Szakasz (település)
Szakasz (Rătești) | |
Közigazgatás | |
Ország | |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szatmár |
Község | Krasznabéltek |
Rang | falu |
Községközpont | Krasznabéltek |
Irányítószám | 447044 |
SIRUTA-kód | 137014 |
Népesség | |
Népesség | 794 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 47 |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 144 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
Szakasz falu Romániában, Szatmár megyében.
Fekvése
Szatmár megye déli részén, Krasznabéltektől északkeletre, a Bükk hegység alatt fekvő település.
Története
Szakasz nevét az oklevelek 1461-ben említik először Zakaz alakban. Ekkor a bélteki uradalom-hoz tartozott, és sorsuk is közös volt. A 16. századtól a Szatmári vár tartozéka volt egészen 1641-ig. 1641-ben Prépostváry Bálint kapta meg a települést. 1711-ben gróf Károlyi Sándor lett Szakasz birtokosa. 1747 körül a Károlyiak Württemberg-ből származó svábokat telepítettek a faluba. 1771-ben alakult meg itt a római katolikus egyház, s 1815-ben felépítették templomukat is. 1779-ben a településen nagy tűzvész volt, melyben a falu teljes egészében leégett. A 20. század elején nagyobb birtokosa nem volt. A település határán két nagyobb patak átfolyik: a Mária patak és a Boldádi patak is. 1910-ben 859 lakosából magyar 122, német 525, oláh 192, egyéb nemzetiségű 20.
Nevezetességek
- Római katolikus templom – 1815-ben épült.
- Görögkatolikus templom
Források
- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.