Izbugyarabóc

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Az adatok szerializációja sikertelen
Izbugyarabóc (Hrabovec nad Laborcom)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rangközség
Első írásos említés1463
PolgármesterAnton Kulan
Irányítószám067 01
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámHE
Népesség
Népsűrűség42 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság211 m
Terület13,54 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 05′ 42″, k. h. 21° 56′ 21″49.095000°N 21.939167°EKoordináták: é. sz. 49° 05′ 42″, k. h. 21° 56′ 21″49.095000°N 21.939167°E
Izbugyarabóc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Izbugyarabóc témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Izbugyarabóc (szlovákul: Hrabovec nad Laborcom, korábban Zbúdský Hrabovec) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése

Homonnától 18 km-re északra, a Laborc jobb partján fekszik, az 559-es út mellett.

Története

1463-ban említik először. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RABÓCZ. Izbugya Rabócz. Elegyes falu Zemplén Vármegyében; határjának soványsága miatt, harmadik osztálybéli.[1] Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Izbugya-Hrabócz, tót falu, Zemplén vmegyében, Papina fil. 335 kath., 55 zsidó lak., 664 h. szántófölddel. F. u. többen. Ut. p. Homonna.[2] Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Izbugyahrabócz, a többi Izbugya előnevű községekkel egy sorsa volt s csak 1600-ban iktatnak be részbirtokába Izbugyay Gállal együtt egy Both István nevű nemest. Újabbkori birtokosai Dessewffyek, Kazinczyak, Wiczmándyak, Sárossyak és a gróf Dessewffy családnak van itt nagyobb birtoka. Temploma nincs. E tót kisközség a Laborcz mentén fekszik s 80 háza és 381, nagyobbára róm. kath. vallású lakosa van. Ide tartozik Staniszlovecz-tanya is.[3] 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 409, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel. 2001-ben 610 lakosából 602 szlovák volt. 2011-ben 569 lakosából 563 szlovák.

Nevezetességei

A Rózsafüzéres Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma.

Jegyzetek

  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség

További információk