Ábrány
Ábrány (Abranovce) | |||
Ábrány - utcarészlet | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | |||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Eperjesi | ||
Rang | község | ||
Polgármester | František Štofko | ||
Irányítószám | 082 52 (pošta Kokošovce) | ||
Körzethívószám | 051 | ||
Forgalmi rendszám | PO | ||
Népesség | |||
Népsűrűség | 65 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 492 m | ||
Terület | 9,58 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
Ábrány weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ábrány témájú médiaállományokat. | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Ábrány (régebbi névváltozatai: Ábrányfalva, Ábrahámfalva, szlovákul: Abranovce, korábban Abrany/Obranovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.
Fekvése
Eperjestől 12 km-re délkeletre fekszik.
Története
A falu a 13. században keletkezett, 1320-ban említik először. A 15. században a Raszlaviczky család birtoka. A 17. században a Sennyey, Pálffy és Kapi családoké. A 18. században a Nemessányi család a birtokosa. 1787-ben 39 házában 236 lakos élt. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ÁBRAHÁMFALVA. Ábrahámovtze, tót falu Sáros Vármegyében, birtokosa Raszlavitzky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Hanusfalvátol egy és 1/4 mértföldnyire, e’ helységnek ugyan keresetre módgya nintsen; de mivel határja nem rosz, és réttye, legelője, ’s tűzre való fája elég, második Osztálybéli.”[1] 1828-ban 44 házában 343 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ábrahámfalva, tót falu, Sáros vgyében, Sóvárhoz délre 1 mfd. 205 római, 169 görög kath, 23 evang. lak. Görög kath. szentegyház. F. u. a kamara.”[2] 1920 előtt Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 300, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 534 lakosából 495 szlovák és 38 cigány volt. 2011-ben 619 lakosából 581 szlovák és 12 cigány.
Személyek
- Itt született Ján Hirka (1923–2014) eperjesi görögkatolikus püspök
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.