Alsólászlófalva
| Alsólászlófalva (Nižné Ladičkovce) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Homonnai |
| Rang | község |
| Polgármester | Juraj Brehovský |
| Irányítószám | 067 11 (pošta Ľubiša) |
| Körzethívószám | 057 |
| Forgalmi rendszám | HE |
| Népesség | |
| Népsűrűség | 41 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 212 m |
| Terület | 8,55 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 49° 01′ 16″, k. h. 21° 54′ 12″49.021200°N 21.903300°EKoordináták: é. sz. 49° 01′ 16″, k. h. 21° 54′ 12″49.021200°N 21.903300°E | |
| Alsólászlófalva weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsólászlófalva témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Alsólászlófalva (1899-ig Alsó-Ladiskócz, szlovákul: Nižné Ladičkovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.
Fekvése
Homonnától 13 km-re északra, a Laborc és az Ondava felső folyása között fekszik.
Története
1478-ban említik először, a homonnai uradalomhoz tartozott. Később a Klobusiczi és a Dernáth család birtoka. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Ladiskócz. Két tót falu Zemplén Várm. földes Ura G. Vandernót Uraság, lakosai katolikusok, fekszenek Szopkóczhoz nem meszsze, hegyes, és agyagos határjaik 3 nyomásbéliek, zabot, és krompélyt teremnek leg inkább, piatzok Homónnán van.”[1] Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Alsó-Ladiskócz, tót falu, Lyubisse fil. 380 kath., 6 zsidó lak., 661 hold szántófölddel, vízimalommal. F. u. gr. Vandernath. Ut. postája Nagy-Mihály 4 óra.”[2] Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Alsólászlófalva, azelőtt Alsóladiskócz. Tót kisközség 58 házzal és 253 róm. kath. vallású lakossal. A homonnai uradalomhoz tartozott és a Drugethek voltak az urai. A mult század elején a gróf Klobusitzky családé lett, most azonban nagyobb birtokosa nincs. 1873-ban a kolera tizedelte meg lakosait. Róm. kath. temploma 1760-ban épült. Postája és vasúti állomása Udva, távírója Homonna.”[3] 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. A második világháborúban a németek partizántevékenység miatt felégették. Lakói főként saját gazdaságaikban dolgoznak. 1946-ban a faluban gőzfűrészüzem épült.
Népessége
1910-ben 258, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 372 lakosából 371 szlovák volt. 2011-ben 350 lakosából 337 szlovák.
Nevezetességei
- Barokk római katolikus temploma 1769-ben épült.
További információk
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.
A Homonnai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
