Szinnamező
| Szinnamező (Nechválova Polianka) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Homonnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1547 |
| Polgármester | Vladimír Megela |
| Irányítószám | 067 33 |
| Körzethívószám | 057 |
| Forgalmi rendszám | HE |
| Népesség | |
| Népsűrűség | 8 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 294 m |
| Terület | 12,73 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 49° 04′ 20″, k. h. 22° 05′ 20″49.072200°N 22.088900°EKoordináták: é. sz. 49° 04′ 20″, k. h. 22° 05′ 20″49.072200°N 22.088900°E | |
| Szinnamező weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szinnamező témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Szinnamező (1899-ig Nechvál-Polyánka, szlovákul: Nechválova Polianka, ukránul: Nehval Poljanki) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.
Fekvése
Homonnától 24 km-re, északkeletre fekszik.
Története
Először 1547-ben említették. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „POLYÁNKA. Nechval Polyánka. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Klobusiczky Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Papinához, és Zubnához 1/2 órányira, két nyomásbéli határja sovány, legelője, réttye, erdeje van, zabot középszerűen, gabonát pedig ritkán terem, piatza Homonnán van.”[1] Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Polyánka (Nehval), orosz falu, Zemplén vmegyében, Papina fil., 6 r., 625 g. kath., 14 zsidó lak. Gör. kath. anyaegyház, 919 hold szántóföld. Malom. F. u. gr. Klobusiczky. Ut. p. N.-Mihály.”[2] Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Szinnamező, azelőtt Nechval-Polyánka. Tót kisközség 53 házzal s 385 róm. kat. vallású lakossal. Postája Papháza, távírója Szinna, vasúti állomása Homonna. A homonnai uradalomhoz tartozott, de a XVIII. században gróf Klobusitzky Antal volt a földesura s a mult században is a Klobusiczkyaké volt. Gör. kath. temploma 1788-ban épült, de 1863-ban megújították.”[3]
A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 398, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 2001-ben 135 lakosából 78 fő szlovák, 36 ruszin, 21 ukrán volt. 2011-ben 105 lakosából 56 fő ruszin és 45 szlovák. 2021-ben 74 lakosából 56 szlovák, 15 ruszin, 2 ukrán, 1 ismeretlen nemzetiségű.[4]
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
- ↑ SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2023. október 2.)
A Homonnai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
