Wellisch Andor
Wellisch Andor | |
Született | Wellisch Andor István 1887. február 14. Budapest |
Elhunyt | 1956. március 6. (69 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Szülei | Wellisch Alfréd |
Foglalkozása | műépítész |
Sírhelye | Farkasréti temető (43-1. sírbolt)[1][2] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Wellisch Andor témájú médiaállományokat. | |
Vágvecsei Wellisch Andor, teljes nevén: Wellisch Andor István, 1946-tól Vecsey Andor (Budapest, 1887. február 14. – Budapest, 1956. március 6.)[3] zsidó származású magyar műépítész, Wellisch Alfréd építész fia.
Pályafutása
Vágvecsei Wellisch Alfréd (1854–1941) építész és baranyavári Ullmann Vilma (1861–1945) gyermekeként született. 1910-ben szerezte diplomáját a Budapesti Műegyetemen, majd Németországban munkálkodott Bruno Möhringgel és Kaufmann Oszkárral. 1912-ben belépett apja irodájába, s 1914-ben átvette azt. Az első világháború idején (1914–1918 között) katonai szolgálatot teljesített, ezen belül 24 hónapon át mérnökhadnagyi beosztásban volt a fronton, főként az egyik császárvadászezred utászcsapatához beosztva. Számos kitüntetést kapott (Signum Laudis a kardokkal, koronás érdemkereszt a kardokkal, Károly csapatkereszt, sebesültérem, Marianer-Kreuz).[4] Eleinte belső berendezések tervezésével foglalkozott, amit később budapesti villák, nyaralók, a nagy háborút követően pedig nagyobb bérházak, illetve az Észak-Magyarországi Kőszénbánya Rt. számára számos bányatelep lakó- és kiszolgáló épületei (kultúrház, templom, iskola, vendéglő stb.) valamint ipari épületek egészítettek ki. 1925-ben adták át az általa tervezett rákosi lóversenypálya létesítményeit, melyek építését a Budapesti Új Lóversenytért Építő Rt. finanszírozta, s melynek épületeit a szaksajtóban Alpár Ignác mutatta be. Wellisch munkája során több helyen is megfordult. Irodájának vezetője 36 évig Vidarény Iván volt, aki jelentékeny részt vett ki a tervezési munkálatokból. 1920. november 15-én Budapesten házasságot kötött a nála 7 évvel fiatalabb, evangélikus vallású Brabecz Alice-zal (1895–1980),[5] Brabecz Gyula és Führer Erzsébet leányával.[6] 1946-ban Wellisch családi nevét Vecsey-re változtatta.[7] Sírja a Farkasréti temetőben áll. Érdekesség, hogy már gimnáziumi tanulmányai alatt – a nyár szünetek idején – dolgozott édesapja irodájában.[4] Nógrád-megyei Horthy-telepét maga Horthy Miklós is meglátogatta több ízben.[4] Építkezései mellett 1918-tól a Székesfővárosi Árvaszék hites szakértője, biztosítóintézetek, a Magyar Általános Hitelbank, illetve egyéb magyar és külföldi bankok szakértője volt. A székesfővárosi törvényhatóságban bizottsági tagként működött (főleg városi építési ügyekkel foglalkozva), tagja volt a képzőművészeti bizottságnak és a kórházépítő bizottságnak, illetve választmányi tagja a Magyar Képzőművészeti Egyesületnek is.[4] Az első világháború előtt népies szecessziós stílusban, az 1920-as években újhistorizáló stílusban, az 1930-as évektől modern formában tervezi épületeit.[5] Számos tervpályázaton vett részt.[4] Építkezéseinél mindig szem előtt tartotta a művészi kiképzést és praktikus alaprajzot.[4] Számos épületén art déco formai megoldások, díszítések figyelhetők meg.[8] A második világháború utáni építészi tevékenysége nem ismert.[5] 1956-ban hunyt el 69 éves korában. A Farkasréti temetőben helyezték nyugalomra. Az édesapja által tervezett mauzóleumban szülei, felesége, és gyermekei együtt nyugszanak.[5]
Ismert épületeinek listája
Cím | Név | Év | Megjegyzés | Kép |
---|---|---|---|---|
Virányos | villa[4] | 1910 k. | ||
Budapest, Abonyi u. 29. / Izsó u. 9. | Márkus-féle bérvilla[4][9][5] | 1911 | ![]() | |
Budapest, Visegrádi u. | bérház[4] | 1912–1914 | ||
Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 33. | Székely-bérház és villa[10][5] | 1914 | ||
Budapest, Garas u. 12. | Lukács-bérvilla[4] | 1914[11][5] | ![]() | |
Budapest, Retek u. | bérház[4] | 1912–1914 | ||
Budapest, Trombitás u. 12. | villa[4][12][5] | 1914 | ||
Baglyasalja | az Északmagyarországi Kőszénbánya kb. 200 házból[5] álló tisztviselő- és munkástelepek iskolákkal, kaszinókkal, gazdasági és jóléti épületekkel, irodákkal[4] |
1920-as évek | ||
Nógrád m. | Horthy-telep[4] | 1920-as évek | ||
Budapest, Albertirsai út 2. | Új lóversenytér I. és II. osztályú tribünje[4][5] | 1923–1924[13] | Münnich Aladárral közös munka. A 2 épület eredeti terveit Ruppert Vilmos készítette, azokat használta fel Wellisch munkája során.[14] | ![]() |
Budapest, Sas u. 25. | a Salgótarjáni Kőszánbánya székháza[4] | 1923–1924 | ![]() | |
Budapest, Böszörményi út | Magyar Általános Hitelbank tisztviselő bérházcsoportja[4] | 1924[5] | Jónás Dáviddal közös munka. | |
Miskolc, Búza tér 1. | Vásárcsarnok[15] | 1924–1926 | Adler Károly 1889-es vásárcsarnokának átépítése. Münnich Aladárral közös munka. | ![]() |
Budapest, Kozák tér 13–16. | Rákospalota elemi iskola[4] | 1928[5] | ![]() | |
Budapest, Amerikai út 25. | Zuglói telefonközpont[5] | 1930 | Az épületben később posta került kialakításra. | ![]() |
Budapest, Napraforgó u. 7. | lakóház[5] | 1931 | A Napraforgó utcai kísérleti lakótelep részeként. | ![]() |
Budapest, Pasaréti út 22. | Kuttn-ház[5] | 1931 | ||
Budapest, Pasaréti út 24. | Kuttn-ház[5] | 1931 | ||
Budapest, Pasaréti út 31. | Krausz-ház[5] | 1931 | ||
Pétfürdő | Nitrogénművek és lakótelepe[8] | 1931[4] | Münnich Aladárral és Quittner Ervinnel | ![]() |
Budapest, Hargita u. 6. | villa[8][5] | 1932 | ||
Budapest, Mátyás út 31. | Fellner-ház[5] | 1932–1933 | ||
Budapest, Széchenyi rakpart 12–13. / Kossuth Lajos tér 18. / Markó u. 1. | a Biarritz-ház homlokzatának egységesítése[5] | 1935–1940 | A terveket több építész (Preisich Gábor, Vadász Mihály, Verő Imre, Fried Miksa, Fenyves István) készítette, Wellisch csak a homlokzatrészek egységesítését végezte el. | ![]() |
Budapest, Váci u. 9. | Corso mozi átépítése[8] | 1936–1937 | ||
Budapest, Károly körút 25. | Helvetia Rt. bérháza[5] | 1937 | Az úgynevezett Madách-házak részeként épült meg. | |
Budapest, Petőfi tér 3–5. | lakóház[8][5] | 1937–1938 | ||
Budapest, Tas Vezér u. 28. | lakóház[8][5] | 1939 | ||
Budapest, Nádor u. | Hild József építette házra emeletráépítés [4] | ? | ||
Budapest, Rákospalota | Rákospalotai óvoda[4] | ? | ||
Mád | elemi iskola[4] | ? |
A fentieken túl számos gyárépületet, villát, bérházat tervezett, bankokat és egyéb épületeket alakított át.[4] Ő volt az ellenőrzője az Újlipótvárosi Dunapark-háznak (1935–1937).[5]
Tervben maradt épületek
- ?: Generali Biztosító palotája, Budapest, Ferenc József tér[4]
- ?: MÁV tisztviselőházak[4]
- ?: bérháza, Budapest, Kálvin tér[4]
- ?: Palatinus-házcsoport[4]
- ?: bankpalota, Fiume (65 terv közül II. díj)[4]
- ?: interieur (Hauszmann-díj)[4]
- 1910: lakóház az 1100/b. hrsz. telekre, Budapest[16]
- 1914: Rákosmezei Gazdasági Iskola, Budapest[4]
- 1914: Állami Főgimnázium, Aranyosmarót[4]
- 1935: a főváros rendezési terve[5]
Jegyzetek
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. polgári halotti akv. 178/1956. folyószáma alatt.
- ↑ 4,00 4,01 4,02 4,03 4,04 4,05 4,06 4,07 4,08 4,09 4,10 4,11 4,12 4,13 4,14 4,15 4,16 4,17 4,18 4,19 4,20 4,21 4,22 4,23 4,24 4,25 4,26 4,27 4,28 4,29 4,30 Az 50 éves Vállalkozók Lapja jubileumi albuma, i. m., 257–259. o.
- ↑ 5,00 5,01 5,02 5,03 5,04 5,05 5,06 5,07 5,08 5,09 5,10 5,11 5,12 5,13 5,14 5,15 5,16 5,17 5,18 5,19 5,20 5,21 5,22 5,23 5,24 Gottdank, i. m., 288–291. o.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. V. ker. polgári házassági akv. 798/1920. folyószáma alatt.
- ↑ 39.163/1945 B.M. sz.
- ↑ 8,0 8,1 8,2 8,3 8,4 8,5 Bolla Zoltán: A magyar art deco építészet, I. kötet, III., javított kiadás, 2022, 266. o.
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=14&cim=abonyi-u-29&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=02&cim=szilagyi-e-fasor-33&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=02&cim=garas-u-12&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=02&cim=trombitas-u-12&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920
- ↑ https://budapest100.hu/house/albertirsai-ut-2/
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/Magyarorszag_1925_05/?query=%22Ruppert+Vilmos%22&pg=121&layout=s
- ↑ https://minap.hu/cikk/akkor-es-most-buza-teri-vasarcsarnok
- ↑ https://misc.bibl.u-szeged.hu/16284/1/1910-08-03_OCR_A1b.pdf
Források
- (szerk.) Lakatos Mihály – Mészáros L. Edgár – Óriás Zoltán: Az 50 éves Vállalkozók Lapja jubileumi albuma 1879–1929. A magyar építőművészet és építőipar 50 éve, Vállalkozók Lapja, Budapest, 1930
- Bolla Zoltán: A magyar art deco építészet I–II., Ariton Kft., Budapest, 2016–2017, ISBN 9789631266917 és ISBN 9789631297454
- Gottdank Tibor: A magyar zsidó építőművészek öröksége – Lajtán innen és Lajtán túl, K.U.K. Kiadó, Budapest, 2018, ISBN 9786155361715
- Budapest 100
- Tóth Vilmos: A két Wellisch Népszabadság, 2001. december 17.
- http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkep.php
További információk
- Gottdank Tibor: Dinasztiák: Wellischék, ahol nem esett messze az alma az épületfától (epiteszforum.hu, 2020. április 5.)