik, javított és kiegészített kiadás, Zagreb: Informator, 1984
• Ekonomika Jugoslavije, Posebni dio, hetedik, javított és kiegészített kiadá, Zagreb: Informator, 1988., nyolcadik, reprint kiadás, Zagreb, 1990
• Studije iz povijesti naše ekonomske misli. Zagreb, Samobor, 1989
• Povijest hrvatske ekonomske misli, 1298-1847. Zagreb: Golden Marketing, 2001
• Povijesna demografija Hrvatske. Zagreb-Dubrovnik: Zavod za povijesne znanosti HAZU u Dubrovniku, 2004 (társszerző: Nenad Vekarić)

Források

• ↑ Akadémia: Vladimir Stipetić. www.info.hazu.hr (Hozzáférés: 2022. április 9.)
• ↑ Egyetem: Vladimir Stipetić. www.hosting.unizg.hr (Hozzáférés: 2022. április 9.)
• ↑ Fabijanec: Sabine Florence Fabijanec: Akademik Vladimir Stipetić (1928.-2017.). Zbornik Odsjeka za povijesne znanosti Zavoda za povijesne i društvene znanosti Hrvatske akademije znanosti i umjetnosti, XXXV. évf. (2017) 339–341. o. Hozzáférés: 2022. április 9.