Felsőlászlófalva
| Felsőlászlófalva (Vyšné Ladičkovce) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Homonnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1427 |
| Polgármester | Ján Mucha |
| Irányítószám | 067 11 (pošta Ľubiša) |
| Körzethívószám | 057 |
| Forgalmi rendszám | HE |
| Népesség | |
| Népsűrűség | 14 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 232 m |
| Terület | 15,40 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 49° 02′ 15″, k. h. 21° 53′ 24″49.037520°N 21.890140°EKoordináták: é. sz. 49° 02′ 15″, k. h. 21° 53′ 24″49.037520°N 21.890140°E | |
| Felsőlászlófalva weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőlászlófalva témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Felsőlászlófalva (1899-ig Felső-Ladiskócz, szlovákul: Vyšné Ladičkovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.
Fekvése
Homonnától 15 km-re északra, a Lászlófalvi-patak völgyében fekszik.
Története
1427-ben említik először, a homonnai uradalomhoz tartozott. Birtokosai a Klobusicky, Dernáth és Andrássy családok voltak. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, szövéssel foglalkoztak. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Ladiskócz. Két tót falu Zemplén Várm. földes Ura G. Vandernót Uraság, lakosai katolikusok, fekszenek Szopkóczhoz nem meszsze, hegyes, és agyagos határjaik 3 nyomásbéliek, zabot, és krompélyt teremnek leg inkább, piatzok Homónnán van.”[1] Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Felső-Ladiskócz, tót falu, Zemplén vmegyében, Lyubisse fil. 330 kath., 7 zsidó lak. 585 h. szántófölddel. F. u. gr. Csáky. Ut. postája Nagy Mihály.”[2] Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Felsőlászlófalva, azelőtt Felső-Ladiskócz. Tót kisközség 45 házzal és 251 lakossal, kik róm. kath. vallásúak. Postája és vasúti állomása Udván van, távírója Homonnán. A homonnai uradalomhoz tartozott, de 1774-ben a Klobusitzkyak, azután a gróf Csákyak lettek az urai és most gróf Andrássy Gézának van itt nagyobb birtoka. Róm. kath. kápolnája 1702-ben épült. Ide tartozik Kroszna-tanya is.”[3] 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. A falu a II. világháború alatt partizánharcok színhelye volt, a németek felégették.
Népessége
1910-ben 237, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 258 lakosából 256 szlovák volt. 2011-ben 216 lakosából 214 szlovák.
Nevezetességei
- Római katolikus temploma 1995-ben épült.
További információk
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
A Homonnai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
