Terjékfalva
Terjékfalva (Teriakovce) | |||
Terjékfalva | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | |||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Eperjesi | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1385 | ||
Polgármester | Miroslav Angelovič | ||
Irányítószám | 080 05 | ||
Körzethívószám | 051 | ||
Forgalmi rendszám | PO | ||
Népesség | |||
Népsűrűség | 171 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 358 m | ||
Terület | 3,20 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
Terjékfalva weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Terjékfalva témájú médiaállományokat. | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Terjékfalva (szlovákul: Teriakovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.
Fekvése
Eperjestől 5 km-re keletre fekszik.
Története
A település a 14. század közepén keletkezett a sóvári uradalom területén. 1385-ben „Terykfalua” néven említik először. 1412-ben „Terjekfalva” néven említik. 1427-ben 8 portája volt. 1600-ban 13 adózó háztartása létezett. A Tegzes, majd a Ternyei, Roskoványi és Melczer, a 18. században pedig a Sztankay családok tulajdonában állt. 1715-ben és 1720-ban 8 volt az adózók száma. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TERJÉKFALVA. Terjakovce. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Péchy Uraság, lakosai többfélék, fekszik Sóvárhoz nem meszsze, mellynek filiája; határja termékeny, réttye, legelője, és fája van; piatza, és keresetre módgya Eperjesen.”[1] A 19. században a Dessewffy család birtoka volt. A falu lakosai főként mezőgazdasággal és fuvarozással foglalkoztak. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Terjékfalu, Tergekowce, tót falu, Sáros vgyében, Eperjeshez keletre 3/4 mfd. 256 rom., 14 g. kath., 6 zsidó lak. Termékeny föld. Erdő. F. u. Péchy.”[2] A 19. század második felében sok lakója kivándorolt. 1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott. 1928-ban 27 háza leégett. Lakói főként a közeli Eperjes üzemeiben dolgoznak.
Népessége
1787-ben 41 házában 284 lakosa élt. 1828-ban 40 háza és 302 lakosa volt. 1910-ben 167, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 385 lakosából 384 szlovák volt. 2011-ben 547 lakosából 503 szlovák.
Nevezetességei
- Római katolikus temploma eredetileg kora gótikus volt, 1742-ben barokk stílusban építették át. Főoltárán a 14. század második felében készített Madonna-szobor másolata látható.
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.