Tarcaszentpéter
Tarcaszentpéter (Petrovany) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | |||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Eperjesi | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1304 | ||
Polgármester | Ján Lenko | ||
Irányítószám | 082 53 | ||
Körzethívószám | 051 | ||
Forgalmi rendszám | PO | ||
Népesség | |||
Népsűrűség | 104 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 257 m | ||
Terület | 17,46 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
Tarcaszentpéter weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarcaszentpéter témájú médiaállományokat. | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Tarcaszentpéter (szlovákul: Petrovany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. Mocsármány tartozik hozzá.
Fekvése
Eperjestől 9 km-re délre, a Tarca bal partján fekszik.
Története
A falu a Szent Péter tiszteletére szentelt templom körül alakult ki a 13. században. Területét királyi adományként egy Sinko nevű nemes, a Sebesi család őse kapta a 13. század második felében. 1304-ben „Scenpetur” alakban – egy birtokvita kapcsán – az egri püspökség oklevelében említik először, ekkor már Sinko fiai a falu birtokosai. Az oklevél meghatározza a testvérek birtokrészét és kijelöli a két testvér közötti birtokhatárt. Ekkor már állt a falu temploma is. A települést 1350-ben „Zenthpethur” néven említik. 1427-ben 41 portája adózott a birtokos Sebesi családnak, akik a 15. században felveszik a Szentpéteri előnevet. Kúriájuk egykor a templom alatt, az eperjesi út felé épült, ahol egy vizimalom is állt. A 16. századtól a Kenedy, a 17. századtól a Forgách család tulajdonában találjuk. 1691-ben a Szentiványi család szerez birtokot a településen. Szentiványi Zsófia házasságával a birtok a Klobusiczky családé lett, akik 1756-ban Mária Teréziától grófi rangot kaptak. 1767-ben a korábbi Szentiványi-kastély helyén építették fel az új barokk kastélyt, mely a mai napig is áll. 1787-ben a falu 79 házában 654 lakos élt. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZENT PÉTER. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Gr. Klobusiczky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Eperjeshez 1 mértföldnyire; határja középszerű, piatza közel, és alkalmatos.”[1] A 19. században a Szirmay család a birtokosa; ekkoriban a faluban kertészet működött. 1828-ban 98 háza volt 772 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, vászonszövéssel, kosárfonással foglalkoztak, később Eperjes és Somosújfalu üzemeiben dolgoztak. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „SZENT PÉTER. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Gr. Klobusiczky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Eperjeshez 1 mértföldnyire; határja középszerű, piatza közel, és alkalmatos.”[2] 1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott. 1965-ben csatolták hozzá Mocsármányt.
Népessége
1910-ben 723, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 1696 lakosából 1627 szlovák és 53 cigány volt. 2011-ben 1809 lakosából 1658 szlovák és 74 cigány.
Nevezetességei
- Szent Péter apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma eredetileg gótikus stílusú volt, a 14. században épült. A 17. században átépítették.
- A Klobusiczky család kastélyát 1756-ban építették barokk stílusban, a korábbi reneszánsz kastély helyén. A kastély 1856-ban a Szirmay családé lett, majd a 19. század végén báró Vécsey Alfonz vásárolta meg.
További információk
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.