Tölgyeshegy
| Tölgyeshegy (Zubné) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Homonnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1557 |
| Polgármester | Vladimír Pažur |
| Irányítószám | 067 33 |
| Körzethívószám | 057 |
| Forgalmi rendszám | HE |
| Népesség | |
| Népsűrűség | 19 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 233 m |
| Terület | 19,55 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 49° 02′ 45″, k. h. 22° 03′ 45″49.045833°N 22.062500°EKoordináták: é. sz. 49° 02′ 45″, k. h. 22° 03′ 45″49.045833°N 22.062500°E | |
| Tölgyeshegy weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tölgyeshegy témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Tölgyeshegy (1899-ig Zubna, szlovákul: Zubné) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.
Fekvése
Homonnától 19 km-re északkeletre, az Udava-patak partján fekszik.
Története
A települést a 14. század előtt alapították, de csak 1317-ben említik először. A Drugeth család homonnai uradalmához tartozott. A 15. században a vlach jog alapján soltész által telepítették be. 1600-ban 19 jobbágy ház és a bíró háza állt a községben. Később a kuruc háborúk és a járványok következtében a lakosság száma jelentősen csökkent. 1715-ben és 1720-ban 9 háztartása volt. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZUBNA. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura G. Dezsőfy Uraság, lakosai orosz vallásúak, fekszik Papina, Nechval Polyánka, és Agyidóczhoz 3/4 órányira; határja 2 nyomásbéli, zabot, árpát, középszerűen gabonát, kölest, néha kukoritzát is meg terem hegyes, sovány a’ földgye, tőlgyes erdeje van.”[1] 1828-ban 69 házában 525 lakos élt. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zabna, Zemplén v. orosz falu, Papina fil., 39 romai, 500 g. kathol., 20 zsidó lak. 1001 hold szántóföld. Ut. p. Nagy-Mihály.”[2] Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Tölgyeshegy, azelőbb Zubna, tót kisközség, 58 házzal és 407 róm. kath. vallású lakossal. Postája Papháza, távírója Zemplénszinna. A homonnai uradalomhoz tartozott s később az Aissdorfer családé lett. Gör. kath. temploma 1774-ben épült s 1890-ben megújították.”[3] 1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 331, többségben ruszin lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel. 2001-ben 389 lakosából 365 szlovák és 12 ruszin volt. 2011-ben 364 lakosából 257 szlovák és 88 ruszin.
Nevezetességei
Görögkatolikus temploma 1774-ben épült.
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. március 8.)
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.
Külső hivatkozások
A Homonnai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
