Izbugyarabóc
Izbugyarabóc (Hrabovec nad Laborcom) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | |
Kerület | Eperjesi |
Járás | Homonnai |
Rang | község |
Első írásos említés | 1463 |
Polgármester | Anton Kulan |
Irányítószám | 067 01 |
Körzethívószám | 057 |
Forgalmi rendszám | HE |
Népesség | |
Népsűrűség | 42 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 211 m |
Terület | 13,54 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
Izbugyarabóc weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Izbugyarabóc témájú médiaállományokat. | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Izbugyarabóc (szlovákul: Hrabovec nad Laborcom, korábban Zbúdský Hrabovec) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.
Fekvése
Homonnától 18 km-re északra, a Laborc jobb partján fekszik, az 559-es út mellett.
Története
1463-ban említik először. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RABÓCZ. Izbugya Rabócz. Elegyes falu Zemplén Vármegyében; határjának soványsága miatt, harmadik osztálybéli.”[1] Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Izbugya-Hrabócz, tót falu, Zemplén vmegyében, Papina fil. 335 kath., 55 zsidó lak., 664 h. szántófölddel. F. u. többen. Ut. p. Homonna.”[2] Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Izbugyahrabócz, a többi Izbugya előnevű községekkel egy sorsa volt s csak 1600-ban iktatnak be részbirtokába Izbugyay Gállal együtt egy Both István nevű nemest. Újabbkori birtokosai Dessewffyek, Kazinczyak, Wiczmándyak, Sárossyak és a gróf Dessewffy családnak van itt nagyobb birtoka. Temploma nincs. E tót kisközség a Laborcz mentén fekszik s 80 háza és 381, nagyobbára róm. kath. vallású lakosa van. Ide tartozik Staniszlovecz-tanya is.”[3] 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 409, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel. 2001-ben 610 lakosából 602 szlovák volt. 2011-ben 569 lakosából 563 szlovák.
Nevezetességei
A Rózsafüzéres Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség